Az MI-szolgáltatások berobbanásával a szerzői jog világa a feje tetejére állt, és bár kívülről talán nem látszanak a mindent átalakító folyamatok, könnyen lehet, hogy a holnap jogrendszerére rá sem ismerünk majd. A valószínűleg mindent átalakító változások főképp az USA-ban zajlanak, a lehetséges kimenetelekről pedig Ormós Zoltán internetjogászt kérdeztük.
◼︎ Szerzői jog és az MI
Ahogy azt az ITBUSINESS online már tavaly decemberben megírta, az USA szerzői jogi hivatala azon gondolkodik, hogy legalizálják a nagy LLM-szolgáltatók szerzőijog-tipró, szürke vagy egyenesen feketezónás, darkwebről beszerzett adatkészleteinek felhasználását. A lépést annak a gazdasági kockázata indokolhatja, amit az MI-piac gigantikus tőkebefektetéseinek befuccsolása, vagy profittermelő képességük csökkenése jelenthet.
Mindeközben hatalmas perek zajlanak a The New York Times, a Microsoft, az OpenAI vagy éppen (sok tucat más író mellett) Nora Roberts bestseller-írónő részvételével, akik műveik jogdíjfizetés nélküli felhasználását sérelmezik például a Bloomberg chatbotjának vagy a ChatGPT feltanításához, amelyek valószínűleg többek között azért képesek olyan élethű narratívákat írni, hogy sokan hajlandóak havi 20 dollárért előfizetni rájuk. Innen nézve persze ebből a pénzből nyilván járna azoknak az „óriásoknak”, akiknek a vállán a szoftver áll.
Jogfilozófia és felelősség
„Egyfelől ott a ’Sein’ síkja, tehát ami van, ami a most aktuális szabályozás, és ott van a ’Sollen’, aminek lennie kellene”, véleményezte a helyzetet Max Webert idézve Ormós Zoltán internetjogász, aki évtizedek óta nyomon követi az online jog világának viharos eseményeit. A reformötlet szerinte egyelőre a jogfilozófiai fejtegetés szintjén mozog, vagyis messze még a bármilyen konkrét jogrendszert érintő átalakulás. Ezért most senkinek nem ajánlható, hogy az MI által előállított anyagot szabadon felhasználható, jogtiszta forrásnak tekintse, amely nem sértheti valakinek a szerzői jogát.
Az OpenAI például egyértelműen azt kommunikálja, hogy minden felelősség a felhasználót terheli, tehát nekünk kell ellenőrizni, hogy a felhasznált anyag jogtiszta-e. Magyarul ez semmivel sem ad többet, mint a Google kereső használata, körülbelül ennyit csinál a ChatGPT is, egy kicsit szintetizál, és egy gyakornokhoz hasonlóan összevagdossa a szövegeket.
Ha a felhasznált anyagok tekintetében megvan a részleges egyezőség, a szolgai másolás, akkor bizony ugyanúgy szerzői jogot sértünk a szerzői jog megsértésének terminológiája, illetve definíciója szerint – figyelmeztetett rá az internetjogász. Ha a használt MI-chatbot ennél jobban átdolgozta a szöveget, tehát minden szót kicserélt valami másra, de gyakorlatilag ugyanaz a mondat jelentése, akkor lehet vitatkozni, hogy pusztán egy átdolgozás, vagy egy új eredeti szerzői mű keletkezett. „Szerintem, ha csak szinonim szavakra cserélte a szöveget, vagy egy részét, azzal még nem valósul meg az egyéni, eredeti szerző jelleg, hiszen az eredeti átdolgozásával jött létre a mű”, mondta Ormós Zoltán.
ChatGPT felhasználási feltételek
Az OpenAI például a „ChatGPT terms”-ben – azaz az ÁSZF-ében – a felhasználóra hárítja a felelősséget,– mutatott rá Ormós Zoltán. Ha a saját anyagunkat dolgoztattuk át a chatbottal, akkor az output a miénk, és azt is megtaláljuk az ÁSZF-ben, hogy sok más személy is kaphat hasonló outputot, mint mi. Az idevágó, leglényegesebb rész egy elég komoly rendelkezést is tartalmaz, kimondva, hogy nem használhatjuk úgy a szolgáltatást, hogy az bármilyen szempontból illegális károkozást eredményezzen vagy visszaélésszerű legyen. Nem használhatjuk úgy sem a szolgáltatást, hogy az sértse, félreértelmezze, vagy megsértse mások jogait. Vagyis a joganyag kimondja azt, hogy ha megsértettük valakinek a jogait, az a mi használatunkból eredő cselekedet. „Érdemes tehát a chatbotok összes kimeneteire plágiumellenőrző eszközöket használni, ha el akarjuk kerülni a jogsértéseket”, figyelmeztetett rá Ormós Zoltán.
Ami az USA szerzői jogi törvényének esetleges megváltozását illeti, azt is érdemes szem előtt tartani, hogy maga az Egyesült Államok fektetett be rengeteg időt és energiát azokba a szerzői jogi egyezményekbe, amelyek ma meghatározzák a szerzői jogot, és aktív résztvevő a szerzői művek piacán a II. világháború végétől a mai napig. „Tehát valószerűtlen, hogy most hirtelen ráfordulnának egy olyan ösvényre, amely a semmibe veszi ezeket az előzményeket. Nem tartom valószínűnek, hogy a közeljövőben ez megtörténhetne”, mondja a jogász. „Ha persze teljes paradigmaváltás lesz, és így az emberi teljesítmény és a szerzői teljesítmények teljesen háttérbe szorulnak, akkor onnantól kezdve lehet, hogy mindent a gépek fognak írni, és talán teljesen mindegy lesz majd, hogy kié volt bármi is eredetileg”, tette hozzá a bizonytalanságokra utalva.
Iparági szakértők egyébként azt jósolják, hogy közeleg a szintetikus szövegek kora – egyfajta szintetikus szingularitás – mikor az MI már nem hallucinál majd ennyit, hanem képes lesz olyan szövegeket írni, mint egy ember. Innen talán már nem is lesz szükség emberi írókra. Vállalati oldalon ugyanakkor mintha több felelősségvállalást is elbírna az OpenAI a kimenetek jogtisztaságáért is felelősséget vállalva.
Vállalati MI-jogkörnyezet
A vállalati előfizetéseknél a cégek adatkészletéről, adatvagyonáról van szó, amely más megítélés alá kell essen, mint a szerzői művek. Minden vállalatra igaz, hogy az adatvagyona az, ami miatt valamely szempontból a vállalat igazán sikeres tud lenni, ezért rendkívül fontos, hogy azt hogyan kezeli, és hogyan védi.
„Ebből a szempontból azért én technikai értelemben konzervatív maradnék, tehát azt mondanám, hogy eljöhet esetleg azoknak az MI-szoftvereknek a dominanciája, amelyek nem a felhőben futnak, és egy kisebb, saját adathalmazon tanulnak. A ’sziget’ típusú izolált adatkezelés biztonságot tud teremteni”, mondta Ormós Zoltán.
Az MI-re visszatérve tegyük azt azért mellé, hogy minden új technológiának van egy jellemző életciklus görbéje, ami először nagyon felugrik, aztán nagyon visszaesik, és valahol a középen fog beállni egy normál szintre. „Ma még az MI-görbe a plató környékén jár, és hat a cégek körében FOMO (a kimaradástól való félelem) is, de ez jelentősen vissza fog esni. Rájönnek majd, hogy az MI egy csomó dologra nem úgy használható, ahogy az elején elképzelték, és halmozódnak a biztonsági kockázatok is”, zárta gondolatait az internetjogász.
