Második forradalma előtt áll az informatika. Ha kíváncsiak vagyunk rá, hogy miként fog zajlani, és milyen lesz utána az it, akkor vegyük szemügyre a második ipari forradalmat.
A világgazdaság egyik húzóerejének tartják az informatikát, ehhez képest azonban iparágként nagyon alacsony az érettsége. Az informatika eszközei világszerte elterjedtek, eszközeit tömeggyártásban állítják elő, de maga az it teljesítménye még nem tömeggyártású – lepte meg hallgatóságát Réger József, a Fujitsu globális technológiai vezetője a cége által nemrégiben Budapesten tartott szakmai fórumon.
Felhasználói forradalom
Ma még azt tartjuk természetesnek, hogy minden vállalati rendszer, környezet egyedi, és nagymértékben különbözik másokétól. Pedig ennek számos nem kívánatos következménye is van. Az ilyen rendszerek drágák, és kihasználtságuk is igen alacsony. Az adatközponti szerverek terhelése 10-15 százalék körül van; a modern pc-k általában jóval nagyobb számítási és tárolási kapacitással rendelkeznek, mint amennyit ki tudnak használni; de még az okostelefonok átlagfelhasználói sem aknázzák ki készülékük képességeit. „A teljes informatikai infrastruktúráról elmondható, hogy nem igazán hatékony, és ezen mindenképpen változtatni kell” – mondta munkatársunknak az előadását követő interjúban Réger József.
Ezen segíthet majd az informatika küszöbön álló második forradalma, amelynek megértéséhez érdemes segítségül hívni a második ipari forradalmat. Ez nagyjából 1870 és 1914 között zajlott le. A tudomány új anyagokat fedezett fel; új, szinte korlátlan erőforrásokat találtak (villamos áram, kőolaj); majdnem mindent átható gépesítés történt, aminek eredményeképpen bevezették a tömeggyártást. „A lényeg az volt, hogy az ipari fejlődés innovációs platformmá vált, az újítások már nem a termelésben, hanem az alkalmazási területen történtek. Ez a felhasználók forradalma volt: nem az volt az érdekes, hogyan termelik meg az áramot, hanem az, hogy mire tudják hasznosítani” – mondja a Fujitsu szakembere.
A láthatatlan it
Már kezdenek megjelenni a szinte korlátlan (számítási, tárolási és hálózati) erőforrások, de elosztásuk nem megy zökkenőmenetesen. Megtörténik az áttörés a mobilitásban is: az erőforrások nem helyhez kötötten állnak majd rendelkezésünkre, hanem bárhol, ahol kívánjuk. Megjelenik az automatizálás és a teljesítmény tömeggyártása is, ami persze nem megy szabványosítás nélkül.
Eltart talán húsz évig is, mire lezajlik az informatika második forradalma – jósolja Réger József –, de mire véget ér, egészen másképp fog kinézni az iparág, mint most. Az it nagy részét külső szolgáltatóktól veszik igénybe a vállalatok. A számítási felhőben elérhető szolgáltatások korlátlan teljesítményt és méretezhetőséget kínálnak, miközben azonnal és rugalmasan állnak rendelkezésre. Mindehhez nem kellenek nagy befektetések sem, a felhasználók tőkéje nem az it-rendszerekben fog állni. Az informatikai erőforrások többé nem a célt jelentik, hanem új megoldásokat lehetővé tévő innovációs alappá válnak, mint egykoron a villamos áram.
„Ez a láthatatlan informatika korszaka lesz: az it önmagában már nem jelent versenyelőnyt, de nélküle létezni sem lehet majd”, tette még hozzá Réger József.
Schopp Attila
