Road

Halász Gábor, Areus
Halász Gábor, Areus
Forrás: ITB
Érték a metaadatokban

Stratégiai szerepben az adatkezelés

Felmérések szerint az adatelemzési projektek idejének négyötöde pusztán az adatok megtalálására és előkészítésére, tisztítására megy el. A jó adatigazgatási rendszer ezen és sok más, adattal kapcsolatos problémán segíteni tud.

A vírushelyzet – sok egyéb mellett – azt is megmutatta, hogy mennyire az adatokra alapozzuk az életünket, a munkánkat, kicsi és nagy döntéseinket. A járvány idején a szakemberek és a politikusok is a begyűjtött és kielemzett adatok alapján hoztak meg minden döntést: mikor és milyen súlyú korlátozásokat vezessenek be, milyen lefolyásra számítsanak, hány új fertőzöttel kell várhatóan számolni, mikor és hol lehet feloldani a szigorításokat.

 

Megszabadulni a szeméttől

Az adatokra alapozott működés lépései közül az egyik különösen kritikus szakasz az adatrendezés, másképp nevezve az adatmenedzsment, mondja Halász Gábor, az Areus üzletfejlesztési igazgatója. Jelentőségét jól mutatja, hogy az informatikai szakma egyik legrégebbi alapelve a „garbage in – garbage out”, vagyis, ha rossz, téves, hiányos adatokat táplálunk a rendszerbe, akkor rossz, téves, hiányos eredményeket fogunk kapni. Az adatmenedzsment alapvető célja egyszerűen megfogalmazható: a megfelelő adat, a megfelelő helyen, a megfelelő időben és a megfelelő minőségben álljon rendelkezésre.

Az utóbbi 5-10 év fejlődése viszont komoly kihívásokkal szembesítette az adatmenedzsmentet. Az egyik leglátványosabb fejlemény az adatmennyiség robbanása – kisebb cégeknél sem szokatlan, ha az adatmennyiséget már petabájtokban mérik, kezdi a felsorolást Halász Gábor. Ehhez járul az adatok sokfélesége (strukturálatlan, illetve multimédiás adatformátumok), a valós idejű adatfeldolgozás iránti igény. Jócskán bővült az adatokkal dolgozók köre is. Egyrészt a vállalati felhasználók egyre nagyobb hányadának van szükséges adatelemzési lehetőségre munkája elvégzéséhez, másrészt az adatfelhasználók fele már most sem ember, hanem gép, mesterséges intelligencia vagy éppen szoftverrobot.

 

Metaadatok minden oldalról

Az adatmenedzsmentnek is számos területe van, amelyek közül az utóbbi időben a data governance, vagyis az adatigazgatás kezd egyre nagyobb jelentőségre szert tenni. Az adatok növekvő fontossága miatt egyre több vállalat hoz létre olyan részleget, amely átveszi az adatvagyon menedzselésével kapcsolatos feladatok jó részét.

Ezen feladatok közé tartozik, hogy az adatokkal kapcsolatban meglévő tudást összeszedje, rendszerezze és az egész szervezet számára elérhetővé tegye. Mindezt a metaadatok menedzsmentje révén érik el. A metaadatok az egyes adatfajtákat leíró adatok (mint ahogy a könyvtári katalóguscédula is minden fontos információt közöl egy könyvről, kivéve a benne lévő szöveget). A modern metaadat-kezelő rendszerek (mint az Informatica cég Axon rendszere) menedzseli az üzleti és informatikai terület szempontjából fontos metaadatokat (frissítés gyakorisága vs. a tárolásra szolgáló adatbázis), létrehozza az üzleti adatkatalógust, valamint átláthatóvá és kereshetővé teszi az informatikai rendszerek, az adatok és az üzleti fogalmak közötti kapcsolatokat. Mindeközben folyamatosan követi az adatokban bekövetkező változásokat és elemzi azok hatását.

Ha jól végzi a munkáját, az adatigazgatási csoport egyre fontosabb szerepet tölthet be a vállalat életében – teszi még hozzá Halász Gábor. Általában a kockázatok csökkentésére hívják életre, de innen továbblépve alkalmas lehet a működési hatékonyság növelésére, az adatelemzési költségek csökkentésére és a jelentések pontosságának növelésére. Az úton továbbhaladva pedig a digitális transzformáció hajtóereje is lehet, amely innovatív ötletekkel segíti az üzleti területeket.