Elektronizált végrehajtók

Hatalmas költségek takaríthatók meg azzal, hogy a bírósági végrehajtók már nem papíron érdeklődnek a végrehajtás alá vont adósok bankszámlái felől, hanem elektronikusan.

– A Microsec a közelmúltban elnyerte az IVSZ Gyurós Tibor-díját az Év ikt-projektje kategóriában a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (MBVK) elektronikus pénzügyi megkeresések rendszeréért. Mit takar ez a kívülállók számára elsőre nehezen érthető nevű projekt?

– Induljunk ki abból, hogy a bírósági végrehajtók feladata, hogy bírósági végzés alapján behajtsák az adóson az adósságot. Az önálló bírósági végrehajtók speciális jogállású vállalkozók, a bírósági végrehajtás pedig hatósági eljárás, ezt a tevékenységet törvény szabályozza. A végrehajtás szakmai felügyeletét a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium alá tartozó Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara ellenőrzi mint az önálló bírósági végrehajtók önkormányzati szerve. A bírósági végrehajtók esetében nagyon jól működik a privát szférában megszokott racionalitás és gyakorlatiasság, így esetükben sem közömbös a végrehajtás során felmerülő költségek és várható bevételek alakulása. Nos, ezeket a végrehajtókat a jogszabály felhatalmazza arra, hogy a végrehajtási eljárás során megkeressék a bankokat és az egyéb pénzintézeteket, és tájékozódjanak az adós bankszámlákon megjelenő vagyonáról. Ez a tájékozódás hatósági megkeresésnek minősül, így a bank köteles válaszolni rá.

– Hogy folyik le egy megkeresés?

– Korábban a megkeresés papír alapon zajlott, folyamata hosszadalmas volt, s ennek minden költsége a végrehajtóra és közvetve a végrehajtást kérőre hárult. Érthető hát, hogy igyekeztek a minimumra szorítani a kiadásokat s egyidejűleg növelni a hatékonyságot. Elvileg több mint 40 hazai kereskedelmi bankot és 150 takarékszövetkezetet lehet ilyen módon megkeresni, illetve ennyiből kell a végrehajtónak a rendelkezésére álló információk, de gyakran csak megérzés alapján kiválasztania a megkeresendő pénzintézeteket. Tehát egyenként kellett kitölteni a papírokat, ezeket adminisztrálni és postázni – ez nem kis ráfordítás mind időben, mind pénzben.

– Úgy van. Az elektronizálás a végrehajtók esetében azt jelenti, hogy a polgári perrendtartás és az elektronikus aláírásról szóló jogszabályok alapján képes hiteles és bizonyító erejű okiratot előállítani, de most már nem papíron. Ennek az eljárásnak az egyik óriási előnye az, hogy a papír alapú logisztika költségeinek mintegy 90 százalékát kiküszöböli, továbbá egy megkeresést akárhány banknak elküldhet, ugyanis mindegyik példány hiteles – így pótlólagos költség nem merül fel. Ez óriási eredmény, ugyanis évente mintegy egymillió bírósági végrehajtási ügyet kell kezelnie a körülbelül 500 fős végrehajtói csapatnak. A megtakarítás nagyságrendje több 100 millió forintra is rúghat. A másik előny, hogy az irat elektronikusan alá van írva és időpecsét is van rajta, így okiratnak minősül és hatósági eljárásban is használható. Továbbá titkosítással is ellátták, tehát csak a címzett ismerheti meg a tartalmát.

– Milyen bonyolult ez a rendszer, és mekkora befektetésre volt szükség a létrehozásához?

– Semennyire. Nem kellett semmiféle nagy rendszert felépíteni ahhoz, hogy a megkeresések eljussanak a pénzintézetekhez, ugyanis akár egyszerű e-mailben is el lehet küldeni – tehát már meglévő és mindenki által ismert elemekre épül. A bírósági végrehajtók ráadásul már rendelkeznek elektronikus aláírással – mert más eljárásokban is használniuk kell –, továbbá létezik elektronikus tértivevény is, amivel a bankok visszaigazolják a kézhezvételt. Így a projekt beruházási értéke mindössze néhány 10 millió forintra rúgott.

– Hogy fogadták a projektet a pénzintézetek? Gondolom, nem ellenkeztek.

– Pozitívan, s ez érthető is: számukra ugyancsak komoly logisztikai feladatot és költséget jelentett a papír alapú megkeresések feldolgozása. Most nem kell egyebet tenniük, mint fogadni az e-maileket vagy letölteni az üzeneteket (xml alapú strukturált adatállományokat) egy webszerverről (http post). Ennek fényében nem meglepő, hogy a pénzintézetek nagy arányban állnak át az automatikus fogadásra és feldolgozásra, illetve az elektronikus válaszadásra.