Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma bemutatta a kormány felsőoktatási stratégiáját, amelyet 2030-ig terveztek meg.
A felsőoktatási intézmények küldetése háromrétű: magas szintű oktatás; a kutatás-fejlesztés megjelenítése; és a közösségi szerep, vagyis a tudás átadása a környezetünknek. A gazdálkodó szervezetektől nem várható el, hogy megmondják, milyen igényük lesz tíz év múlva. Erre csak részletes és bonyolult elemzés tud választ adni. Ha megvizsgáljuk a vállalkozók elgondolásait, akkor öt szempontot lehet kiemelni, amelyek 15 év múlva lényegesen más környezetet teremtenek:
– Technológiai forradalom Néhány évvel ezelőtt még nem nyomtattunk pisztolyt, és két éve még nem gondoltuk, hogy autonóm járművek közlekednek majd az utakon. 2025-re 5 milliárd okostelefon lesz használatban, és köti össze a világ lakosságának jelentős részét. Arra is készülni kell, hogy robotok veszik át sok munkafolyamatban az emberi munkát;
– Globalizáció Hét napból hetet dolgozunk, valahol mindig talpon áll valaki. A BRICS országok (Brazília, Oroszország, India és Kína, de 2010 óta a Dél-afrikai Köztársaság is) 2013-ban a világgazdasági termelés felét adták;
– Demográfia Ez a felsőoktatás egyik legfontosabb befolyásoló eleme. Európa öregszik, a világ többi része nem feltétlenül. Ezért komoly kihívás lesz 2020-ban ugyanilyen hallgatói létszámot biztosítani;
– A társadalmi igények növekedése Ezt is jelentős szempontként kell a felsőoktatás tervezésekor figyelembe venni;
– Véges erőforrások E körülmény felismerése ösztönözheti az emberiséget a fenntartható fejlődés formáinak keresésére.
A technológiai változás igényei mentén a felsőoktatási intézményeknek fókuszálniuk kell a tevékenységüket. Fontos eleme ennek a stratégiának a versenyhelyzet, magasabb teljesítményt-minőséget várunk el az intézményektől, az oktatóktól és a hallgatóktól. Sok tennivaló van az intézmények közötti kommunikáció növelésében is. Az intézmények értékteremtő képességét a folyamatok újraértékelésével és a hallgatói létszám csökkentésével lehet elérni. Bár az intézmények optimális működésének fontos eleme a kancellár, a stratégia szerint át kell alakítani az intézmények irányító testületét, mert a kancellár nem ad megoldást minden problémára.
Â
Â
Â
í–t kiemelt jelentőségű terület van a stratégiában: a pedagógusképzés, az orvosképzés, a gazdasági képzés, az agrárképzés, és végül a műszaki, természettudományos és informatikai képzés.
Az informatikusképzés még mindig nem önálló diszciplínaként jelenik meg. El kell távolodni az informatikai képzés műszaki területről való indításától. Projekt alapon kell bevinni az informatikai oktatást, ezzel kell elérni, hogy a hallgató tanulja meg az anyagot. (A stratégiai dokumentum elérhető az interneten, ha valaki hozzá szeretne fűzni valamit, akkor a minisztériumon, az Iparkamarán és a rektori konferencián keresztül ezt megteheti.)
