Milyen kommunikációs eszköz lesz a kezünkben a jövőben? Valószínűleg vagy csak remélhetőleg semmilyen, hiszen már nem lesz szükség a kezeinkre a kezeléséhez? Vagy mégis kell majd a kezünk? És ha nem a kezünk kell hozzá, akkor melyik testrészünk? És hányfajta készülékünk lesz, és miket tudnak majd ezek az eszközök? Megpróbáltunk utánajárni.
◼︎ Nagyot néztünk
Körülbelül 10 évvel ezelőtt még kevesen tudták elképzelni, hogy az okostelefonok mennyit fognak fejlődni egy évtized alatt. Az okostelefon-technológia azonban azóta annyira felgyorsult, hogy az első ilyen készülékek ma már egyenesen primitívnek tűnnek. Ma a modern okostelefonok az információhoz való hozzáférés elsődleges platformjai, mindent ezeken keresztül fogyasztunk az időjárástól, a fotózáson keresztül az emailekig vagy a zenehallgatásig. Társadalmi jelentőséget kapott, hogy milyen eszközünk van, hogy néz ki és milyen szolgáltatásokat használunk rajta, a mobilok személyiségünk kivetüléseivé váltak, és örökre megváltoztatták az életünket. A világ lakosságának 80%-a rendelkezik mobiltelefonnal, és ebből több mint egymilliárd okostelefon.
A telefonújdonságok
Összecsukható jövő Mielőtt az összehajtható telefonok piaca valóban beindulna, néhány kérdést még meg kell oldani, kezdve a költségekkel. A mai hajtogatható telefonok ára még elég magas, ezért sokak számára elérhetetlen a technológia. A másik fő probléma a tartósság; az összecsukható telefonok törékenyebb kijelzőket, valamint zsanérokat és mozgó alkatrészeket igényelnek, amelyeket sokkal nehezebb a por és a víz ellen lezárni, mint a klasszikusabb telefonformákat.
„Nem” a drótokra és a portokra Sok telefonról eltűnt már a 3,5 mm-es fejhallgató-csatlakozó, és 2030-ra ezek már mindenütt a múlté lesznek. Ma is akad néhány olyan telefon-prototípus, amely egyáltalán nem rendelkezik fizikai portokkal, ezek a készülékek vezeték nélküli töltésre támaszkodnak, valamint wifi, mobilnet vagy az NFC segítségével küldhetnek információkat és fájlokat más számítógépekre. Valószínű, hogy ahogy a vezeték nélküli töltés egyre népszerűbbé válik, és ami még fontosabb, gyorsabban működik majd, eltűnnek a fizikai vezetékek, és a portok is feleslegessé válnak. 2030-ban valószínűleg a port nélküli okostelefonok lesznek megszokottak.
Intelligens szemüvegek
Számos jóslat szerint 10 éven belül a kézben tartott okostelefont, ahogy azt ma ismerjük, felváltja majd – vagy legalábbis a zsebünkbe szorítja – az okosszemüveg. Az első korai próbálkozások, például a Google Glass, kezdetlegesek voltak és furcsán néztek ki. Az újabb kísérletek, például a Focal, még erősen támaszkodnak is a telefonokra a képességeikhez mérten.
A Meta a RayBannel közösen aktívan vizsgálja a lehetőségeket, és az Apple is dolgozik vegyesvalóság-szemüvegen. Az elegáns – és minden bizonnyal erőteljesen divatmárkázott – jövőbeli, telefonfüggetlen okosszemüveg lencséi kijelzőként is funkcionálnak majd, például az értesítéseink, a valós idejű AR-útbaigazítás és a videóstreaming számára. A szükséges technológiát 2030-ra már sikerülhet olyan apró helyre beilleszteni, amelyet a hétköznapi igényű – tehát nem techfanatikus – emberek is hajlandóak lesznek nyilvánosan viselni.
Holografikus kijelzők, AR, VR, XR
A sci-fi filmekből ismert hologramok valószínűleg szintén megjelenhetnek az okostelefonokban 2030-ra, lehetővé téve a 3D-s képek vagy filmek megjelenítését, amelyek a készülék felett lebegnek majd, és 3D-s szemüveg nélkül is láthatók, bármilyen szögből, épp úgy mint a StarWars emblematikus jelenetében.
A kulcs az ember mélyebb érzékszervi bevonása. Ahogy a virtuális és kibővített valóság (VR/AR) valóságosabb, holisztikusabb kiterjesztett valósággá (XR-ré) válik, hatalmas távlatok nyílhatnak meg a tényleges valóság és a közösségi hálózataink látási, hangzási, tapintási élményekké alakítására, az érzékszervi élménytenger bővítésére.
Rugalmasabb anyagok, méretezhető kijelzők, retina- és az említett holografikus vetítés, valamint a szintén közelgő bionikus implantátumok gondoskodhatnak arról, hogy tökéletesen magunk mögött hagyhassuk az IRL (in real life…) valóság nyűgjeit. Az implantátumok korában, talán 20-30 év múlva a kvantum-számítástechnika fejlődésével a kapcsolati eszközök mindenhová beágyazhatókká válhatnak, elérkezhetünk ahhoz a ponthoz, ahol már egyáltalán nem kell eszközöket cipelnünk magunkkal.
Sokkal okosabb mesterséges intelligencia
Vannak, akik szerint a technológiai fejlődés exponenciális görbéjének meredeken emelkedő szakaszába léptünk, ha nekik van igazuk, tíz év múlva akár a csillagok között is utazgathatunk, mindenesetre a következő tíz évben a mesterséges intelligencia (MI) bizonyosan sokkal erősebbé válik, és döntő szerepet játszik majd az életünkben.
Az MI már ma is meghatározó a mobilokban a hangalapú asszisztensek, a fényképezés, a kiterjesztett valóság és a valós idejű nyelvi fordítás képességeivel, a jövő kütyüi pedig még okosabbak lesznek, és még bonyolultabb, emberhez hasonló döntések meghozatalára lesznek képesek. A mobilvezérelt autók és az otthoni automatizálás központi elemévé váló MI képes lesz éttermi asztalfoglalást intézni helyettünk, új tevékenységeket ajánlani, esti mesét olvasni a gyereknek, kezelni az időbeosztásunkat és megszervezni a vásárlásainkat – egyenesen a mobilunkból.
Egyéb futurisztikus jóslatok
A technológusok, tervezők, elemzők és futuristák sokat ötletelnek arról, hogy mi lesz a következő lépés az okostelefonok terén. Egyesek a formai tényezőre helyezik a hangsúlyt, míg mások szerint a fejlettebb szoftver segít majd az embereknek abban, hogy megkülönböztessék a hiteles médiatartalmakat a hamisaktól vagy MI által generálttól. Abban nagyjából mindenki egyetért, hogy az okostelefonokat továbbra is magunkkal hordjuk.
Egyre jobbak, élénkebb színűek lesznek a kijelzők, nő a pixelsűrűség, és további szenzorok és eszközök költözhetnek be alájuk. Formailag a mai „candybar” azaz csokiszelet dizájn maradhat a meghatározó – ha az okosszemüveg nem tarolja le a piacot – de az is lehet, hogy a piac túlnyomó többsége az összecsukható típusból áll majd.
A szoftver sok szempontból sokkal közelebb kerülhet majd hozzánk, kézenfekvő példa erre a 2013-as, „Her” című film disztopikus szerelmi kapcsolata, amelyben az operációs rendszer folyamatos, érzékeny jelenlétet nyújt, amelyhez egy eszközön keresztül lehet kapcsolódni, miközben a világban mozgunk. Az operációs rendszer egy szolgáltatás a központi, felhőalapú rendszerből, jól szemlélteti a mindenütt jelenlévő számítástechnika 40 éve létező vízióját. Elnézve azt, hogy a mai felhasználók mit meg nem tesznek azért, hogy valamiféle érzelmi kapcsolatba keveredjenek az erre tökéletesen alkalmatlan első generációs generatív MI-szolgáltatásokkal, a Her-ben láthatónál nagyságrendekkel komolyabb fajfenntartási krízis sem valószínűtlen.
