A felhőtechnológia maga a fősodor, ahogy gyűlnek a vele kapcsolatos pozitív tapasztalatok, a vállalatok bizalmatlansága úgy morzsolódik szét. A vállalati munkafolyamatok és adatok nagy része már a felhőben van. A cégek pedig költségcsökkentést célzó, optimalizáló, felhős projekteket indítanak – a Flexera 2020 State of the Cloud Report röviden.
Először a felmérés történetében a válaszadók közül egyetlen szervezet sem jelezte, hogy ne lennének felhővel kapcsolatos terveik – derül ki a Flexera 2020 State of the Cloud Report kutatásból, melyet 750 vállalat megkérdezésével készítettek világszerte. A szervezetek 30 százaléka középfokú felhőhasználónak tartja magát, míg csupán 7 százalék sorolható a kezdők körébe. A megkérdezettek 10 százaléka egyelőre csak tervezi a felhő technológiák bevezetését. Több mint fele a megkérdezetteknek (53 százalék) az előrehaladott felhasználók sorába tartozik.
Sokat költünk felhőre
A felhőszolgáltatásokra költött összegek jelentősen nőttek az elmúlt időszakban: a vállalatok 20 százaléka több mint 12 millió dollárt (3,6 milliárd forint) költ felhőszolgáltatásokra. A tavalyi felmérésben ebben a kategóriában a vállalatoknak csupán 13 százaléka. Ez persze a nagyvállalatok esetében érvényes, a megkérdezett kkv-k éves szinten 600 ezer dollárt, vagyis 182 millió forintot költenek a felhőszolgáltatásokra.
| Így induljunk el a felhős technológiák felé |
|
Noha a felmérés szerint nagyon sok vállalat foglalkozik felhős technológiákkal, 47 százalékuk még nem tartozik az előrehaladott, tapasztalt felhasználók körébe, 10 százalékuk csak gondolati szinten foglalkozik a technológiával. Az ő számukra a négylépéses megközelítést javasoljunk. 1. A vállalatnak meg kell értenie, milyen IT-megoldásokat használ az üzleti tevékenység támogatására, és fel kell deríteni, milyen összefüggések vannak az adatok, megoldások, hardverek és hálózati eszközök között. 2. A gyors migrációs sikert kínáló alkalmazással, kisebb projekt keretén belül próbáljuk ki a technológiát, döntsük el, hogy milyen munkafolyamatokat, milyen sorrendben költöztetünk a felhőbe. 3. Ez a menedzsment fázis: teremtsünk láthatóságot a felhős költésekkel kapcsolatban. 4. Optimalizáció, amikor átnézzük, és féken tartjuk a felhővel kapcsolatos költéseket. |
A munkafolyamatok és az adatok fele egy tipikus vállalatnál most már a felhőben található. A tervek szerint ez az arány 60 százalékra nő az elkövetkező 12 hónapban. Érdekes, hogy a kkv-k esetében ez az arány valamivel magasabb: a munkafolyamatok 65 százaléka és az adatok 62 százaléka található egy nyilvánosfelhő-infrastruktúrában, és terveik szerint ez az arány mindkét esetben 70 százalékra nő az elkövetkező egy évben.
Mivel az adatokat a járvány tavaszi szakaszában fették fel, a válaszadók több mint fele azt jelezte, hogy a pandémia kevéssel vagy jelentősen megnöveli a vállalat tervezett felhőhasználatát.
Érzékeny adatok a felhőben – néha nem könnyű a feljutás
Érdekes, hogy a vállalatok mostanra levetkőzték a felhővel és annak biztonságával kapcsolatos ellenérzéseiket, és sokan nyugodtan rábízzák akár érzékeny adataikat is a felhőre. Legalábbis a válaszadók fele komolyan gondolkodik azon, hogy a vállalat pénzügyi adatait, a fogyasztói adatokat, a rendeléssel, eladással kapcsolatos információkat és az IoT-adatokat is hajlandóak felhőbe költöztetni.
A bizalmatlansági korlát átlépése után több akadály is jelentkezhet a felhőbe költözés során. A felmérésben szereplő vállalatok 63 százaléka szerint az alkalmazások, hardver és hálózati eszközök közötti összefüggések felderítése minden IT-szolgáltatás esetében eléggé komoly kihívást jelent, és ez jelenti a költözés legnagyobb akadályát. A vállalatok számára nehézséget okoz összehasonlítani az on-premise működtetett rendszerek és felhős rendszerek költségeit, ahogy a technikai megvalósíthatóság becslése is komoly akadály jelent, de nem segíti a folyamatot az adatok és alkalmazások migrációja, azaz, hogy pontosan mely alkalmazásokat költöztessenek elsőre a felhőbe. A cégeknek a legjobb felhőszolgáltató kiválasztása is gondot jelent, ahogy az alkalmazások menedzselése a migráció után.
Kevesen akarnak „fajtiszta” felhőmegoldást
Immár negyedik éve a felmérésben a vállalatok legfontosabb felhőkezdeményezése a költségek csökkentésével kapcsolatos, vagyis optimalizálni szeretnék a meglévő felhő szolgáltatások használatát, ezt a válaszadók 73 százaléka jelölte meg. A cégek másodikként még több munkafolyamatot vinnének át felhőbe (61 százalék) és harmadik kezdeményezésként pedig a konténerek használatát terjesztenék ki (51 százalék). A tervek között szerepel a cloud-first stratégiában történő előrehaladás, de sokan szeretnének látni jobb pénzügyi jelentéseket a cloud költésekkel kapcsolatban.
Adatok a felhőben (a válaszolók százalékában)
A tisztán privát vagy tisztán nyilvános felhőmegoldások felhasználói nagyon kevesen vannak, a válaszadók 1, illetve 6 százaléka tartozik ide. A többi felhasználó, vagyis a fennmaradó 93 százalék a multicloud megközelítést pártolja. Ebben a vállalati felhasználók többsége hibrid felhőmegoldásokat használ, vagyis keverednek a privát és publikus megoldások a cégen belül, és csupán egy kisebbség (6 százalék) használ több publikus szolgáltatást, és náluk nincs kiépítve a privát felhő. Mennyiség szerint egy vállalat átlagosan 2,2 publikus felhőszolgáltatást és ugyancsak 2,2 privát szolgáltatást használ, míg további 1,2 publikus és 1,7 privát megoldással kísérletezik.
A hibrid megoldások területén a felmérés egy kicsit lejjebb ásott, és megnézték azt is, hogy milyen kombinációban használják a különböző felhőszolgáltatásokat a szervezetek: mint kiderült, a legtöbben (53 százalék) több publikus és mellette több privát felhőmegoldást kedvelik, míg a második legnépszerűbb felhasználási forma a több publikus és egy privát felhőmegoldás üzemeltetése (a vállalatok harmadánál jellemző).
Vass Enikő
