A csúcstechnológia és a mobileszközök elszaporodása munkahelyi környezetben újabb kihívás elé állította a cégeket, nagyobb sugárzás éri a munkavállalókat. Vajon törődnek a vállalatok az eEgészség védelmével?
Általában törődnek
A nem ionizáló sugárzással, valamint az elektromos és mágneses erőterekkel kapcsolatos előírások ellenőrzése is egy olyan speciális feladat, amelyet a megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei látnak el, a munkavédelmi hatóság jogköre nem terjed ki az ilyen típusú vizsgálatokra.
De a biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok érvényesülését már ellenőrizhetik a felügyelőségek az irodai, hangsúlyosan számítógépes munkahelyeken is. Ebből a szempontból például a képernyőt, monitort használó munkavállalóknál a balesetveszély elkerülése és főként az egészségkárosító kockázatok csökkentése és megfelelő kezelése az egyik fő feladata a cégvezetőknek. Ugyanis az ilyen típusú munkavégzés bizonyítottan megterheli a látószervrendszert, a mozgásszervrendszert, de számottevő idegi és érzelmi megterheléssel, igénybevétellel is jár.
Az ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkáltatók általában felkészültek az irodai munkavégzésből származó megterhelés, illetve igénybevétel megelőzésére, egyre ritkábbak a számítógépes munkával összefüggő szabálytalanságok. Ez nem is csoda. Ahol nagyobb arányban végeznek speciális tudást igénylő irodai/informatikai feladatokat, ott a cég jobban megérzi akár egy fő esetében is az egészségre kedvezőtlen munkafeltételek miatti rosszabb teljesítőképességet vagy munkaidő-kiesést.
Nem tartják fontosnak
Valószínűleg csak elvétve foglalkoznak a cégek az eEgészség védelmével. Talán nem tartják elég fontosnak és nem merik bevallani, vagy nincsenek tisztában a káros hatásokkal. Lehet, nincs rá büdzséjük. Pedig a rádiós (mobil-) eszközök gyors és átfogó elterjedése a vállalati környezetben újfajta egészségi kockázatot jelenthet. Sűrűbb lett az „elektroszmog”, mint amit korábban az it-eszközök okoztak. A digitális társadalom megszületésével, és a technológia átalakulásával egy szükséges, de nem feltétlenül jó informatikai ergonómia jött létre.
Fejfájást, hányingert, de akár allergiás reakciót is előidézhet az erőtér, de tulajdonképpen mindezt a stressz is okozhatja. Nincsenek igazán meggyőző kutatási eredmények arról sem, hogy valójában mennyire káros a munkahelyi „sugárzás”, és melyek azok a tünetek, amelyeket biztosan az erőterek okoznak.
Több cégnél próbálkoznak egészségjavító programokkal, vagy az irodák átépítésével. A felhőtechnológia terjedésének köszönhetően a munkáltatók könnyebben mennek bele a távmunkába, „költöztetik haza” a dolgozókat, amivel a munka-egészségügyi felelősséget át is hárítják rájuk.
Egy cég akkor a leghatékonyabb, ha informatikai felszereltsége kitűnő. S mivel a 21. század a csúcstechnológiáról szól, amit imádunk és nem is akarunk megszabadulni tőle. Káros hozadékaival egyelőre nem számolunk.
Sebők Viktória
