í‰vről évre egyre több IoT- és OT-eszköz jelenik meg a céges, illetve az otthoni hálózatokon. Egyre elterjedtebbek a különböző épület-automatizálási eszközök, okos szenzorok és egyéb megoldások, amelyek ugyan egyre kényelmesebbé teszik az életünket, ám sokan nem gondolnak a bennük rejlő biztonsági kockázatokra. Ez hatványozottan igaz azokban az esetekben, amikor például egy korábban (akár fizikailag megvalósított szeparáció miatt) biztonságosnak hitt környezetet – például víztisztító telepet, erőművet – az eszközgyártók felügyeleti megoldásai miatt össze kell kötni az internettel.
Ha megnézzük a sérülékenységekről szóló (be)jelentéseket, akár csak a múlt évre szűkítve, láthatjuk, hogy egy év alatt több száz olyan CVE-bejegyzés született, amely érinti az ICS-hálózatok komponenseit. Szintén fontos azt is tisztázni, hogy adott esetben például egy Windows-sérülékenység is érintheti ezeket a környezeteket, mivel – sokszor ugyan számunkra teljesen elfedve – egy régi, microsoftos gép a rendszer tagja. Ez azért veszélyes, mert az ilyen gépeket sokszor nem lehet, esetleg nem hagyják frissíteni, mert az leállással vagy akár a speciális program meghibásodásával járhat.
í‰rdemes azt is megemlíteni, hogy a frissítések és a javítófoltok (patch-ek) alkalmazása sokszor problémát jelenthet a célhardverek esetében is, mert ezeket telepítés után rendszerint hosszú ideig, akár évtizedekig tervezzük használni, és sok esetben a gyártók nem foglalkoznak a sérülékenységek javításával.
Â
Nemcsak a védelem gyenge, de több a támadás is
Az előbb említett okok miatt sem szabad elfelejteni, hogy a korábban biztonságosnak hitt környezeteket egyre többször éri támadás. Ennek részben az is az oka, hogy az általában kevésbé védettek, mint egy tipikus IT-hálózat. Sok esetben a távoli elérést se egy viszonylag biztonságos VPN-nel vagy más fejlett technológia használatával oldják meg, hanem esetleg egy közös, állandó jelszóval használt távoliasztal-megoldással, amely rögtön a hálózat közepébe visz. Szintén sokszor látjuk azt, hogy ezekben a környezetekben a hálózati vizibilitás a legtöbbször csak álom marad, és nincsenek ezt elősegítő megoldások telepítve.
A legtöbbször azt hisszük, hogy a vizibilitás csak az IoT-, illetve OT-környezetek esetén jelent problémát, de nem így van. A személyes beszélgetések során, illetve az általunk forgalmazott gyártók POC vagy demókörnyezetbe telepítésekor nagy érdekességek szoktak kiderülni. Például érdemes gyanakodni, ha az OT-hálózat megfigyelésekor gyanúsan sok az IT-irányú kérés, nem ismert eszközök találhatók a hálózaton, és jóval nagyobb számú felismert, védelem nélküli eszköz van jelen a környezetekben. A vizibilitással kapcsolatos problémák, főleg IT- és OT-hálózatok összekötése esetén, a környezetek akár 80-90 százalékát is érinthetik.
Â
Közel a segítség
így, hogy remélhetőleg már sikerült minden olvasót megijeszteni, érdemes leszögezni, hogy legtöbbször van megoldás ezekre a problémákra. Az ilyen közös hálózati környezetek esetén erősen javasolt a hagyományos NAC megoldás helyett egy kifejezetten IoT- és OT-eszközök védelmét is ellátni képes megoldást bevezetni. Fontos, hogy akár már egy sima vizibilitást adó megoldás is óriási segítség lehet a környezetek biztonságossá tételében, de ennél még hasznosabb funkciók is elérhetővé válnak számunkra, ha egy professzionális megoldás mellett döntünk. Sok esetben ezek a rendszerek kiterjedt integrációk használatával elősegítik a hálózati szegmentációt, kikényszerítik a biztonsági megoldások frissítését, vagy ha a környezetünk tolerálja, akkor akár sérülékenységvizsgálat futtatását is lehetővé teszik minden frissen csatlakozott végpont esetén.
A Clico magyarországi portfóliójában több ilyen megoldás is található. Az egyik az Armis felhős megoldása, amely képes minimális helyi erőforrásigény mellett, a hálózati forgalom alapján felderíteni a céges rendszereket, és megfelelő vezeték nélküli hálózat esetén akár még a nem Ethernet alapú IoT-eszközökről is képet kaphatunk a hálózatunkban – és mindezt Agent telepítése nélkül.
A másik ilyen megoldásunk a Forescout platform. Ez a rendszer egyben nyújt új generációs NAC funkciókat az IT-eszközök számára, a viziblitást fontos kontrollfunkciókkal kiegészítve, és mindemellett a teljes IoT- és OT-környezetünk védelmét is képes ellátni. A Forescout használatával képet kaphatunk arról is, hogy milyen eszközök kommunikálnak a környezetünkben, ami kiemelten fontos egy ipari környezet esetén, mindezt Purdue-modell szerinti bontásban, így rögtön láthatjuk, ha valamelyik alsóbb szinten lévő eszközünk – valamelyik vezérlő – olyan irányba kommunikál, amerre nem lenne szabad. Az egységes megközelítés emellett lehetővé teszi, hogy kifinomult szabályrendszereket állítsunk fel, és az integrációk használatával akár aktívan beavatkozzunk az ipari környezetek esetében is.
Â
Â
Â
Â
Â






