í‰vek óta kedvező nemzetközi környezetben növekszik a magyar gazdaság. Fel kell azonban készülni arra is, ha a külső tényezők kedvezőtlen fordulatot vesznek. Ugyancsak át kell gondolni a gazdaságfejlesztési operatív programok rendszerét is.
Immár hatodik éve tartós növekedési pályán áll Magyarország gazdasága, és a mértékadó előrejelzések szerint a következő két évben is növekedés várható. Mindehhez szigorú államháztartási gazdálkodás tartozik. Kilenc év alatt az államadósság szintje a GDP 83 százalékáról 68 százalékra csökkent; idén 1,8 százalékos, jövőre 1 százalékos államháztartási hiánnyal számol a kormányzat, 2023-ra pedig szeretnék elérni a teljesen hiánymentes költségvetést – kezdte a makrogazdasági helyzet ismertetését Varga Mihály pénzügyminiszter.
Egyelőre jó hangulatban
Természetesen a magyar gazdaság kilátásai szorosan összefüggnek a világgazdaság, azon belül is az Európai Unió és Németország kilátásaival. A pénzügyminiszter szerint utóbbiak elég lehangoló látványt nyújtanak: 2017-től kezdve egyre szerényebb a növekedés a fejlett gazdasági térségekben. Ez azonban még nem jelent recessziót, ám ha sokan és sokat beszélnek róla, akkor tényleg bekövetkezhet. A nemzetközi hangulat meglehetősen borús, a magyar várakozások ugyanakkor még pozitívak.
A kormányzat mindent megtesz, hogy döntéseivel ezt a kedvező hangulatot fenntartsa – folytatta Varga Mihály. Folytatják az eddigi adócsökkentési politikát, amelyben a munka- és jövedelem típusú adók helyett a fogyasztási típusú adókon keresztül szedik be a szükséges forrásokat. A nyáron meghirdetett újabb adóprogram részeként 2 százalékponttal csökkent a szociális hozzájárulási adó és 1 százalékponttal a kisvállalati adó.
A jövőben lényeges szerepet játszó iparágak közül a pénzügyminiszter kiemelte az elektromobilitást – amikor a belsőégésű motorral szerelt járművek gyártása csökkenni kezd, hazánknak készen kell állnia az elektromos autók gyártásában való részvételre. Ebből a szempontból kimondottan jó hír, hogy az elmúlt időszakban három nagy akkumulátorgyártó cég is hazánkat választotta új üzeme helyszíneként.
Fontos cél a vállalkozások digitális lemaradásának csökkentése is, elsősorban a kkv-k körében, ahol a digitális megoldások (automatizált gyártósorok, robotok) alkalmazásával jelentősen növelni lehet a vállalkozások versenyképességét.
Varga Mihály elmondta azt is, hogy a nemzetközi gazdaság várható lassulására számítva érdemes költségvetési tartalékokat képezni. Ez a tartalék lenne a biztosíték arra, hogy nem száll el a hiány, az adósság továbbra is törleszthető marad, és a befektetések ösztönzését is folytatni lehet.
| A jövő hadserege |
|
Az elmúlt negyed évszázad legkomplexebb haderő-fejlesztési programja zajlik jelenleg: a 2016–2026 között megvalósuló Zrínyi 2026 egyaránt összpontosít a katonára és a haditechnikára – mondta Szabó István, a HM honvédelmi államtitkára. Utóbbiban sor kerül néhány igen látványos beszerzésre (harci helikopterek, korszerű harckocsik, önjáró lövegek), de az infokommunikációs területen is komoly előrelépést terveznek. Minthogy a hagyományos hadszínterek mellé felsorakozott a kibertér is, hazánkban is megalakult a Kibervédelmi Központ és a Kiber Akadémia. Az MH Modernizációs Intézet, valamint a Védelmi Innovációs Kutató Intézet egyaránt azt a célt szolgálja, hogy a K+F vívmányait a haderő modernizálásában is alkalmazni lehessen. A további fejlesztések között található a honvédség saját híradórendszerének stacioner és mobil (tábori) elemeinek megújítása, a légtérellenőrző képességek javítása, valamint a mobil vezetési pont infrastruktúrájának fejlesztése. |
Tanulni a tapasztalatokból
A mikro-, kis- és közepes vállalkozások digitalizációjának erősítését tartotta az egyik legfontosabb feladatnak Greinstetter Balázs, a Pénzügyminisztérium gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára is. A jelenleg is tartó pénzügyi ciklusban a gazdaságfejlesztés elsődleges motorja a GINOP-programok voltak. Ez az egész unióban a legnagyobb programnak számít, közel 2500 milliárd forintos keretösszeggel, melynek nagy részére már szerződést is kötöttek. Ennél is fontosabb, tette hozzá a helyettes államtitkár, hogy több mint 1500 milliárd forintot már ki is fizettek több mint 18 ezer ügyfélnek.
Az eddigi tapasztalatok alapján már elég jól látszik, hogy mi volt a jó gyakorlat és hol nem sikerült elérni a célokat. Greinstetter Balázs a pozitív példák között említette a Modern Vállalkozások Programját, a kombinált termékek és a hitelkonstrukciók ugyanakkor nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
Minden tapasztalatot fel kell használni a következő, 2021–2027 közötti pénzügyi ciklus tervezésénél. Azt még nem lehet tudni, hogy Magyarország mekkora forrásokhoz fog jutni, de az nyilvánvaló, hogy az infokommunikáció még inkább horizontális céllá válik, áthatva a gazdaságfejlesztés minden területét, ennek pedig a prioritások, konstrukciók kialakításában is meg kell mutatkoznia. Nem szabad elhanyagolni az infrastruktúra-fejlesztést sem, mert az növeli az ország versenyképességét. Újszerű eszközöket kell találni a kkv-k hitelekkel való ellátására. Utóbbira már van is elképzelés: a visszatérítendő támogatás bizonyos célok teljesülése esetén részben vagy teljesen átalakulhat vissza nem térítendő forrássá.
