Józsa Szabolcs: Milyennek találja a magyarországi informatikai szakemberek általános tudásszintjét?
Röviden válaszolva: elkeserítőnek éppen nem mondanám, de semmiképpen sem kielégítő vagy megfelelő.
– Mivel vannak elsősorban gondok?
– Rendkívül nehéz a tudás folyamatos karbantartása, a naprakész ismeretek elsajátítása. Az állami felsőoktatásból kikerülő fiatalokkal még kevesebb gond van, de akik 5-10 évvel ezelőtt szerezték meg a diplomájukat, azok szervezett keretek között nem tudnak megismerkedni a legújabb technológiákkal. Velünk is előfordult, hogy szükségünk lett volna egyfajta webes fejlesztői tudásra, de mint kiderült, az egész magyar piacon nincs hozzá megfelelő tréning. Marad az autodidakta tanulás, ami a legtöbb esetben nem igazán hatékony.
– Csak a fejlesztőkre jellemzőek ezek a hiányosságok, vagy más informatikai szakembereknél is tapasztalja?
– Az üzemeltetésnél vagy éppen a projektvezetésnél ugyanúgy jelentkezik, mint a fejlesztésnél, csak éppen más kompetenciák körében. Az új elvek, módszertanok, amelyek sokkal hatékonyabbá tennék a munkát, nem tanulhatók a „hivatalos” keretek között, és így készen sem kapható az ilyen tudás a piacon. A cégeknek maguknak kell gondoskodniuk arról, hogy ilyen tudással felvértezzék a dolgozóikat.
– Ha ilyen igények vannak a piacon, miért nem lépnek a szép számmal megtalálható tréningcégek?
– Az a helyzet, hogy a magyar vállalkozások többségének elegendő az a tudás, ami a tréningeken megszerezhető. Vannak viszont olyan cégek – és az ingatlan.com mögött álló Arkon is ilyen –, amelyek nem elégednek meg az átlagosan jóval, hanem mindig a legújabb, a leghatékonyabb technológiákat és tudást szeretnék alkalmazni. Ha nagy komplexitású, skálázható rendszert akarunk fejleszteni (márpedig nekünk ilyenre van szükségünk), akkor nem elég a ma Magyarországon, szervezett keretek között megszerezhető tudás.
|
Emich Szabolcs it-vezető, Arkon (ingatlan.com) |
|---|
|
Biológuskutatónak készültem, de már az egyetem mellett is informatikával foglalkoztam, amely a másik nagy szerelmem és hobbim volt. Az fogott meg benne, hogy olyan területekkel foglalkozhatom – különösen internetes technológiákkal –, ahol még nem járt senki, ahol még lehet teljesen újat alkotni. A kollégiumban az én 486-os pc-m volt a webszerver, arra töltöttem fel a floppyra mentett internetto-híreket, és úgy olvasták azok, akiknek volt gépük és abban hálózati kártyájuk. Nincs is formális végzettségem informatikából, de ez soha nem okozott hátrányt, sőt. Azt tapasztaltam, hogy aki egyetemi informatikusi diplomát szerzett, annak nem volt elég ideje, hogy autodidakta módon elsajátítsa a friss tudást. Sokkal gyakrabban találtam jó munkatársakat azok között, akik nem diplomát, hanem sikeresen elvégzett munkákat tudtak letenni az asztalra. Néhány éve Apple-rajongó lettem: tökéletesen elégedett vagyok azzal, ahogy a különféle eszközök és szolgáltatások maguktól együttműködnek. Kipróbáltam más platformokat is, de már nem vágyom arra, hogy a technológia határait feszegessem, mondjuk webszervert üzemeltessek a telefonom; az iPhone és a hozzá kapható alkalmazások elegendőek számomra. |
– Az interneten akár ingyen is elérhető számtalan tananyag, oktatási segédlet. Ezek segítségével nem oldható meg az önképzés?
– Megoldható – ha valaki már megtanulta, hogy miként lehet ezekből a forrásokból sikeresen tanulni. Ahhoz is kell némi tudás, hogy felismerjük: honnan indul a tananyag és hova tud eljuttatni bennünket. Ha túl egyszerű, nem fejlődünk általa, ha túl nehéz, már el sem tudunk indulni – de már a különbséget felismerni sem könnyű. Arról nem is beszélve, hogy oktatási szempontból is óriási minőségbeli különbségek vannak az egyes anyagok között. Az ilyen különbségek felismerésének a képessége lenne az egyik legfontosabb tudás – onnantól kezdve már jobban működne az önképzés.
– Ezek után milyen lehetőségei maradnak az igényes tudást kereső cégeknek?
– Meg kell tanulniuk hatékonyan átadni a tudást. Magas szinten kell megvalósítani a belső tudásmenedzsmentet, hogy a „félkészen” felvett szakembereket minél hamarabb eljuttassák a kívánt szintre. Mi például most hasonló cipőben járó vállalkozásokkal fogunk össze, hogy közösen próbáljuk megoldani az ilyen jellegű problémáinkat. Akár még saját akadémia indítását sem tartom elképzelhetetlennek.
– Mi a helyzet az úgynevezett soft skillekkel, úgymint csapatmunka, projektvezetés, nyelvtudás?
– Arról már lemondtunk, hogy minden fejlesztőben egyszerre megtaláljuk az elvárt szakmai tudást és az említett képességeket. Persze kellenek ilyen emberek is, de egy kisebb, 4–6 fős fejlesztői csapatban elég lehet egy-két soft skillekben is haladó szintű munkatárs, hogy hatékonyan menjen a munka.
