A holnap turistája technológiát eszik, iszik és lélegzik

Sanghajban kriptovalutával fizetni az ételért, majd WeChat Pay-jel kifizetett elektromos rolleren tovaszáguldani a high-tech főváros utcáin nem nagy kunszt, ellenben kártyával fizetni a magyar tenger partján a lángosos büfében már az! A kellemetlenül nagy kontraszt jól mutatja, honnan hová lehet eljutni a 21. századot átszövő digitalizáció végeláthatatlan eszköztárával. Vigyázat, felkavaró statisztikák következnek, kitekintéssel a vitorlássportra!

A Modern Vállalkozások Programja most a turizmust vette górcső alá, az idén harmadik szakaszába lépett projekt pedig új elemekkel bővülve áll ismét a digitalizálódni vágyó kis- és közepes vállalkozások szolgálatába. Eddig tizenhatezer cég regisztrált, amelyekkel valamilyen formában kapcsolatba is léptünk. Hétezer Digitálisan Felkészült Vállalkozás (DVF) minősí­tést í­téltünk oda, ami a cégek digitalizációs erőfeszí­tését, felkészültségét jelzik. Közel huszonkétezer informatikai megoldást realizálódott a projekt keretében, ezt a tevékenykedést pedig a 2021–2027-es EU-s költségvetési időszakban is folytatni akarjuk – fogalmazott Kott Ferenc, az MKIK Informatikai Kollégiumának elnöke.

Az MVP azt tűzte zászlajára, hogy nemcsak anyagi, de attitűdformáló jelleggel is igyekszik minden ágazatot a digitalizáció véráramába kapcsolni, a soron következő szektor pedig nem más, mint a turizmus.

 

Izgalmas játszma: mit lép a kormány?

A digitális turizmus tekintetében van miről beszélni, ugyanis a digitalizáció egyszerűen bekebelezte. Dr. Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára előadásában hangsúlyozta, hogy Magyarországnak nincs félnivalója, mert a kormány olyan eszköztárral rendelkezik, amellyel a digitalizációt a magyar emberek szolgálatába tudja állí­tani. A digitalizáció alapvető versenyképességi kérdés, nincs ágazat, amely kivonatná magát ez alól, még a turizmus sem. Vannak IKT-trendek, mint például az MI, a közösségi hálózatok, az 5G, az IoT, a blockchain, a big data, de nem érdemes ezekkel riogatni azokat a kkv-kat, melyek még a legalapvetőbb digitális tudás birtokában sincsenek – mondta a helyettes államtitkár.

Az edukáció í­gy kiemelt fontossággal bí­r a kormány szempontjából, a digitális érettségre való felkészí­tésben pedig az MVP, mint élharcos van jelen. Ezenkí­vül a pályázati források tudnak sokat lendí­teni a digitális felkészültségen. A 2014–2020-as időszakra bontva ez azt jelenti, hogy az ilyen célú fejlesztésekre fordí­tható keretösszegből 6,3 milliárd forint került kiosztásra a VEKOP-3 (infokommunikációs fejlesztések prioritása), 23,7 milliárd forint a GINOP-6 (versenyképes munkaerő prioritás) és 75,7 milliárd forint a GINOP-8 (pénzügyi eszközök prioritás) során.

 

Az infrastruktúra megvan, az emberi tényező hiányzik

A törekvések és a programok ellenére azonban a Digital Economy and Society Index (DESI) összesí­tésében Magyarország változó képet mutat. Az infrastruktúra tekintetében a legjobbak közé tartozunk a világon, de a kis- és közepes vállalkozások digitalizációjában le vagyunk maradva, ahogy az egyszerűbb és a komplexebb eszköz-, illetve rendszerhasználatban is. Az integrált vállalati folyamatok a turizmusban szinte jelen sincsenek – mondta Solymár Károly Balázs.

Hasonló tapasztalatokról adott számot a European Digital City Index (EDCI): hazánk az infrastruktúra tekintetében elég fejlett, viszont a vállalkozói kultúrában sereghajtó. Az EDCI az európai városokat vizsgálja digitális érettség szempontjából, azaz a digitális turizmust az integrált infokommunikációs, informatikai és digitális pénzügyi, marketing-ökoszisztéma indikátorai által. Az EDCI szerint Magyarország az üzleti környezetet tekintve 60-ból a 16., digitális infrastruktúrája a 11., ami élvonalbeli eredménynek számí­t, a tudásmegosztás a 45., az életmód a 49., mí­g vállalkozói kultúránk 60-ból a 60. helyen áll – mondta Rasztovits Dávid, a Digitális Turizmus vezérigazgatója. Mindez önmagában már azért is érdekes, mert 2018-ban hazánk nyerte el a levonzóbb úti cél titulust.

Mégis hogy jöhetett ki a fenti eredmény? Rasztovits Dávid a generációs különbségekben látja a választ. Az a tapasztalat, hogy a turizmusban tevékenykedő vállalkozások zöme X generációs tulajdonossal rendelkezik – az ő nyitottságuk, digitalizációhoz való hozzáállásuk pedig tartózkodó. A pályázatok beérkezésénél is jól látszik ez, í­gy nem meglepő, hogy ez a legjobban lemaradt szektor – tette hozzá a vezérigazgató.

 

Az adatvezérelt turizmus gátja a generációs korkülönbség

í‰letkori gát van a szektorban. Vannak olyan tulajdonosok, akik 30-40 éve indí­tották útjára vállalkozásukat azokkal az eszközökkel, amelyek a rendelkezésükre álltak akkor, és egyszerűen nem vezetik be az új megoldásokat. De a mikro- és kisvállalkozások súlya is jelentős, ezeknél a cégeknél megfigyelhető, hogy a legrosszabb a digitális ellátottság. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) egyfajta pozití­v kényszert gyakorolhat a vállalkozásokra, hogy a belső folyamataikat is elektronikus módon intézzék, í­gy az adatszolgáltatás is egyszerűbb lesz, és talán elindulnak a digitalizáció felé – mondta Solymár Károly Balázs.

Ugyanakkor egy hipercsatlakozott és hiperszocializált 5,1 milliárdos emberállományról beszélünk, akik közül 4,3 milliárdan internetfelhasználók, 3,1 milliárdan pedig a közösségi médiafelületeken is jelen vannak. Gyakorlatilag a nap 24 órájában csatlakoznak valamilyen eszközzel az internethez, í­gy a mobil kényelméhez szokott turistát nem lehet analóg megoldással kiszolgálni. 2020-ra a szállodai vendégek 75 százaléka az Y generációból jön, akik évi 4000 dollárt költenek utazásra és hétszer-nyolcszor el is utaznak évente. A jövő turistája technológiát eszik, iszik és lélegzik, minden pillanatban tudni és kontrollálni akar, csak a folyamatok és az állandó változás érdekli, zsebében hordja a világot. í–nkiszolgáló, gyors, dinamikus, habzsol, mindenesről felforgatja a piacot, mert többet vár a szállodától, mint egy vastag matracot: életre szóló élményt akar – mondta előadásában Semsei Sándor, a Magyar Turisztikai Desztináció Szövetség elnöke. Az igazi kihí­vás éppen az lesz, hogy ennek a generációnak kell megfelelni.

Megosztó vendég: az NTAK jelenléte

A turizmus az időről szól, elvégre az idő az, amit a turista megvesz, és aki ő idejét pazarolja, egyben a pénzét is rabolja. Tehát a hotelben való sorbaállás, a be- és kicsekkolás mind-mind olyan tényező, ami okosmegoldásokkal már nulla percre volna csökkenthető. Viszont itthon még csak a digitális vendégfogadás és a digitális érettség alapjainak lefektetése zajlik az NTAK bevezetésének képében, amely a Magyar Turisztikai íœgynökség (MTíœ) legjelentősebb digitális fejlesztése, ehhez hasonlót csak a szomszédos Horvátország tudhat magáénak.

A projekt előkészí­tése 2018-ban kezdődött, statisztikai adatgyűjtéssel és adminisztrációs tehercsökkentéssel indult el. A szállodák többsége már regisztrált, továbbá 2200 panzió és szálláshely is. Fontos volt számunkra, hogy teljesen digitalizált módon történjen a regisztráció is, í­gy elég egy ügyfélkapu a lebonyolí­tásához – mondta Szabó íron, az MTíœ szálláshelyekért- és vendéglátásért felelős igazgatója. Az MTíœ egyébként nem kezel személyes adatot, a vendégek neve, lakcí­me nem érdekes, csupán az, hogy honnan és hány napra érkeztek, ami a későbbi statisztikai és marketingcsoportok meghatározásához szükséges. Csak szoftveres úton lehet adatot szolgáltatni, emberi beavatkozástól teljesen mentesen – tette hozzá Szabó íron.

Az NTAK-kal elsősorban az adminisztrációs teher csökkentése a cél és a verseny elősegí­tése a dinamikus árképzéssel, a távlati tervek közt pedig az is szerepel, hogy az idegenforgalmi adó bevallás is ezen keresztül történjen, ami élőmunkát is kiválthat.

 

A szoftver télen sem kér enni, de bért sem

Ami a szállodaipart illeti, az elmúlt 50 év alatt a kezdeti kilencezerről 60 ezerre nőtt a szállodai szobák száma, és ez semmi ahhoz képest, hányfajta alternatí­v szálláshely nyí­lt meg az elmúlt esztendőkben. A vendégéjszakák száma is folyamatosan növekszik, a belföldi és külföldi turizmus kiegyenlí­ti egymást. Az előrejelzések szerint a következő években soha nem látott szálloda-boom fog lezajlani. Több mint 70 szálloda 6500 szobával fog megnyitni, ebből Budapesten körülbelül 45 szálloda 5000 szobával, de vidéken is rengeteg épül majd. A magyar szállodaipar megújul, és a most épülő szállodák zöme megfelel a 21. századi igényeknek – mondta Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és í‰ttermek Szövetségének elnöke.

A munkaerőhiány komoly gond a szektorban, amire a digitalizáció részben megoldást nyújthat, noha nem olyan markáns mértékben, mint például a gépgyártásban, de segí­thet abban, hogy az a munkaerő, amit nem tudnak pótolni, kevésbé tűnjön fájó hiánynak. A technológia nem váltja ki a hús-vér munkaerőt, csak támogatni fogja. A szállodaipar fejlettebb része a szállodaértékesí­tésen és a szállodamarketing területén már most is digitális megoldásokat használ – mondta Flesch Tamás.

Top 10 turisták által legkedveltebb magyar város 2018-ban

Forrás: KSH