A 10000 betöltetlen állás iparága

Az utóbbi napokban kiderült, hogy az internet mindenki számára fontos és érzékeny pont, sokkal több, mint akár a telefonálás, vagy a hí­rek elolvasása, és több, mint a torrentezés. Az internet a jövő, de már a jelen is… Hogyan tudjuk tehát befoltozni azt a lyukat, amit a hiányzó tí­zezer informatikai munkavállaló jelent?

Az informatika és az internet 25 évvel ezelőtt fonódott össze, napjainkban csatlakozott hozzá a társadalom és a gazdaság is. A legsikeresebb kormányzati it-bevezetések között van, és az IVSZ kedvence a HU-GO, az e-Útdí­j rendszer, amely 10 milliárd forintot hoz havonta. De végül is sikeres lett az elektronikus pénztárgép bevezetése, vagy a Nemzeti Mobilfizető Rendszer is. Ezek olyan projektek voltak, ahol nem kell bizonygatni, hogy milyen sok hasznot hoz az internet, mennyivel hatékonyabb rendszereket lehet alkotni a használatával.

 

 

 

It nelkül nem megy – a világban

Az informatika és az internet alkalmazása az egyetlen sikeres út lesz a gazdaságban és számos társadalmi kérdésben is – mondta Laufer Tamás, az IVSZ elnöke. A távtanulás lehetősége nemcsak a hatékonyságot növeli, de az új tudás megszerzésében is kihagyhatatlan lesz. Az amerikai diákok 30 százaléka legalább egy tantárgyat már elearning segí­tségével hallgat végig. Távmunkával számos embert munkába kapcsolhatunk, és bent tarthatunk. Egészségügyben a gyógyí­tás, a diagnosztika és az otthoni kezelések, egyéb munkahelyeken például ügyfélszolgálati munkák, adminisztratí­v tevékenységek egy része, továbbá a kereskedés – már ma is jelentős kereskedelem folyik az interneten keresztül – mind-mind végezhető távmunkában. A felsőoktatási stratégiában meg kell jelennie az informatikai oktatásnak, tréningeknek. Ezekkel elérhetjük a tényleges munkanélküliség felszámolását, azt, hogy ötmillió embernek legyen munkahelye.

Fontos feladat az informatikai biztonság kialakí­tása, akár az otthoni, de a nemzeti biztonságra is gondolhatunk. A big data felhasználása az agy- és rákkutatásban már a jelen, ma már több helyen sikeresen alkalmazzák az emberek gyógyí­tásában. Harminc ezer évvel ezelőtt az ember átlagos élethossza 45 év volt, de még 1900-ban is ugyanennyi volt. Harmincezer év alatt nem változott, viszont az elmúlt száz év alatt csaknem megduplázódott. Az életkor meghosszabbodása a járványügyi szakembereknek, az informatikusoknak és az új technológiának köszönhető.

Az agrárium ma már nem csak a gépekről szól, mert egy modern traktorba jóformán nem is szükséges az ember, mivel a működése előre programozható, távolról felügyelhető, majdhogynem megy magától. A megelőzés, a szenzorok révén már előre tudjuk, mikor kell permetezni, hogy a legkedvezőbb hatást érjük el. A drónok segí­tségével már ki sem kell tennünk a lábunkat a meleg szobából, távolról szemlélhetjük meg a búzatáblát, a szőlőt, a barackost. Gépipar, robotok –  az autógyártásban, mi lesz, ha a robotok átveszik a gyártást az emberektől? Egészen biztosan átveszik a munkát, efelől nem hagynak kételyt azok a fiatalok, akik évente összemérik tudásukat az autonóm rendszerek versenyében. Minden évben intelligensebb és intelligensebb eszközöket mutatnak be.

A kereskedelem, a bankok táján sincsen megállás. Gondoljunk az Apple legújabb bejelentésére, ha a bankok nem kapcsolnak, és csak a saját háttérrendszerüket fejlesztik, ha nem foglalkoznak az internetes technológiákkal, akkor 10 év múlva megnézhetik magukat, mert új szereplők fogják meghatározni a piacot, mint például az Apple, a Google vagy az Amazon.

 

It nelkül nem megy – itthon

Egy fontos példa, a végrehajtói kamara fejlesztése. Újságcikk: Több, mint 15 milliárd forintot takarí­tott meg az elmúlt két évben a magyar bí­rósági végrehajtó kamara által fejlesztett elektronikus kézbesí­tési rendszer, mondta Császti Ferenc elnök: a technikai fejlesztés és a végrehajtói szervezet ügykezelésének eredményeképpen a végrehajtási eljárások időtartama lecsökkent, ami anyagi megtakarí­tással jár az adósok, a hitelezők és az egyéb érdekeltek részére egyaránt.

 

 

 

Ez egy digitális transzformáció, amely az ikt minden területét átformálja. Nem az számí­t, hogy melyik iparágat választjuk, hanem az, hogy abba mennyi hozzáadott értéket teszünk. A versenyképességet a globális piacon mérik meg, és ez nemcsak lehetőség, hanem szükség is. Ha egy cég csak a hazai piacon akar versenyképes lenni, ami általában túlszabályozott, akkor az a vállalkozás a globális piacon esélytelen. Nem lehet szigetszerű, zárt gazdaságban gondolkodni. A nulladik naptól a globális versenyben vagyunk, és részt kell vennünk benne.

Az IVSZ az NHIT segí­tségével elkészí­tette az Internet of Things (IoT) koncepciót. Ez az ipari forradalom következő, negyedik fázisa, a digitalizálódó világ paradigmaváltása. Az IoT a hétköznapi valóság elemeit alakí­tja át digitalizált modellekké, összekapcsol tárgyakat, objektumokat, élőlényeket és gépeket a fejlett elektronikai gyártástechnológia, fogyasztói piac és telekommunikáció révén. A koncepcióban van egy javaslat IoT Innovációs Központ kialakí­tására. Ehhez előrelátásra és néhány tí­zmilliárd forintra van szükség az uniós pénzekből.

Ugyanakkor mi a helyzet a munkaerőpiacon? Az EU 2013-ban minden idők legmagasabb, 10,2 százalékos munkanélküliségével küzdött, ebből a 26 éven aluli pályakezdők 25 százaléka, egyes helyeken 50 százaléka képtelen elhelyezkedni.

Az infokommunikációs szektorban viszont munkaerőhiány van. Az évtized végére az unión belül egymillió informatikust keresnek. Itthon mi azt mondjuk, hogy tí­zezret keresünk. Viszont ezt a tí­zezret már 10 éve keressük. Egy év alatt 10 000 informatikus 200 milliárd forintot tudna hozni, tí­z év alatt 2000 milliárdot hozhatott volna. í‰s ha holnap itt sorakozna tí­zezer informatikus, akkor szükségünk volna még tí­zezerre, és újabb tí­zezerre is. Ezt bele lehetne épí­teni a felsőoktatási stratégiába.

Itt nem csak diplomás állásokról van szó, mert vannak olyan szakterületek, amiket hat hónap alatt meg lehet taní­tani. Erre olyan programot kell kidolgozni, amivel azokat a fiatalokat, akik jelenleg nem kapnak munkát, könnyen és szervezetten át tudjuk képezni informatikusnak.

Az informatikában az ember a termelőegység. Nincs más iparági terület, ahol a gyártósor mindennap hazamenne és félni kellene attól, hogy másnap visszajön-e. Jó esély az emberek képzése, de jelenleg nehéz itthon tartani őket.

Bőthe Csaba, az IT Services Hungary ügyvezető igazgatója szerint egyáltalán nincs baj azzal, hogy elmennek a fiatalok, azzal már annál inkább, hogy nem akarnak visszajönni. Úgy gondolom, ez nem csak pénz kérdése. Sokkal inkább a perspektí­va, pontosabban annak hiánya a lényeges. Ha egy fiatal azt látja, hogy stabil munkahelyet és fejlődési lehetőséget tudnak neki kí­nálni külföldön, akkor oda fog menni. A fiatal generációk számára a fejlődési lehetőség kifejezetten fontos. De sokaknak az is fontos, hogy nemzetközi projektekben vehessenek részt, s talán emiatt is mennek előszeretettel külföldre. Nálunk is van arra lehetőség, hogy virtuális vagy valós nemzetközi teamekben vegyenek részt a fiatalok. Arra kell törekednünk, hogy minél több ilyen lehetőséget teremtsünk, minél több perspektí­vát nyújtsunk a fiataloknak, mert ha ezt az érzést ki tudjuk alakí­tani bennük, biztosan nem akarnak annyian elmenni, illetve szí­vesebben jönnek vissza – fejtette ki.

Pedig a környezet jó, szí­vesen jönnek külföldi cégek, maradnak is. Székesfehérváron az IBM október közepén adott át egy új oktatási központot. Itt nemzetközi szolgáltató központjában dolgozó 1600 munkatársukat fogják képezni. Az oktatási centrum 500 négyzetméteren hét termen terül el, 3000 óra kapacitású.

Az üzenet az, hogy szeresse mindenki az informatikát, mert élhetőbbé teszi a világot. Mert vele sokkal könnyebb az élet – és még könnyebb lesz, ha jól gazdálkodunk az emberekkel.