Az új adatvédelmi törvény – minden előnye ellenére – hiányos, s a régóta várt újításokkal szűkmarkúan bánik: vagy nem hatékony, vagy egyáltalán nem nyújtja azokat.
Konzultáció szükséges
Alapvető hibája a törvénynek, hogy az adatvédelmi biztos Országgyűlés általi megválasztása helyett a kormányfő általi kinevezést vezeti be, s hiába autonóm a hatóság, így lényegesen gyöngül az intézmény függetlensége, majdani elfogadottsága.
A hatósági státus megteremti a bírságolás lehetőségét, de a bírság alacsony összeghatára miatt ezt egyszerűen pénzügyi kockázatként kezelik nagyobb piaci szereplők.
Kiváló ötlet a kötelező adatvédelmi auditnak a biztoshoz való telepítése, de jelenleg sem a szükséges pénz, sem a megfelelő szakértő és tisztázott eljárási rendszer nem áll ehhez rendelkezésre. Német példák mutatják, hogy állami és uniós pénzekből, illetve pályázatokból finanszírozott biztosi hivatalok képesek érvényesülni, míg a hagyományos államigazgatási szemléletű szervezetek nem.
Az új törvény szemlélete már most meghaladott, nem kezeli az elmúlt években jelentkezett technológiai és gazdasági trendeket, problémákat. Nem látunk választ sem a közösségi oldalakra, sem a felhasználók internethasználatához kapcsolódó technikai megfigyelés kihívásaira, sem a számítási felhők és az ezzel kapcsolatos adattovábbítások kérdéseire, szinte lehetetlen az adatkezelés-adatfeldolgozás összefüggéseinek konkrét esetekre történő alkalmazása.
A hatálybalépés előtt ajánlatos lenne a széles körű szakmai egyeztetés a megfelelő módosítások minél gyorsabb megalkotása érdekében.
Átfogó rendszer
„Adatvédelmileg oké?” – a kérdés gyakran hangzik el cégvezetők, marketingmenedzserek, biztonsági szakemberek szájából. 2012. január 1-jétől a kérdés új színt kap, a választ ugyanis az 1992-es adatvédelmi törvényt felváltó az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényből kell kiolvasni.
Az adatvédelem minden szervezet életében egészen új jelentőségre tehet szert. Az adatvédelmi jogi megfelelés is hasonló hangsúlyt kap, hiszen a szabályok betartása hatósági kontroll alatt lesz. Az állami felügyelet erejét a 10 millió forintot elérő bírságolási jog emeli ki.
Több fogalom, jogintézmény terjedelmét, tartalmát pontosította a jogalkotó. Részletesebb szabályozást kapott például az érintettek tájékoztatása, valamint a határon átnyúló adatkezelés. Fontos újdonság az adatbiztonsági követelmények között, a telepített rendszerek üzemzavar esetén történő helyreállíthatóságának (drp) kötelezővé tétele.
Régi igényt teljesít az adatkezelési jogcímek bővülése. A jogérvényesítés, a szerződések teljesítése jogszerűvé teszi a személyes adatok kezelését akkor is, ha az adatalany hozzájárulása hiányzik. Az adatvédelmi nyilvántartásba szélesebb körben kell bejelenteni az adatkezeléseket. Ez illetékköteles.
Összefoglalva tehát az adatvédelem átfogó rendszerré szerveződését tűzte célul a törvény. Ezt segíti egy új jogintézmény, az adatvédelmi audit.
