Hihetetlen változásokon ment keresztül az informatika az elmúlt évek során: ma már gyakorlatilag nincs üzleti folyamat, szolgáltatás vagy gyártás megfelelő IT-infrastruktúra nélkül. Vajon hogyan lesz képes a technológia ezt a terjeszkedést követni – és hogyan bírjuk majd emberi erőforrással?
◼︎ Software & Technology 2024, Software blokk
Bár már évek óta jelen van a hazai informatikában is a low-code, sok szempontból mégis újdonságnak számít, jegyezte meg Kővári Zoltán, a BlackBelt rapid alkalmazásfejlesztési üzletágvezetője. A szakember előadásában elsősorban a low code alkalmazásfejlesztés előnyeire igyekezett felhívni a figyelmet. Mint hangsúlyozta, az IT-vezetőkön egyre erősödik a digitalizációs verseny jelentette nyomás. Van egy valós igény: szoftvert kell előállítani – de ez alapvetően ma már azt jelenti, hogy minél gyorsabban, minél olcsóbban, minél több alkalmazás jöjjön létre. Erre kezdetben sokszor a kapacitások bővítése volt a válasz az IT-vezetők részéről, de ma már az oktatás hiányosságai miatt is egyre alacsonyabb a klasszikus programozási módszertanokban kellően jártas szakemberek száma.
Az informatika fejlődésével új, a korábbiaknál hatékonyabb módszerek is megjelentek a fejlesztésekben, de ez sem volt képes megoldani a problémákat – sőt, Kővári Zoltán szerint az elvárások és a lehetőségek közötti szakadék évről évre nő. A cég saját adatai szerint akár háromszor-négyszer is hatékonyabb lehet egy jól előkészített és végrehajtott low code fejlesztés. A hazai piacon elsőként a gyártóiparban és a járműipar területén nyertek teret a low-code megoldások Kővári Zoltán. Gyorsan felzárkózott melléjük a pénzügyi szektor, ahol piacvezető pénzintézetek kezdtek el low-code/no-code technológiát használni.
Mindenki másképp csinálja
Meglehetősen különböző lehetőségekkel és megoldásokkal dolgoznak a Technológia blokkot lezáró kerekasztal résztvevői: Nébel József, a Rosenberg Hungária IT vezetője, Privitzky Gábor, a BlackBelt technológiai vezetője és Tarbaj Péter, az UBM informatikai vezetője.
Mint a beszélgetés során hamar nyilvánvalóvá vált, az egyes vállalatoknál kialakult, eltérő cégkultúra alapvetően meghatározhatja az IT-fejlesztés és -üzemeltetés területét is. Nébel Ferenc elmondta, a Rosenberg Hungáriánál meglehetősen nagy hatókörrel rendelkezik az IT, így jelentős támogatást élvez a cégvezetés és a tulajdonosok részéről is. Ennek köszönhetően lehetőség nyílik az ismerkedésre az új technológiákkal: biztonságos környezetben lehet akár a gyártás területét érintő, kisebb fejlesztéseket elvégezni és az innen nyert információkat a cégvezetés felé bemutatni.
Privitzky Gábor a humán erőforrással való okos gazdálkodás szerepét emelte ki. Neki sikerült egy kisebb csapatot összegyűjtenie. Olyan fiatalok dolgoznak közvetlenül mellette, akikről már a felvételi interjú során kiderült: kíváncsiak. Ennek köszönhetően szinte ömlik a céghez az információ, amelyet egy, külön erre a célra a Discord-on létrehozott csatornán keresztül osztanak meg egymással. Ez a módszer kiválóan működik, így minden informatikai vezető számára csak ajánlani tudja a saját csapat kialakítását.
Kell egy csapat, de kell egy olyan cégkultúra is, ahol „ér behozni” friss ötleteket, elképzeléseket, emelte ki Tarbaj Péter. Ezt segíti, hogy az UBM-nél mind a tulajdonosok, mind a cég felső vezetése részéről óriási a nyitottság az új technológiák irányába. Így csak segíteni és támogatni kell őket, például az érdeklődésük „irányba állításával”.
A magyar piac inkább kivár
A hazai piac óvatosságának előnye a kiforrott megoldások bevezetése, alkalmazása. „A magyar informatikai cégeknek figyelembe kell vennie azt, hogy peremvidéknek számítunk”, emelte ki Nébel József. „Lelkesen figyeljük és követjük a technológia fejlődését, de a piacra dolgozunk és ez az adott piac pedig viselkedik valahogy. Ha az ügyfelek még nem értették meg az új technológiákat, trendeket, akkor nehéz bármit is bevezetni. Erre kiváló példa a mesterséges intelligencia, ahol a megfelelő mennyiségű és minőségű adat ‘kiszedése’ nélkül nem lehetséges a cégre szabott, sikeres fejlesztés.”
AZ IT-vezetők felelősségét emelte ki Tarbaj Péter: nagyon fontos, hogy a felső vezető a csapat egyenrangú tagjaként dolgozzon. Vegyen részt az üzleti és stratégiai iránymutatásban is, hiszen rég elmúltak azok az idők, amikor az IT csupán egy, a pénzügy alá rendelt részlegként működött. A hozzáadott értéket, az üzleti potenciált akkor lehet kiaknázni, ha megvan a szükséges szinergia – együtt kel élni, lélegezni az üzleti oldallal. Nemcsak magát a folyamatot kell érteni egy automatizálás során például, hanem azt is: ennek a folyamatnak mi a célja? Miért fontos ez a cégnek?
Az együttműködés fontosságát valóban nem lehet eleget hangsúlyozni, tette hozzá Privitzky Gábor. A tapasztalatok alapján a szoftverfejlesztések során maga a kódolás csak a kisebbik – de persze igen fontos – része maga a projektnek: 25-40 százalék. A többit viszont már az üzlet teszi hozzá. Éppen ezért fontos, hogy mindenki értse a másikat: az IT azt, hogy az üzlet mit akar, az üzleti oldalnak pedig azt, hogy az IT milyen költséggel és technológiával mire képes.
Nem kerülhető meg az MI 2024-ben
„2022 novembere óta a Gartner-féle hype görbe erősen felszálló ágában vagyunk, talán a csúcsra is elértünk”, hangzott el. A fejlesztő cégeknek foglalkozniuk kell az MI-vel, de a cégeknek érdemes lehet megvárni a csúcspont utáni platót. Kellenek a megbízható, garantáltan jól működő MI-alapú megoldások.
Emellett azonban alapvető elvárás a megtérülés is, hiszen akár házon belüli, akár külső fejlesztőkkel végzett projektről van szó, végül nyereséget kell felmutatni. Ráadásul azt is fel kell majd ismernie minden cégnek, hogy saját üzleti folyamatai közül melyiket lehet és melyiket a legérdemesebb MI-alapú megoldással támogatni, továbbfejleszteni.
