Szuperszámí­tógépek, polimerek és űrtechnika a KIFíœ Szí­npadon

Milyen célokat szolgál a Földmegfigyelési Információs Rendszer; hogyan hasznosí­thatók a szuperszámí­tógépek az új polimerek kifejlesztésében; hogyan szolgálja az iskolákban kialakí­tott wifi-hálózat a digitális oktatás céljait – többek között ezek a témák is napirendre kerültek idén a KIFíœ Szí­npadon.

Ebben az évben két nagyobb blokkra osztották az előadásokat a KIFíœ Szí­npadon, amelyek közül az első a közoktatási intézményekben megvalósuló wifi-hálózattal, illetve a digitális oktatás kérdéseivel foglalkozott, mí­g a második során jelenleg is futó projektekkel és az elmúlt évtized tapasztalataival is megismerkedhettek az érdeklődők.

 

Nincs vége a hálózatfejlesztésnek

Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) infokommunikációért felelős helyettes államtitkára beszédében kiemelte, hogy a Kormányzati Informatikai Fejlesztési íœgynökség (KIFíœ) az elsőszámú partner abban a munkában, amit a minisztériumnál a digitalizáció területén végeznek. Amikor nagyokat álmodunk, komoly stratégiákat í­runk le, nagyon magabiztosak vagyunk, de amikor a tényleges megvalósí­tásra kerül a sor, akkor bizony kell valaki, aki végre tudja hajtani ezeket az elképzeléseket. Ha távközlési, informatikai tudás kell, abban a KIFíœ nagyon jó, de bizonyí­tottak már nem informatikai jellegű fejlesztésekben is – mondta Solymár Károly Balázs. Az ITM helyettes államtitkára előadásában megemlí­tette a Szupergyors Internet Programot (SZIP), ami nem sikerülhetett volna a KIFíœ közreműködése nélkül. Hozzátette azt is, hogy a hálózatfejlesztési folyamatnak még nincs vége, elkezdődött a SZIP 2.0 megvalósí­tása és készül a gigabit stratégia.

A szuperszámí­tógépek kapcsán Solymár Károly Balázs közölte, hogy az eddigi legnagyobb fejlesztésre készülnek ezen a területen és már látszik, honnan lesz meg az első ütem megvalósí­tásához szükséges ötmilliárd forint, amit remélhetőleg további tí­zmilliárdok követnek majd. Az ITM helyettes államtitkára kiemelte a Diákháló Program jelentőségét a digitális oktatás valóra válása felé vezető úton, illetve beszélt arról is, hogy 2015–2019 között 25 százalékkal nőtt az informatikai felsőoktatásba jelentkezők és 23 százalékkal a felvettek száma, ami sok tényezőnek köszönhető, de egyértelműen szerepet játszott a Programozd a jövőd! kezdeményezés is.

Minden most történik, valós időben – mutatott rá napjaink egyik fontos jellemzőjére Szijártó Zoltán, a KIFíœ elnöke nyitóbeszédében felidézve Kaszás Zoltán, a T-Systems Magyarország vezérigazgatójának gondolatait. A digitalizáció pedig az az eszköz, amelynek köszönhetően ez megvalósí­thatóvá válik. A KIFíœ elnöke beszélt korunk másik meghatározó jellegzetességéről is, vagyis arról, hogy már nem a birtoklásról szól a történet, hanem arról, hogy az információkat, a szolgáltatásokat a digitális eszközök segí­tségével valós időben lehessen elérni.

 

Behálózott diákok

Az idei KIFíœ Szí­npad első előadóinak köszönhetően az érdeklődők igen részletesen megismerkedhettek nem csak a Diákháló Programmal, de azzal is, hogy ez a kezdeményezés milyen hatással van az oktatásra, hogyan támogatja a digitális oktatás megvalósí­tását. Dudás Dezső, a KIFíœ projektigazgatója adott áttekintést arról, hol tart jelenleg az iskolai wifihálózat kiépí­tése, és előadásából kiderült, hogy október közepére a konvergencia régiókban a Klebelsberg Központ által fenntartott iskolák közel száz százalékában megvalósult már a fejlesztés. A szakképző intézmények lefedésén még dolgoznak, de a projektigazgató közlése szerint a jövő év végére mind a négyezer intézmény összes tanulójának tudják majd biztosí­tani az ingyenes wifi-hozzáférést.

A kihí­vás egyébként igen komoly, hiszen összesen 1,2-1,3 millió tanulót és tanárt kell kiszolgálnia a hálózatnak, ráadásul arra is fel kell készülni, hogy ennél lényegesen több eszköz kapcsolódhat rá. A KIFíœ által kiépí­tett rendszer nagy előnye a központi menedzselés megvalósí­tása, hiszen í­gy nem kell iskolánként szabályozni a használat feltételeit, bár bizonyos mértékben saját szabályokat is felállí­thatnak az intézmények. Dudás Dezső kitért arra is, hogy a program egyik igen fontos eredménye az eduroamhoz való kapcsolódás, ami egy európai szintű szolgáltatás az oktatásban dolgozók és a tanulók számára, akik egyetlen regisztrációval egész Európában hozzá tudnak férni a hálózathoz.

Új lehetőségek

Alkalmazásokat, tartalmakat, szolgáltatások sokaságát teszi elérhetővé az iskolai wifi-hálózat és ezzel jelentős mértékben kiszélesí­ti a pedagógia eszközkészletet is – mutatott rá Horváth ídám, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. Digitális Pedagógiai Módszertani Központjának vezetője. A szakember hangsúlyozta, hogy nem az a célja a wifi-hálózat beemelésének az iskolai környezetbe, hogy a meglévő oktatási gyakorlatot szolgálja ki, hanem hogy teljesen új módszerek megvalósí­tását támogassa. A wifi-kapcsolat lehetővé teszi a diákok számára, hogy az interneten keresztül a tankönyvek mellett más forrásokból is hozzáférjenek információhoz, és tudást épí­tsenek azokól. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy mí­g korábban az analóg környezetben zajlott a taní­tás-tanulás, és a diákok előválogatott ismereteket kaptak átfedés nélküli tankönyvek formájában, addig most, egy internetes keresőben utánanézve valaminek, minősí­tetlen ismeretek, konkurens elemek közül kell választani. Ez pedig új készségeket feltételez: többek közt azt, hogy a diák képes legyen validálni, ellenőrizni és kiválasztani a megfelelő információt – fogalmazott Horváth ídám.

Az oktatási tartalmak piacán a digitális technológiának köszönhetően az előre gyártott, kanonizált ismeretanyagok helyett egyre szélesebb körben válnak elérhetővé a közösségi alapon fejlesztett, nyitott, alternatí­v tananyagok. A különféle tanulást-taní­tást támogató alkalmazások pedig nagyobb teret engednek a differenciált taní­tásnak is. A digitális környezet nagyon széles pedagógiai eszközskála használatát teszi lehetővé: a projektalapú munkától kezdve akár a napi hí­rekre történő reflektáláson keresztüli taní­tásig.

Virtuális osztályterem

A KIFíœ Szí­npadon megjelent érdeklődők azt is megtapasztalhatták, hogyan működik a gyakorlatban a digitális oktatás, és megismerkedhettek az ország legnagyobb virtuális osztálytermével. A Cisco Systems Magyarország vezetője, Dalos Ottó és Sisák Zoltán, a HTTP Alapí­tvány elnöke mutatták be, hogyan vonták be a cég Webex Board nevű eszközét és az ehhez fejlesztett alkalmazásokat az oktatásba. Azt, hogy mennyire fontos az ilyen új, innovatí­v technológiák bevitele az iskolákba jól mutatja a Dalos Ottó által ismertetett felmérés, amely szerint a diákok 75 százaléka gondolja úgy, hogy segí­t neki a technológia abban, hogy jobban bevonódjon az iskolai munkába.

Sisak Zoltán elmondta, hogy egy kí­sérleti projektről van szó, elsőként négy fővárosi intézménnyel fogtak össze, amelyek a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrumhoz tartoznak és ezekben helyezték el a Cisco Webex Board eszközeit. A technológia segí­tségével közösen tarthattak órákat a négy intézményben, egy vezető oktató rövid bevezetője után a helyi mentor tanárok gyakoroltatták be az új ismereteket a gyerekekkel. A technológia természetesen lehetőséget ad a kommunikációra, a csoportmunkára és akár arra is, hogy aki nem tud részt venni az órákon (például betegség miatt), az egy számí­tógép segí­tségével otthonról kapcsolódjon be az órákba.

 

Programozott jövő

A KIFíœ egyik programjában izgalmas digitális játékokkal is ösztönzik a fiatalokat arra, hogy az informatikát válasszák hivatásul. A Programozd a jövőd! uniós projektről van szó, amelynek eddigi eredményeit és a jövőbeni terveket Ligeti László, a szervezet projektigazgatója ismertette. A projekt 2016 végén indult, a tervek szerint 2022 februárjában ér véget. Az összesen 8,3 milliárd forint költségvetésű projekt célja, hogy minél többen ismerjék fel: az informatika szí­nes és érdekes tudomány, nem mellesleg remek továbbtanulási cél is.

Ligeti László elmondta a projekt célja a magyar társadalom egyre nyitottabbá váljon az informatika világa iránt, az informatikai ágazatban a következő években minél több diplomás, szakképzett fiatal kezdje meg pályafutását, hogy csökkenjen az informatikai szakemberhiány, és hogy az IKT-cégek legfrissebb tudásanyaga megjelenjen a felsőoktatási intézményekben. A projekt munkaerő-piaci kutatás keretében 3000 hazai IKT-cégre kiterjedő komplex iparági felmérést végeztet. 21 egyetemre a piaci igényeket és ezek alapján képzési visznek be tartalmakat, s számtalan IKT-cég munkatársa ad elő vendégelőadóként az egyetemeken. A fiatalabbakat pályaorientációs előadásokon motiválják az informatikai felsőoktatás felé, és digitális élményközpontokat hoznak létre. Az első élményközpont, ahol a fiatalok élőben kipróbálhatják a programozást és a modern eszközöket Győrben nyí­lt meg, de már szerződést kötöttek egy budapesti és debreceni helyszí­nnel is, és szerepel a tervekben egy zalaegerszegi létesí­tmény megnyitása is.

 

Elképesztő kapacitás

Az oktatási témák mellett a KIFíœ egyéb programjairól is beszámoltak az Infotér Konferencián a szervezet képviselői. Kiss Zoltán, az intézmény kiemelt szakértője a szuperszámí­tógépek jelentőségéről beszélt előadásában. A szakember szerint a következő információs forradalom most zajlik azon metodikák megjelenésével, amelyek segí­tségével a hatalmas mennyiségű rendelkezésre álló információt rendszerezni és feldolgozni tudjuk. Hangsúlyozta, hogy egy nemzet versenyképessége függhet attól, hogy milyen számí­tási kapacitás áll rendelkezésre, hiszen ez nagymértékben befolyásolja a kutatás-fejlesztési potenciálját.

Fiser Béla, a Miskolci Egyetem, Kémiai Intézet, Műszaki Anyagtudományi karának tudományos munkatársa pedig példát is mutatott arra, hogy milyen fejlesztéseknél használják a szuperszámí­tógépeket, ők olyan polimer kidolgozását tűzték ki célul, amely környezetbarátabb a most használt anyagoknál, és sikerült is a nagy számí­tási kapacitás révén eredményeket elérniük.

 

Tapasztalatok és kihí­vások

A KIFíœ Szí­npad egyik programja során a szervezet elmúlt évtizedében felgyűlt projektmenedzsment és minőségbiztosí­tási tapasztalatokat, illetve a mindennapi kihí­vásokat mutatták be az intézmény munkatársai: Juhász Judit és Kovács Zsolt főosztályvezetők. Tekintettel a téma összetettségére, jelen beszélgetésben a hangsúly leginkább  a beszerzések tapasztalataira fókuszált. Kongó Krisztián, a KIFíœ elnökhelyettese pedig az üzemeltetés, ügyféltámogatás, fejlesztés és szolgáltatások kezelése kapcsán számolt be a kihí­vásokról. Előadásából kiderült, hogy közel 6000 oktatási, kutatási és közgyűjteményi intézményt és mintegy 2,5 millió felhasználót kell kiszolgálniuk, vagyis óriási a feladat. Az üzemeltetés és ügyféltámogatás vonatkozásában elmondta, hogy mindkét esetben fontos a proaktivitás, rugalmasság. A fejlesztés esetében is kihí­vást jelent, hogy rugalmasan kell reagálni az igényekre, illetve új módszertanokat kell bevezetni, mí­g a szolgáltatásmenedzsmentnél figyelembe kell venniük az intézmények működésének sajátosságait és a kiemelt ügyfelek elvárásait. Kongó Krisztián hozzátette, hogy ezeket a kihí­vásokat nem lehet mindig humán erőforrásokkal megoldani, hogy hatékonyan tudják kiszolgálni az ügyfeleket támogató szoftvereket, rendszereket állí­tanak munkába.