Egy interaktív anatómiai program szó szerint új dimenziókba helyezheti az egészségügyi oktatást, ugyanis segítségével műtétek, anatómiai boncolások szimulálhatók a számítógép képernyőjén.
– Az idei Gyurós Tibor-díjak átadásakor az IVSZ innovációs különdíjjal tüntette ki a 4D Anatomy interaktív anatómiai atlaszt, amely az orvosképzésben játszhat nagy szerepet. Mi motiválta a találmány kifejlesztését, illetve mi a lényege?
– Ma az orvostanhallgatók anatómiai atlaszból, animációs filmekből és boncolásból sajátíthatják el az anatómiai ismereteket, ezekkel viszont több probléma is adódik. Egyrészt könyvben szereplő rajzokból, fotókból nagyon nehéz fejben háromdimenziós ábrát leképezni, másrészt az animáció – annak ellenére, hogy a számítástechnika lehetővé teszi az interaktivitást – mégiscsak rajz, ami messze áll egy fénykép részletgazdagságától. Harmadrészt, tetem anatómiai boncolására nagyon kevés a lehetőség.
Szem előtt tartva, hogy egy orvos számára mindig is többletinformációt nyújt egy fénykép, elkezdtünk gondolkodni, miként lehetne az anatómiai atlaszok gyönyörű, ámde kétdimenziós fényképvilágát háromdimenzióssá alakítani. Az alapötletet a phoenixi Barrow Intézet egymillió dolláros, közel másfél tonnás robotmikroszkópja adta, amelynek az optikáját bizonyos szögben el lehetett fordítani a fókuszpont körül, azaz tudott pásztázni egy gömbhéjrészlet mentén. Ezt a tulajdonságot kihasználva, felszereltünk rá két kamerát, s a berendezést beprogramoztuk, hogy egy pályaív mentén léptetve készítsen felvételeket a preparátumokról. Szoftvert is fejlesztettünk, amely ezeket a képeket összerakta, térben elhelyezte és bemutatta. Továbbgondolva az ötletet, felvetettük, mi lenne, ha a preparátumot apránként „meghámoznánk”, az összes rétegét beszkennelnénk és megmutatnánk, így a szemlélő már nemcsak egyszerű sztereoszkopikus felvételt látna, hanem be tudna lépni a rétegek negyedik, interaktív dimenziójába is. Egy gond volt: az optikát mindössze 20 fokban lehetett elforgatni.
– Ezen hogy segítettek?
– A berendezés továbbfejlesztése, illetve egy új gépnek a felépítése 2006-ban, amerikai tanulmányutam végeztével, itthon kezdődött. Tizennégy hónapon belül elkészült a szkenner prototípusa, amelyet világszerte szabadalmaztattunk. A hardver mindössze 50 kilót nyom, sokkal könnyebben programozható, s ami a lényeg, majdnem egy félgömböt tud átpásztázni, ráadásul sokkal gyorsabban, mint a Barrow Intézet robotmikroszkópja.
| Szakmai pálya |
|---|
|
A teljes preparátumot körbeszkennelő berendezés prototípusának fejlesztése most zajlik. A szoftvert közösen fejlesztjük a társaimmal: Kutor Lászlóval és Máthé Jánossal, illetve a LandShark Software Kft.-vel.
– Ha jól tudom, hasonló program még nem létezik a világon, így, gondolom, kapós lesz az orvosi oktatási intézményekben…
– Világszerte az orvosképzés alapját mind a mai napig a heti négyórás bonctermi gyakorlat jelenti, ami elég kevés. Csakhogy – mivel kevés a felajánlott tetem – nem lehet csak úgy besétálni oktatási időn kívül egy boncterembe anatómiai műtéteket végrehajtani. Ilyen centrumok egyébként is csak a legnagyobb oktatási központokban vannak, nagyvárosokban. Következésképp a bonctermi gyakorlat nagyon költséges, továbbá jogi és kegyeleti szempontokat is figyelembe kell venni. A 4D Anatomy piaci jelentősége abban rejlik, hogy ezt a bonctermi gyakorlatot a számítógép képernyőjére tudja varázsolni. A teljesség érdekében egy tananyagfejlesztő modult is illesztettünk a szoftverbe, amely lényegben egy e-learninges felület, amelyre bármilyen kapcsolódó tartalom ráhúzható. Első, már megjelent modulunk a fej–nyak régiót tartalmazza, de másfél-két éven belül tervezzük az egész emberi testet feldolgozni. Ehhez másfél-két millió dollár tőkét fogunk bevonni. Már sok rangos egyetemtől kaptunk megkeresést főként az Egyesült Államokból, de érdeklődött a Pécsi Orvosegyetem is. Az egyetemek azonban szeretnének saját testszkennert is üzemeltetni, saját tananyag készítése érdekében. Készítjük a platform internetről letölthető, előfizetéses változatát is.
– Ezek után irány a nagyvilág?
– Elsősorban az amerikai piacra összpontosítunk, ahol jók az esélyeink, hiszen az ott 125 orvosegyetem működik, ezekbe évente több tízezer hallgató lép be. A közel 7 ezer orvosi intézményben az orvosok, a fogorvosok és a nővérek száma pedig eléri az ötmilliót.
