Az egészségügy is szolgáltatásokra épül, tehát elvileg fontos szerepet kellene betöltenie az információtechnológiának ezen a területen is.
Emlékszem, jó tíz éve, a csillapíthatatlan fájdalom okán fel kellett keresnem egy vidéki fogászati klinikát, ahol már akkor a rendelõ szerves tartozéka volt a számítógéphez kapcsolt digitális röntgen és az orálkamera. Európában érezhettem magam. Aztán pár hónap múlva „utánam nyúltak”: menjek vissza kontrollra, és sorra bombáztak a különféle ajánlataikkal. Mi ez, ha nem CRM és marketing? Mi ez, ha nem egyfajta üzletfejlesztési, gazdálkodási rendszer?
Nem tudom, hol tart ma ICT-szempontból az említett fogászati rendelõ. Vélhetõen elõrébb a nagy átlagnál. S bár ma már valamennyi háziorvos rendelõjében ott kell lennie a számítógépnek, de jó, ha harmaduk használja. Vajon miért csak ennyien? És vajon mitõl más a helyzet például a patikákban?
Tény, hogy egyre több pénz jut az egészségügyi informatikára. Ami leginkább az e területen tevékenykedõ cégeket tölti el örömmel. De hogy maguk az egészségügyi dolgozók örülnek-e a folyamatnak, azt nem igazán lehet tudni. Hisz õk vélhetõen inkább elõbb magát az egészségügyet szeretnék megreformálni, s nem feltétlenül boldogok attól, hogy a politikailag is kusza egészségügyben igyekszik magának helyet szorítani az információtechnológia. Pedig az egészségügynek szánt ICT-megoldások, üzleti integrált rendszerek itt vannak, s lehet, hogy üzletmenet-formáló erejük révén kényszerítik ki magának az egészségügynek a reformját.
Hogy miként válhat hatékonyabbá informatikai háttérrel egy egészségügyi intézmény? Kiderül Címlapon rovatunk e heti összeállításából.
Sziebig Andrea
