A hazai üzleti és intézményi it-piacot a nagyvállalatok büdzséi határozzák meg – noha relatíve kevesen vannak, száz forintból ötvenkettőt ők költenek el.
A válság és az anyagi erőforrások szűkülése sem szorította rá igazán a hazai cégeket az informatikai költéseik előzetes tervezésére – derül ki a Magyar Infokommunikációs Jelentésből. A legalább 10 főt foglalkoztató szervezetek közül csak minden hatodik készít it-költségvetést, míg a mikrovállalatok csak elvétve. A költések tervezése erősen méretfüggő, állapítja meg a BellResearch elemzése, és alapvetően a közép- és nagyvállalatokat jellemzi, bár még az utóbbiak körében sem teljesen általános: 71 százaléknál tekinthető gyakorlatnak. A kutatássorozat eredményei az évek során pozitív irányú elmozdulást mutatnak, azonban a költségtervezési szemlélet terjedése lassú.
A lefedett területeket tekintve a leginkább extenzív költségvetéssel a nagyvállalati szegmens szervezetei rendelkeznek, igyekezve minden it-vonatkozású, fejlesztési és üzemeltetési költségtételt kontrollálni; közel kétharmaduk a házon belüli it-munkaerő bérjellegű költségeit is bekalkulálja, ami a cégméret csökkenésével egyre ritkább.
A 10 fő feletti vállalatok többségénél a tervezés az igények felmérésén alapul, de közel ugyanekkora hányadnál van jelen a bázisszemlélet; külső szakértő, illetve informatikai cég tanácsaira, tapasztalataira csak az informatikai költségvetést készítő vállalatok kevesebb mint egytizede támaszkodik.
A kicsiknek csak az ár fontos
Azt is megvizsgálták a BellResearch kutatói, hogy a jelentősebb it-beruházásoknál a szakmai vagy a pénzügyi szempontok esnek-e latba nagyobb súllyal. A Jelentés eredményei szerint nagyvállalatok esetében az arányok nagyjából azonosak, a forráshiánnyal küzdő kis- és középvállalati kör azonban ennél költségérzékenyebb: a többség elsődlegesen az árat veszi figyelembe a döntéshozatal során.
A jelentősebb informatikai fejlesztések akadályait vizsgálva is az anyagi korlátok állnak előtérben, főként a kisebb cégeknél. A közép- és nagyvállalati szegmensben jelennek meg gyakrabban egyéb, a fejlesztéseket hátráltató tényezők, alapvetően a szervezetek nagyságából, komplexitásából és döntéshozatali rugalmatlanságából, illetve a cégen belüli infrastrukturális különbségekből, heterogenitásból adódóan.
A hazai cégek és intézmények it-költéseinek alakulását vizsgálva a BellResearch kutatói rámutatnak, hogy a legnagyobb mértékben a mikrovállalatok költései redukálódtak az elmúlt években, míg a legjobban a kis- és középvállalati szegmens tartja magát, ebben a körben enyhe bővülés is detektálható. A teljes piac meglehetősen koncentrált: a hozzávetőlegesen ezer darab, 250 fő feletti nagyvállalat felelős az üzleti szegmens it-ráfordításainak körülbelül feléért. A kis- és középvállalkozások a költések bő negyedét adják, a bő 200 ezer céget számláló mikrovállalati szegmens részesedése 7 százalék, míg a költségvetési forrásokból finanszírozott intézményi körhöz a teljes it-piac megközelítőleg hetedrésze tartozik.
|
ICT-report |
|---|
|
Téma: Üzleti it-beruházások és -költségvetés Tartalom: az it szerepe, fő informatikai fejlesztések, fókuszpontok és motivációk, belső it-csapat; költségtervezés és finanszírozás; az infokom-piac mérete, struktúrája és trendjei; hardver, szoftver, szolgáltatások, a kiadások változása, prognózisok Információk: www.ictreport.hu |
Kevesebb „vasat” vesznek
Leginkább a hardverpiacon láthatók a zsugorodás jelei, eközben az it-szolgáltatások területén bővülést mértek a BellResearch kutatói. Az üzleti költések struktúrája tehát némileg átalakulóban van: a szolgáltatások részaránya – többek között a menedzselt szolgáltatásoknak is köszönhetően – növekszik. A szervezet méretével egyenes arányban általában az infokommunikációs infrastruktúra fejlettsége nő, és az informatikai kultúra terjed, illetve – ezzel összefüggésben – arányaiban növekszik a szoftverek és a szolgáltatások aránya az informatikai költésben.
A jövőt tekintve a kutatók megállapítják, hogy a vállalati döntéshozók tervei alapján a kilátások visszafogottak, bővülésre leginkább az it-szolgáltatások piacán lehet számítani.
Összeállította: Schopp Attila
