A nagy technológiai cégek, mint a Google és a Facebook, az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tettek, hogy az internethez csatlakoztassák a „következő milliárd” embert, vagyis azokat, akik eddig nem fértek hozzá a világhálóhoz. Habár eddig is több milliárd új felhasználót csatlakoztattak, további hárommilliárd ember a mai napig nem használja az internetet.
A Facebook szintén jelentős beruházást eszközölt a „Jio” nevű indiai vállalatba, valamint elindította a „Free Basics” programot, amely ingyenes hozzáférést biztosított a Facebook és néhány más alapvető szolgáltatáshoz egyes telefonokon.
Bár ezek az erőfeszítések részben a digitális szakadék csökkentését célozták, valójában új felhasználókat hoztak a Google és a Facebook platformjaira, így növelve az adatbázisukat és reklámbevételeiket. A kezdeményezések 2022-re megszűntek, de addigra a Google már hárommilliárd új felhasználót szerzett.
A „használati rés” és a kihívások
A hárommilliárd offline ember közül sokan olyan területeken élnek, ahol elérhető a mobilinternetes lefedettség, de mégsem használják az netet – a „használati rés” kifejezés ezeket az embereket jelöli. Az ő bekapcsolásuk a GSMA (GSM Association) és más szervezetek, mint a Világbank, az ENSZ Nemzetközi Távközlési Uniója (ITU) és az EDISON szövetség célja lett. Ezek a szervezetek azon dolgoznak, hogy olcsóbb készülékeket biztosítsanak, javítsák a digitális írástudást, és növeljék az online biztonságot, hogy vonzóbbá tegyék az internet használatát.
Azonban az internetelérés biztosítása nem csak a készülékek eljuttatásáról szól, hanem arról is, hogy a felhasználók számára értékes és hasznos legyen a világháló. Például egy gazdálkodó számára, aki megtanul online eszközöket vásárolni, az internet jelentős gazdasági előnnyel járhat. Emellett a fenntarthatóság is fontos, hiszen biztosítani szükséges a készülékek töltését és a megfelelő infrastruktúrát is.
Az internetelérés biztosítása közösségközpontú megközelítést igényel, ahol a helyi közösségek is részt vesznek a tervezésben és a fenntartásban. A szabályozás szintén fontos szerepet játszik, hiszen a technológiai fejlődés előnyei mellett új kihívások is felmerülnek, mint például a kiberbiztonsági fenyegetések és a digitális visszaélések, amelyeket megfelelő szabályozással kell kezelni.
Habár a nagy technológiai vállalatok jelentős lépéseket tettek az internet elterjesztésében, még mindig rengeteg ember van, aki kimaradt ebből a fejlődésből. Ezeknek az embereknek az internethez való hozzáférése komplex problémákat vet fel, amelyeket átgondolt és közösségközpontú megoldásokkal lehet csak hatékonyan kezelni.
(forrás)








