Berkovits Imre: Mi a véleménye a játékiparból indult online szoftverértékesítésről? Hogyan alkalmazkodnak ehhez a klasszikus kereskedelmi csatornák?
A pc-s játékok esetén mind gyakoribb az online értékesítés, a hagyományos kereskedők pedig úgy tudnak erre felkészülni, hogy maguk is online boltokat nyitnak.
– Ez már általános gyakorlatnak mondható?
– Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban már minden nagyobb kiskereskedelmi láncnak van saját elektronikus boltja. Ezek a láncok már nem is nagyon kínálnak dobozos pc-s játékokat, hanem az online letöltést helyezik előtérbe. Mivel ebben az esetben nincs szükség logisztikára, így elvileg sokkal többet lehet keresni is az eladásokon.
– Miben nyújt többet egy kereskedő webáruháza, mint magáé a gyártóé?
– Választékban. Egy adott játékot a gyártó oldaláról is meg lehet rendelni, de a kereskedő internetes boltjában több tucat kiadó több száz játéka közül válogathat. Az emberek többsége nem egy adott játékot, hanem egy kategóriát szeret, és szívesen megnézi, hogy az adott műfajban mi az aktuális választék. Lehet, hogy így olyan játékot is megvesz, amire először nem is gondolt volna.
– Milyen többletszolgáltatásokat várnak el a vásárlók egy online játékbolttól? Kellenek tesztek, ismertetések?
– Nem igazán. Ezeket a játékosok többsége más internetes forrásokból szerzi be. Demók, videók természetesen vannak, számos játékot esetleg ki is lehet próbálni, de ezeken túl elég, ha a játék mellé megkapja a kézikönyvet digitális formában. Inkább az a jellemző, hogy nagy akciókat hirdetnek a webáruházak; 70-80 százalékos időleges kedvezmények is elképzelhetők, és ilyenkor a többszörösére ugrik az online boltok forgalma.
– Az okostelefonos szoftverboltokra jellemző üzleti modell mennyire tudott hatni a pc-s játékokra?
– A pc-s játékvilág is átvette már ezt a modellt. Megjelentek a free-to-play címek, amelyekkel (elvileg) ingyen lehet játszani, de lehetőség van a játékon belüli vásárlásra. Ha valaki nem akar több órát várni, hogy növelje a képességpontjait vagy megszerezhessen egy játékon belüli fegyvert, tárgyat, akkor azt valós pénzért megvásárolhatja magának. Az Electronic Arts például már óriási bevételekre tesz szert az ilyen jellegű értékesítésekből. A felhasználó észre sem veszi, hogy mennyit ad ki, mert egy-egy alkalommal legfeljebb egy-két eurót költ el, de a sok kicsi a végén sokra megy a gyártó szempontjából.
|
Sashegyi Zsolt |
|---|
|
Időnként én is elmorfondírozok a 80-as, 90-es évek játékain, amikor még 64 kilobájt volt az egész program, és nem a harmatos fűszálon megcsillanó napfényről szólt a történet, hanem a tartalomról, az izgalmas játékmenetről. De ha nem lenne ez a múlt mögöttem, és most, friss szemmel csöppennék bele a játékok világába, akkor alighanem kiröhögném az akkori pixelhalmokat. Amúgy a nosztalgia nem csak rám jellemző, mert a közösségi szponzorációs oldalakon (például a Kickstarteren) esetenként több százezer dollár is összegyűlik, hogy egy-egy régi sikertörténetet ismét felelevenítsenek a legendás fejlesztők. De a nagy vásárlóerőt képviselő tömegeknek nem ezek kellenek, hanem új Call of Duty vagy Assasin’s Creed. Az újdonságokat már csak szakmai kötelességből is mindig megnézem. Már nem játszom annyit kézi konzolokkal (3DS-sel, PSP-vel), mint régebben: ezeket teljesen kiváltotta az iPhone és az iPad, amelyekre rengeteg játékot töltök le. Ha tíz percem van, általában az iPadet veszem elő, és azon valamilyen egyszerűbb játékot (például pasziánszt) választok ki, vagy mondjuk 20 év után először ismét keresztrejtvényt fejtek. Ha több időm van, az Xbox vagy a PlayStation3 elé ülök, ahol az akciójátékok a kedvenceim, de szívesen kipróbálom az autós és stratégiai játékokat is. |
– Nem így működik a játékkonzolok (Microsoft Xbox, Sony PlayStation, Nintendo Wii és a többiek) piaca?
– Itt még nem annyira elterjedtek az online csatornák. Az ilyen játékokat még üzletben, dobozos termék formájában veszik. Az online boltokba sok esetben csak a megjelenés után fél évvel kerülnek fel a játékok. De biztos vagyok benne, hogy a következő öt év során itt is változás lesz, és Xboxra, PlayStationre is megjelennek az online letölthető játékok.
– Sok játékos és újságíró kritizálja a kiadókat, hogy ritkán állnak elő új ötletekkel, és inkább a már bevált témákat veszik elő újra és újra. Ugyanakkor például a Call of Duty minden egyes újabb része bevételi rekordokat dönt. Kinek van hát igaza?
– A játékipar kőkemény üzlet, és konzolra fejleszteni iszonyú költség. A zenét hollywoodi stúdiókban veszik fel, a karaktereknek sztárszínészek adják a hangjukat – könnyen összejön a 100–150 millió dolláros gyártási költség, ami már a nagy filmekével vethető össze. Nem csoda, hogy a tulajdonosok nem akarnak kockáztatni, és inkább a már egyszer elejtett rókáról húzzák le az újabb és újabb bőröket. A jelek szerint pedig a rajongók egyáltalán nem bánják.
Schopp Attila
