Road

24_1.jpg
Forrás: ITB
KKV-knak is megéri az Ipar 4.0

Online eseményekkel indítja az évet az Ipar 4.0 Technológiai Központ

Lényegesen kisebb a hazai kkv-k termelési hatékonysága az uniós átlagnál. Ezen sokat javíthatnának az Ipar 4.0 megoldások, a pénzügyi források vagy éppen a kompetencia hiánya miatt viszonylag kevesen fognak bele ilyen projektekbe. A Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ a BME-n kialakított Ipar 4.0 Technológia Központjában (a TK-ban) a kkv-k által is jól alkalmazható rendszereket is bemutatnak, továbbá rendezvényekkel és új szolgáltatással is támogatják a termelés új alapokra helyezését.

A hazai kisvállalkozások a termelékenység európai uniós átlagának 46, míg a közepes méretű cégek a 45,7 százalékát érték el 2017-ben. A képet árnyalja, hogy az adatgyűjtést megelőző években jóval az uniós átlag felett fejlődött a termelékenység ezeknél a társaságoknál, és valószínűleg a folyamat azóta is tart, azonban még így is komoly lehet a lemaradás.

Kovács László, Ipar 4.0 Technológiai Központ
Kovács László, Ipar 4.0 Technológiai Központ
Bár sok hazai kkv-nál úgy gondolkodnak, hogy mivel a magyar piacra termelnek, nem igazán kell foglalkozniuk azzal, hogyan teljesítenek uniós versenytársaik, de ez nem jó hozzáállás. „Tudomásul kell venni, hogy minden kis- és középvállalat, amely itthon akarja eladni a termékeit, az az uniós piacon is versenyez. Bármikor idejöhet egy lengyel, cseh, vagy német cég, és ha ugyanazt a terméket gyártja, de kétszer olyan hatékonyan, akkor még a nagyobb szállítási költségek ellenére is olcsóbban tudja adni, elcsábítva ezzel az eddigi megrendelőt a magyar riválistól. Fel kell készülniük a hazai kkv-knak erre a kihívásra, amiben kulcsszerepet játszik az Ipar 4.0 megoldások alkalmazása. A BME-n létrejött Ipar 4.0 Technológiai Központnak az a küldetése, hogy támogassuk a magyarországi társaságokat ebben a folyamatban”, hangsúlyozta Kovács László, a TK vezetője.

 

A briteknél sem megy gyorsan

Bár a 2018-as alapítás óta már mintegy 5000 látogatója volt a létesítménynek, a tapasztalatok alapján még komoly szemléletformálásra van szükség a magyar kkv-k körében. Az nem számít újdonságnak, hogy az ebbe a körbe tartozó cégek nagyon költségérzékenyek, de emellett viszonylag nehéz rávenni őket arra, hogy képezzék magukat, új dolgokat tanuljanak meg.

Nem magyar sajátosság az Ipar 4.0 megoldások viszonylag lassú térhódítása. Például az Egyesült Királyságban sem lehet egyértelmű sikersztoriról beszélni egyelőre. Itt a Lloyds Bank megbízásából az MHA és az IMechE nevű szervezetek által 1000 ottani kkv körében végzett felmérésből az derült ki, hogy a megkérdezett vállalkozások mindössze 29 százalékának van Ipar 4.0 stratégiája, és számolnak azzal, hogy ezek a megoldások a jövőben kulcsszerepet játszanak a működésükben. A kutatás tavaly év elején bemutatott eredményei alapján a válaszadó cégek 32 százaléka ugyan számításba vette, hogy automatizációs technológiákat, okos rendszereket és intelligens robotokat alkalmazzon, azonban végül úgy döntöttek, hogy az adott pillanatban ezek mégsem szolgálták volna üzleti érdekeiket. A megkérdezettek 26 százaléka jelezte, hogy az Ipar 4.0 és a robotok használata a megfelelő infrastruktúra – mint például az 5G-s internet – hiánya miatt nem lenne kifizetődő számára, 13 százalékuk pedig a pénzügyi források hiányával indokolta az ilyen jellegű fejlesztések elmaradását.

 

Adatgyűjtés okosan

Természetesen a helyi adottságokat figyelembe kell venni, így például a magyarországi kkv-k esetében azt, hogy közülük nagyon sok még csak éppen elindult a digitalizáció útján. Kovács László tapasztalatai szerint számos cégnél még az email és az táblázatkezelő szoftver alkalmazása jelenti a digitális megoldást, és nem áll rendelkezésre vállalatirányítási rendszer (ERP), amelyben összegyűjthetnék a különböző – raktár, pénzügy, beszerzés stb. – területekről érkező információkat. Az ERP megléte ugyanakkor csak a digitális átállás egy fontos állomása, az Ipar 4.0 felé vezető út első lépése az, ha már adatot gyűjtenek a  vállalat alap működéséről, a következő fontos szint pedig a gyártásból érkező információk integrálása a vállalatirányítási rendszerben rendelkezésre álló adatokkal.

Példa az integrációra a TK-ban
Példa az integrációra a TK-ban

„A TK-ban több olyan megoldást is bemutatunk, amelyek révén költséghatékonyan juthatnak fontos adatokhoz a termelés során a kis- és középvállalatok is. Az egyik bemutatott szcenárió keretében azt követjük nyomon, hogy egy adott gépen mennyi munkadarab készül el. Ezzel az információval a cégek tudják követni, hogy a berendezés mellett dolgozó munkatárs teljesíti-e az elvárt mennyiséget, illetve mennyi készült el az adott termékből. Ha pedig minden gépről rendelkezésre állnak ezek az adatok, akkor már komoly előrelépést tettünk, hiszen pontosan tudjuk, hogy hol tart a termelés. A bemutatott szcenárióban arra is van lehetőség, hogy egy alkalmazásban megjelöljük, milyen okokból képződött selejt, ami már arra is megfelelő eszköz, hogy az elvárt darabszám teljesítése mellett folyamatosan javítsanak a gyártócégek a minőségen. Ezt a megoldást azért is érdemes kiemelni, mert a kkv-któl érkező jelzések alapján, vagyis az ő konkrét problémáikra reagálva állítottuk össze”, mondta el Kovács László.

Az Ipar4 ZeroPoint, a MobileSolution, a Master Partner és az Autsoft együttműködésével készült egyszerű, valós idejű adatgyűjtő, -feldolgozó és -vizualizációs rendszer. A megoldás valós időben gyűjti a termelési adatokat, ezekből jól áttekinthető grafikonokat, diagramokat készít, információt nyújt a gyártás optimalizációhoz, pontos gyártási információt biztosít mind a vezetés, mind a vevők számára. Mivel a TK-ban bemutatott rendszer moduláris felépítésű, alacsony induló költséggel fokozatosan lehet bevezetni, ezáltal könnyen elérhető akár a kkv-k számára is.

 

Besegít az MI

A ZeroPoint arra ad választ, hogy nagy számban gyártott termékek esetében hogyan lehet hatékonyan gyűjteni és feldolgozni az adatokat, de a TK-ban olyan megoldással is lehet találkozni, amely az összetettebb, sok alkatrészből álló termékek esetében támogatja az adatgyűjtést a gyártás során. „Az ilyen esetekben olyan információkra van szükség, mint például, hogy hol tartunk a szereléssel egy adott pillanatban, meddig tart a teljes munkafolyamat, lehet-e javítani a gyártósor mellett dolgozó kollégák hatékonyságán. Olyan megoldást dolgoztunk ki, amely optikailag követi a teljes folyamatot, és mesterséges intelligencia, illetve gépi tanulás segítségével állapítja meg, hogy adott pillanatban hol tart a szerelés. A gyártószalagnál elhelyezett kamerák néhány másodpercenként készítenek felvételeket, amelyeket az MI elemez. Jelenleg már ott tartunk, hogy több mint 96 százalékos valószínűséggel meg tudja állapítani a rendszerünk, hogy egy adott alkatrész rajta van-e már a munkadarabon, vagy sem”, árulta el Kovács László.

Új szakmát hoznak létre

A Ruhr University Bochum partnereként a TK „Digital Coach” címmel nemzetközi pályázatot nyert az „Erasmus+” program keretében. A projektben több országból vesznek részt együttműködő partnerek, így a német projektvezetés mellett bolgár, görög és magyar intézmények is közreműködnek. A kezdeményezés célja, hogy a munkaerőpiacra lépő, illetve a már vállalatoknál dolgozó munkavállalók digitális kompetenciáját növelje, így képesek legyenek a digitális transzformáció, a folyamatos digitalizáció során átalakuló új pozíciókban, munkahelyeken munkát vállalni, valamint az új kihívások mellett is megállni a helyüket.

Ehhez létrehozzák az ún. „Digital Coach” szakmát, amihez képzési és minősítési rendszert is kidolgoznak a programban résztvevő intézmények. Ez alapvetően önképzésre épül, az elkészülő tananyagok egyéni tanulást tesznek lehetővé. A képzett Digital Coach-ok képesek lesznek ezeknek a digitalizációs ismereteknek az átadására, így biztosítva, hogy a projekt eredményeként nagy számú munkavállaló, vagy akár fiatal kezdő kaphasson képzést  legyen képes ilyen munkakörökben elhelyezkedni.

A projekt elsődleges célcsoportja a potenciális Digital Coach-ok (vállalati oktatók, mentorok, iparkamarai szakértők stb.), míg a másodlagos célcsoport maguk a munkavállalók, fiatal pályakezdők. A Digital Coach képzést nemzetközi szinten úgynevezett „learning factory” helyekhez köti a projekt. A „learning factory” valamilyen ipari digitalizációs alkalmazásokat, rendszereket fejlesztő, bemutató, oktató „gyár”, ahol ezek a digitalizációs megoldások kipróbálhatók, tesztelhetők. Az Ipar4.0 Technológiai Központ a jelenleg működő, több mint 20 ipari digitalizációs megoldást bemutató szcenáriójával egy ilyen oktató gyárként csatlakozott a projekthez. Emellett, a TK a projektben készülő 10 oktatási modulból egy elkészítését is vállalta.

Olyan példát is láthatnak a kkv-k képviselői a TK-ban, hogy miképpen lehet hatékonyan integrálni a termelőrendszert és az ERP-t. A bemutatóban egy felhő alapú, SAP ERP rendszerben feladott rendelés alapján a gyármakettben elindul a termelés, melynek egyes fázisai a szintén felhő alapú, SAP MES (Manufacturing Execution System) rendszerben folyamatosan nyomon követhetők. Érdekes lehetőségeket kínál a cégek számára a termelési folyamat vezérlést bemutató megoldás is, melyben egy web alapú alkalmazáson keresztül csatlakozva egy palettázó berendezés saját, védett hálózatához, akár mobil telefonról lehet egyes műveleteket indítani, valamint a palettázó működését, egyes működési paramétereinek értékét monitorozni.

Természetesen minden iparágnak megvannak a maga specialitásai, azonban a TK-ban bemutatott megoldások szinte mindenhol alkalmazhatók, az aktuális elvárásokhoz és feladatokhoz igazítva.

 

Partnerség az iparkamarákkal

Az eredetileg egy GINOP-os projekt keretében létrejött létesítmény szemléletformáló, oktató, és támogató tevékenységet végez, hogy minél többen ismerjék meg az Ipar4.0 technológiákat, a szakemberek, vállalatvezetők, döntéshozók mellett egyetemi hallgatók is, hogy az ipari projektekhez képzett munkaerő álljon rendelkezésre. Az elmúlt években elért eredmények arra ösztönzik a TK üzemeltetőit, hogy megteremtsék a feltételeket a Központ az Ipar4.0 technológiák egyik hazai centrumaként való működéséhez.

Adatgyűjtés a mintagyárban
Adatgyűjtés a mintagyárban

„A következő hónapokban minél több online rendezvényt akarunk megszervezni a kkv-k elvárásait figyelembe véve. Azt látjuk ugyanis, hogy olyan eseményeken vesznek részt szívesen, amelyek a saját szakterületükhöz kapcsolódnak, ezért egy-egy iparágra fókuszálva szervezünk majd eseményeket. Szeretnénk mielőbb visszaengedni a látogatókat a Technológiai Központba, mert bár online is lehet jó előadásokat tartani, de az a tapasztalatunk, hogy ha valakit meg akarunk győzni arról, hogy szüksége van digitalizációs megoldásra, ahhoz a helyszínen, személyesen kell látnia, esetleg kipróbálnia az adott rendszert. Ezért egészen biztos, hogy amint arra lehetőségünk nyílik, hagyományos formában is szervezünk szemléletformáló eseményeket.

Emellett törekszünk arra, hogy partnerkapcsolatot építsünk ki az iparkamarákkal, illetve a konvergenciarégiók mellett a központi régió és a főváros vállalkozásait is jobban bevonjuk a tevékenységünkbe. Úgy látjuk, hogy egyelőre a hazai kkv-k azt sem nagyon tudják felmérni, hogy milyen adataik vannak, amelyek felhasználásával esetleg hatékonyabbá tudnák tenni a termelésüket. Pedig ennek felmérése fontos lenne, mielőtt bármilyen, az Ipar4.0-hoz kapcsolódó fejlesztésbe kezdenek. Ezért arra készülünk, hogy elindítunk egy szolgáltatást, amelynek keretében a cégek számára felmérjük, hogy a rendelkezésre álló adatokból milyen, a termelésben is jól hasznosítható információkat lehet kiszűrni. Azt gondolom, hogy ha ezt a tudást megkapják, akkor lehet növelni a hajlandóságot arra, hogy megvalósítsák a szükséges beruházásokat”, számolt be az idei tervekről Kovács László.