Több évtizedes szakmai tapasztalattal került az SAP Hungary vezetői székébe Hidvégi Péter. Mint kiemeli, a magyar operáció elismerését jelenti, hogy nem külföldről hoztak új ügyvezetőt. Nagy stratégiaváltásra nincs szükség, de jobban kihasználná a hazai piacot kiszolgáló és a termékfejlesztésben dolgozó területek közötti szinergiákat.
– Váratlanul kellett átvennie az SAP Hungary vezetését. Hogyan élte meg ezt az időszakot és milyen érzésekkel állt a kormányrúd mellé?
– Mindenképpen felelősségteljes pozíciót vettem át, és azt kell mondjam, borzongatóan izgalmas a feladat, de úgy érzem, megbirkózom vele. Felelősségteljes, mert az SAP Magyarországon egy nagy presztízzsel rendelkező cég, közel 2000 dolgozóval, akik közül 1800-an nemzetközi termékfejlesztéssel és ügyféltámogatással foglalkoznak. Régiós szinten is kiemelkedő teljesítmény a miénk, büszkék vagyunk arra, hogy akár a GDP-arányos árbevételt, akár az ügyfelek számát tekintve az SAP Hungary lekörözi a többi közép-európai országot.
Így aztán komoly megtiszteltetés átvenni egy ilyen cég irányítását. 26 éve tevékenykedem az iparágban, sokáig nemzetközi tanácsadó cégeknél dolgoztam, SAP-tanácsadói csapatokat is irányítottam. Nyolc éve csatlakoztam az SAP-hoz, eleinte nagyvállalati ügyfelekkel, például a MOL-lal és az MVM-mel foglalkoztam, két éve pedig a teljes nagyvállalati üzletágat vezetem. A szakmai múltam segít abban, hogy megfeleljek a kihívásoknak. A tanácsadó cégeknél és most közvetlenül az SAP-nál dolgozva is mindig az ügyfelek minél jobb kiszolgálása lebegett a szemem előtt.
– Hogyan élték meg a dolgozók az elmúlt hónapokat?
– Az SAP Hungary egyik legfőbb ereje a csapatban, a motivált dolgozókban van. A csapategységnek nyilván nem tesz jót egy ilyen hirtelen jött és ilyen körülmények között végbemenő váltás. Nagyon sokat számított, hogy az SAP regionális vezetése habozás nélkül a lokális magyar irodából szavazott bizalmat a menedzsment egy tagjának. És itt nem az én személyem az érdekes, hanem az, hogy ezen keresztül azt a teljesítményt és erőt ismerték el, amely a magyar operációban megtalálható. Így gyorsan lezárult az átmeneti szakasz, és utána ismét az üzlet folytatására és a további építkezésre tudtunk koncentrálni.
– Az év végéig mi a legfontosabb feladat?
– Nálunk egybeesik a naptári és az üzleti év, és mindig az utolsó negyedév a legsűrűbb, számos informatikai céghez hasonlóan akkor hozzuk be az éves bevételek közel felét. A harmadik negyedévet lezárva már látszik, hogy eddig a terven felül teljesítettünk, így minden esélyünk megvan arra, hogy az év végi célszámokat is hozzuk. Ahhoz viszont még rendkívül koncentrált munkára van szükség.
– A jövő évi tervekben az értékesítésen túl mi kerül előtérbe?
– Most folyik a pénzügyi tervezés, de van két olyan feladat, amit személyesen is fontosnak érzek. Az egyik az, hogy szeretném, ha jobban kihasználnánk a kettős létünket, vagyis, hogy egyszerre szolgáljuk ki a hazai piacot és fejlesztünk a nemzetközi SAP-ökoszisztéma részére. A termékfejlesztéssel foglalkozó kollégák sokat profitálhatnának abból, ha közvetlenül tudnának beszélgetni az ügyfelekkel és kapnának tőlük visszajelzéseket. Utóbbiak számára pedig nagyobb biztonságérzetet adna, ha bekukkanthatnának a „boszorkánykonyhába”, ahol a jövő meghatározó termékei készülnek. A másik feladat pedig az, hogy erősítsük jelenlétünket a középvállalati szegmensben.
– Ez mekkora váltás a hazai SAP életében? Itthon alapvetően a nagyvállalatok ERP-rendszereként volt ismert az SAP szoftvere…
– Ez a váltás nem most kezdődött, és az is érdekes tény, hogy az SAP ügyfeleinek már most is 80 százaléka kkv-szektorból kerül ki. Az SAP nemzetközi szinten már évekkel ezelőtt felismerte, hogy a nyilvános felhőben futó, erősen sztenderdizált vállalatirányítási szoftver jó ajánlat lehet mindazon cégeknek, amelyek nem igénylik a minden ízében testre szabott egyedi megoldást. Most alapvetően minden új ügyfelünknek ezt a lehetőséget kínáljuk fel. Ha pedig az egyedi igények miatt ez nem járható út, akkor indulunk el a nagyobb testreszabhatóságot kínáló privát felhő irányba.
– Mekkora piacot jelent ez a szegmens Magyarországon?
– Ha nem a hivatalos statisztikai mérőszámokat nézzük, akkor a 20-100 milliárd forint közötti éves árbevételű cégeket hívhatjuk itthon középvállalatoknak; ilyenből körülbelül 700-800 lehet Magyarországon. Jelentős részük még nem SAP-ügyfél, de számukra óriási potenciál rejtőzik a nyilvános felhőben futó vállalati szoftverekben. Ennek az ügyfélszegmensnek a magasabb színvonalú kiszolgálásához természetesen szükségünk lesz a partnereinkre is. Biztos vagyok benne, hogy ők is felismerik az ebben rejlő lehetőségeket, hiszen így gyorsabban és több projektet tudnak végigvinni. Vannak köztük, akik gyorsabban reagálnak, mások egy kicsit lassabban, de biztos vagyok benne, hogy hosszabb távon csak azok a partnerek maradnak eredményesek, akik követik az SAP stratégiáját, és ezzel az ügyfeleket ezen az úton.
– Az csak az egyik oldala az egyenletnek, hogy az SAP a közepes vállalatok felé akar nyitni. De ez az ügyfélkör is készen áll a digitalizációnak erre a következő lépcsőfokára?
– Teljesen természetes, hogy a teljes termékportfóliónknak az ügyfeleink üzleti kihívásaira kell választ adnia, márpedig mi két nagyobb problémahalmazt látunk. Az első az üzleti agilitás vagy adaptív működés kérdése. A globalizálódás miatt a vállalatok egyre inkább rákényszerülnek, hogy gyorsan tudjanak döntéseket hozni, alkalmazkodni az új körülményekhez. Az informatikától pedig azt várják, hogy hozzásegítse őket ehhez a működési rugalmassághoz, a folyamatok gyors, gyakori újragondolásához.
És ezen a ponton érik be az a munka, amit az SAP az S/4HANA kifejlesztésével, a felhő-alapú működés irányába tett elmozdulással, és a kkv-k igényeire szabott, és átállását segítő GROW with SAP csomaggal már évekkel ezelőtt megkezdett. A felhőben futó, nagy részben sztenderdizált SAP S/4HANA pontosan ezt a rugalmasságot adja meg a kis- és közepes vállalatoknak is. Fél év alatt modernizálhatják környezetüket és új, jövőálló alapokra helyezhetik üzleti folyamataikat.
A második kihívás a vállalatok előtt az adatalapú működésre való átállás. Ma már nem járható út, hogy hónapokig gyűjtöm az adatokat, azokból valamilyen riport készül, majd arra alapozva hozok döntéseket. Nagyobb mennyiségű adatból, gyorsabban, komplex elemzéseket kell végrehajtani, amihez gyakran már a mesterséges intelligenciát is igénybe kell venni. Erre is megszületett már pár éve az adatportfóliónk, amelynek legújabb eleme és zászlóshajója az SAP Business Data Cloud termékünk. Vagyis mind a két fajta kihívás esetében kiérlelt, bizonyított megoldás áll az ügyfelek rendelkezésére, hogy megoldhassák a számukra legégetőbb problémákat.
– Mi a helyzet a már meglévő ügyfelekkel, ők hogy állnak az S/4HANA-ra való áttéréssel?
– A végső dátum most 2030, ez az az időpont, amikor a jelenlegi verziónak a kiterjesztett támogatása is megszűnik. Az átállást minden tekintetben befejező ügyfelek aránya sem globálisan, sem Magyarországon nem magas. Az viszont fontosabb, hogy háromnegyedük már megkezdte az implementáció tervezését, vagy annál is előrébb tart, megszülettek a licencszerződések. Ami még örvendetesebb, hogy nagy arányban látják meg az átállásban a lehetőséget az üzleti folyamatok és működés átalakítására. Mind többen érzik azt, hogy érdemes a 10-15 éve bevezetett és azóta sokszor toldozott-foltozott rendszerről áttérni egy modernebb és nem utolsósorban szabványosított megoldásra.
Ezzel együtt persze nem múlt el a szakemberhiány veszélye. A következő néhány évben kerülnek a végrehajtás fázisába a legnagyobb ügyfeleink transzformációs projektjei, és ezek komoly erőforrásokat fognak felszívni a piacról.
– Idén nyáron a mesterséges intelligencia hazai használatáról végzett felmérést az SAP. Miért kutatták ezt és milyen eredmények jöttek vissza?
– Az elmúlt éveket tényleg az S/4HANA átállás uralta, de ahogy mondtam, ez már szinte mindenkinél „csőben van”. Nekünk az SAP-nál most az a dolgunk, hogy megnézzük: hogyan tudjuk a digitalizációs úton még tovább segíteni az ügyfeleket, hogyan tudunk nekik segíteni abban, hogy üzleti értéket, versenyelőnyt teremtsenek a mesterséges intelligenciából. A kutatást azért végeztük, hogy megértsük, miként gondolkodnak a mesterséges intelligenciáról a magyar vállalatok.
Az eredmények szerint a hazai vállalatok egytizede használja komolyabban, folyamatokba ágyazva a mesterséges intelligenciát, és további 50 százalék már érdemben foglalkozik vele, például elindultak tesztek, pilot projektek. Vagyis még van hova fejlődni, de ez Európában a középmezőnyhöz tartozik, és az üzleti vezetők döntő többsége szerint az AI komoly lehetőséget kínál a növekedésre.
– Mi kell ahhoz, hogy ezt a lehetőséget ki tudják használni?
– Ismét megerősítést nyert, hogy mennyire fontos tényező az adatminőség. Az AI-ban rejlő előnyök kiaknázásához konzisztens adatokra van szükség, és az is lényeges, hogy a különféle folyamatokban használt adatok közötti összefüggések legyenek feltérképezve.
De ha ez már megvan, akkor az SAP több száz üzleti folyamathoz tud AI-alapú segítséget adni: ügyfélérték elemzése, gyártási vagy szállítmányozási terv készítése, és így tovább. Az agentic AI révén ezek teljes, több üzleti területet átfogó folyamatokká állhatnak össze, amelyeknél az ember csak felügyeli a végrehajtást, adott esetben pedig dönt a kimenetekről. Az alapokat pedig megadja az SAP Business Data Cloud és a Business AI. 400-500 AI-szcenárió fejlesztése még idén befejeződik, a következő 1-2 évben pedig piacra is kerülnek ezek a megoldások.
Én úgy gondolom, hogy ha valaki már használja a nyilvános felhőben futó S/4HANA-t, annak természetes lesz, hogy igénybe vegye a szoftverbe amúgy beépített AI-funkciókat. Az egyedi folyamatokkal, bonyolultabb szervezettel rendelkező nagyvállalatoknál ez hosszabb folyamat lehet, de ott a mesterséges intelligencia pozitív hatása is nagyobb lesz.
– Mivel lenne elégedett egy év múlva?
– Két dolog tesz engem elégedetté: ha elégedettek az ügyfelek és a munkatársaim. Az ügyfelek akkor lesznek elégedettek, ha teljesítjük az ígéreteinket és sikeresen zárulnak az elkezdett projektek. Az elégedett csapathoz pedig motivált, a célokat ismerő és azokat teljesíteni tudó munkatársak kellenek. Szerintem egyikkel sem lesz probléma.
(A cikk Az ICT-piac Nagykönyv 2025-ben megjelent interjú bővített változata.)
