Egy multi cég kommunikációs vezetőjével beszélgettem a napokban. Bőszen meg büszkén újságoltam, hogy épp az itbridge évkönyvön dolgozik a csapat. Mire ő kerekre nyílt szemekkel csak annyit kérdezett: máris? Hisz nemrég indult maga az újság! Az a nem is olyan rég pontosan kilenc hónapja volt, ennyi idő elég szokott lenni a szülésre… Még egy kézikönyv esetében is.
Ha a tanév elején az utolsó éves végzős hallgatók kezébe tudtuk nyomni az itbridge magazin első lapszámát, akkor a tanév végén már csak nem engedjük el őket üres kézzel! Hanem adunk nekik némi útravalót a nyárra, az őszi „back to school” projekthez.
Fura dolgot találtunk ki! Nemcsak kinézetében lesz rendhagyó ez a „kis könyv”. Tartalomban is olyat akartunk felmutatni, ami a netfüggő generáció számára levadászhatatlan, ugyanakkor elengedhetetlen a boldoguláshoz. Ezeket az információkat biztosan nem találják meg állásbörzéken, mint ahogy a fejvadászokkal való találkozókon sem. Mennyire lesz hasznos a leendő ict-menedzserek számára? Kiderül a kézikönyv kézbevétele után!
Az itbridge olvasói tábora kilenc hónap alatt a duplája lett annak, mint ahány emberhez gondoltuk, hogy el fog jutni. Mi lehet ennek az oka? Jól látjuk az állásbörzék erényeit, de azt tapasztaljuk, hogy egyre súlytalanabbá válnak az őket körbevevő csinnadratta ellenére. Nemegyszer eredménytelenül is záródnak a hallgatók szempontjából: a börzéken beindult folyamatok sokszor gellert kapnak, megszakadnak, és a hallgató az állásbörzén leadott cv-től nem feltétlenül jut el még az első interjúig sem.
Abban sem vagyunk biztosak, hogy a jövő ict-menedzserei teljes mértéken tisztában vannak azzal, hogy melyek azok a cégek, amelyekre számíthatnak. Tudják-e, hogy ezek közül melyek fejlődnek, vagy tervezik a fejlődést? Vagyis egy végzősnek igenis a célkeresztjébe kerülhet az adott cég! Kétséges az is, hogy képben vannak-e azzal kapcsolatban, hogy ezeken a multi vagy hazai helyeken milyen lehetőségek várnak rájuk, és hát persze, hogy ott mit várnak majd el tőlük.
Ahogy figyelem a hallgatókat, nem tenném rá a fejem, hogy tudják, ma itthon vagy a nagyvilágban kik azok a „nagy arcok”, akikre nem árt odafigyelniük. Pedig én ismerek nem egy olyan topmenedzsert, akinek a számára felettébb fontos a végzős ict-nemzedék… Mint ahogy a mi számunkra az is legalább ilyen fontos, hogy egy kicsit most is edukáljuk őket életmódilag. Meg fejvadászilag. Meg karrierkép szempontjából.
A tanévnek vége, és végzőseink, leendő végzőseink, az itbridge olvasói nekiesnek a fesztiválszezonnak. Nem mondom, hogy a túlélőcsomagba ezt az ict-piac kézikönyvet is tessék bepakolni, de azt nyugodtan kijelenthetem, hogy a benne lévő cikkek elolvasásával az őszi újrakezdés gördülékenyebb és tudatosabb lehet az olvasó számára.
Kellemes nyarat kívánok!
Sziebig Andrea
