Diószeghy Zoltán: Milyen megoldásokkal segítik mostanában a nagy gyártók hazai partnereiket új üzleti lehetőségek feltárásában és kiaknázásában?
Czinege László: Az első és legfontosabb feladat a portfólió bővítése. Olyan termékeket próbálunk meg behozni a piacra, amelyek komplex szolgáltatás keretében értékesíthetők.
– Melyek az informatikai piac portfólióbővítésének fő irányai?
– Az informatikai viszonteladók három fő termékkategóriával foglalkoznak: alapgépekkel, kiegészítőkkel (kellékekkel), valamint szolgáltatásokkal. Fellendítheti a forgalmat, ha egy döntően hardvereszközökkel foglalkozó cég számítógépes kellékekkel és szolgáltatásokkal egészíti ki palettáját, de akár egy alkatrész-forgalmazó is dönthet úgy, hogy a jövőben alapgépeket is értékesít. Minél komplexebb szolgáltatást nyújt egy viszonteladó, annál nagyobb árrést tud elérni. Vegyük például a nyomtatás és képalkotás területét! A portfólióbővítés egy lehetséges útja a lakossági és a vállalati felhasználói igények összeházasítása: a közületi fotónyomtatás. Ez egészen új piaci terület és lehetőség a viszonteladók számára, amely mind hardver-, mind kellék-, mind szolgáltatásbevételt hoz.
– A viszonteladó partnereknek mekkora hangsúlyt kell fektetniük a hozzáadott értékre?
– Nagyon veszélyes lehet, ha egy cég válságidőben csak az alaptevékenységével foglalkozik. Egy kis megbicsaklás akár csődbe is viheti a vállalatot. A menekülési út csak a portfólió és az ügyfélkör bővítése. Sajnos az utóbbi hónapokban egyre rosszabb a fizetési hajlandóság, ezért nagyon meg kell becsülni a megbízhatóan fizető ügyfélkört, úgy is, hogy folyamatosan több és több hozzáadott értéket kell nyújtani a számára. Ezzel egyrészt megtarthatók a megbízható ügyfelek, másrészt növelhető a biztonságosan fizetőktől származó bevétel.
– Hogyan tud ebben a szállító segíteni viszonteladóinak?
– Szinte minden gyártó olyan széles portfólióval rendelkezik, hogy annak megtanulása nagyon hosszú ideig tartana. Válságidőben egyszerûen nem járható út a partnerek számára a nagy forrásigényû, hosszú távú humánerőforrás- vagy portfóliófejlesztés. Éppen ezért a szállítók megpróbálják azokat a termékeket kiválasztani, amelyek ár/érték aránya a magyar piac számára a legjobban megfelelő, és amelyekből minél gyorsabban árbevétel érhető el. Ezután következhet a célirányos oktatás.
| Czinege László, a HP képalkotási és nyomtatási üzletágának vezetője |
|---|
|
Igyekszem kihasználni a lehetőségeket, otthonomban igen széles az informatikai eszközök tárháza. Megtartottam egy klasszikus asztali gépet; figyelmet fordítok rá, hogy az azon végzett tevékenységem elkülönüljön a munkavégzéstől. Nagy internetrajongó vagyok. Valósággal ámulatba ejtenek az információszerzés korlátlan lehetőségei. Komolyan küzdök azzal, hogy minél jobban kihasználjam ezeket a lehetőségeket. A kulcs, hogy az ember jól állítsa fel az információ megszerzésének stratégiáját. Ha ez sikerül, akkor bármilyen tudásszomj kielégíthető, legyen szó a munkáról vagy hobbiról. Ha otthon leülök a számítógép elé, akkor többnyire információt gyûjtök. Szakmabeliként természetesen könnyebb dolgom van, mint egy átlagembernek. Talán ezért is az egyik vesszőparipám, hogy széles körben kellene tanítani az alapvető számítógép-használati tudnivalókat, illetve olyan alkalmazásokat, amelyeket akár a munka világában, akár a magánéletben kiválóan lehetne hasznosítani. Diploma nélkül is. Érettségi után, néhány hónap alatt ki lehetne képezni például olyan szakadminisztrátorokat, akik egy webes felületen kiválóan szervezhetnék különféle csoportok munkáját. Erre a célra természetesen vannak már keretrendszerek, de azok használatához a csoporttagoknak segítségre van szükségük. A középfokú számítógépes képzés egyrészt egy széles kör elhelyezkedési gondjain enyhítene, másrészt – a csoportmunka terjedésével – költségmegtakarítást jelentene a cégeknek. |
– Az árérzékenység magyar specialitás, vagy válságidőben a nemzetközi porondon is takarékosság tapasztalható?
– Magyarország valahogy rossz kereszteződésben van. A nálunk keletebbre lévő országokban az informatikai infrastruktúra jóval alacsonyabb szintû, mint Magyarországon, ezért ott a válság nem tudja annyira éreztetni a hatását. Rengeteg lehetőség van a hirtelen, nagyobb kiemelkedésre. Magyarországon azonban már sokkal szûkösebbek a lehetőségek, hiszen az ország gazdasági fejlettségéhez képest viszonylag magas az informatikai ellátottság szintje. Tudomásul kell vennünk, hogy az informatika területén mi már nem a feltörekvő, hanem a fejlett kategóriába tartozunk, azzal az „apró” szépséghibával, hogy meglehetősen szegényre sikeredett ez a fejlettség. A trendek tehát valamilyen szinten nyugat-európaiak, ugyanakkor az egy főre eső it-költések tekintetében a kelet-európai lista végén kullogunk.
– Hogy lehet ebből a kedvezőtlen helyzetből kitörni?
– Az egyetlen járható út, ha Magyarországon is a jelenleginél több fehérgalléros munkahely lesz. Ezek a munkahelyek nagy mennyiségû it-beruházást igényelnek. Nem véletlen, hogy több európai országban – például Ausztriában és Svájcban – sokkal magasabb az egy dolgozóra eső it-költés, mint Magyarországon.
