Nem it-szakkörként

Az infokommunikáció húzóágazat Magyarországon, ezért kitörési pont a társadalom számára. Ezt tudatosítani kell széles társadalmi rétegekben.

 – Egy bemelegítő kérdés: míg a Fidesz ellenzékben volt, sok közszereplést vállalt. Most, hogy az Országgyűlés informatikai és távközlési albizottságának az elnöke, illetve a gazdasági bizottság alelnöke lett, nemigen látni, hallani. Mi ennek az oka?

– Tény, hogy az elmúlt négy évben mint a Fidelitas tagja és mint parlamenti képviselő sokszor szerepeltem a médiában, ahol a radikálisabb, fiatalosabb véleményeknek adtam hangot. Ebben a ciklusban viszont elhatároztam, hogy váltok, s inkább háttérmunkákkal foglalkozom az infokommunikáció terén. Annál is inkább, mert a parlamenti albizottságban korábban tevékenykedő Nyitrai Zsolt államtitkár lett, s megkért, a bizottság élén kamatoztassam a Fidesz informatikai munkacsoportjában szerzett tapasztalataimat.

– Mi a dolga, feladata végül is az albizottságának?

– Az informatika válaszút előtt áll. Vagy arra a sorsra jut, mint más ágazat, vagy kitörési pont lesz. Így az albizottság legfőbb feladatának tartom, hogy értessük meg Neumann János országával: az infokommunikáció sikerágazat, és hazánk informatikai nagyhatalom. Jelenleg ugyanis sok ember számára az informatika nem más, mint kockafejű, „ufónyelvet” beszélő szakemberek gyülekezete, amely sok pénzt nyel el. Tudatosítani kell a tudás alapú társadalom értékeit és az innováció szükségességét, s legyünk büszkék az ilyen tevékenységet folytató cégekre.

Mindezeket figyelembe véve arra törekszünk, hogy felkaroljuk és pozícióba hozzuk a fiatal tehetségeket és az innovatív, friss cégeket, s pályázati pénzekhez juttassuk őket. Elvégre az „öregek” már bizonyítottak, most a fiatalokon a sor. Különben is, a frissesség jót tesz, különösen egy olyan szektorban, amely az elmúlt húsz évben kissé lelassult, s ahol a meghatározó piaci szereplők nemigen engedték labdába rúgni a feltörekvő vállalkozásokat.

– És ami a konkrét munkát illeti?

– Ami a konkrét munkát illeti, javaslatokat készítünk „anyaszervezetünk”, a gazdasági bizottság, illetve a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium számára, törvényjavaslatokat szűrünk meg, véleményezünk. Mindeközben természetesen folyamatosan konzultálunk az NFM-mel, s részt veszünk parlamenti vitákban is.

– Mekkora az albizottság súlya, beleszólása a dolgokba?

– Akkora, amekkora munkát beleteszünk. Egyébként meg kell nézni a bizottsági tagok mint képviselők módosító javaslatait, ezek közül sokat elfogadott az országgyűlés. Kijelenthetem, hogy nem informatikai szakkörként működünk egy elefántcsonttoronyban, valóságos háttérbeszélgetések, egyeztetések zajlanak minden szinten.

– Sikerek a közelmúltból?

– Többek között kezdeményezésünkre az infokommunikációs államtitkár megállapodott az Internet Szolgáltatók Tanácsával, hogy a korábbi két hétről radikálisan, 1-2 napra rövidüljön a domainregisztráció.

– Kik segítik még az albizottsági munkát a tagokon kívül? Vannak-e például külső szakértők?

– A Fidesz informatikai és távközlési munkacsoportja, illetve az ebben tevékenykedő szakértők, üzletemberek, civil szervezetek támogatják munkánkat mind szakmai, mind jogi vonatkozásban. Felkészült stáb segít bennünket az NFM-ben is – nekik egyébként kötelességük is válaszolni a kérdéseinkre –, ezenfelül rendelkezésünkre áll a Parlament jogi osztálya is törvénykezési kérdésekben.

– Tehát nincs olyan, hogy jó pénzért megbíznak külső tanácsadó céget például egy szakvélemény elkészítésével?

– Nincs, már csak azért sem, mivel nincs költségvetésünk. Egyébként az albizottsági tagok sem kapnak pótlékot és egyéb anyagi juttatást a képviselői tiszteletdíjon felül, önkéntes alapon működünk. Mindössze annyi van, hogy használhatjuk a parlament egyik üléstermét, és igénybe vehetjük a gazdasági bizottság egyik titkárnőjének a munkáját.

– Milyen az együttműködés az albizottság ellenzéki tagjaival? Megmutatkozik-e, hogy más párthoz tartoznak?

– Az albizottsági munka nem politikai kérdés, minden szakmai alapon zajlik. Mindenki szakmailag felkészült, s az ellenzéki tagoknak is az az érdekük, hogy jobban, gyorsabban menjenek a dolgok.