Kiemelt fejlesztési terület az egészségügyben az MI és a telemedicina

Néhány év alatt többszörösére nőhet az egészségügyi informatikára fordí­tott összeg világszinten, 2026-ra meghaladhatja az 530 milliárd dollárt. Itthon is felpörgette a fejlesztéseket a Covid, a következő uniós költségvetési ciklusban pedig újabb tí­zmilliárdokból folytatódhat a modernizáció.

A vér glükózszintjét mérő okosóra, az IoT-t bevető, a nővérhiány jelentette problémát enyhí­tő, távoli betegmonitorozó rendszer, a rákos betegeknek másodpercek alatt célzott terápiát javasló szoftver – csak néhány példa azokból a fejlesztésekből, amelyekről az elmúlt hónapokban érkezett hí­r. Sok más területhez hasonlóan a járvány az egészségügyi informatikában is egyfajta katalizátorként hatott, a befektetők és a kormányok öntik a pénzt a különböző megoldásokba, amelyek egyrészt támogatják a pandémia elleni küzdelmet, másrészt segí­tenek felkészülni, hogy a jövőben kisebb megrázkódtatást okozzon egy hasonló krí­zis.

 

Távolról, hatékonyan

Ennek megfelelően előtérbe kerültek a telemedicina területéhez tartozó fejlesztések, azok az alkalmazások, amelyek személyes találkozás nélkül is megteremtik a lehetőséget arra, hogy a betegek orvossal konzultáljanak, ami a járványhelyzetben csökkenti a kockázatokat, békeidőben pedig hatalmas megtakarí­tási lehetőséget jelent. Elég csak arra gondolni, hogy a segí­tséget kérőknek nem kell beutazniuk a rendelőbe – ami a hazai viszonyok ismeretében sok kistelepülésen élő számára akár több órás elfoglaltság is lehet –, nem kell a váróteremben kivárniuk a sorukat, az orvosok pedig célzottan foglalkozhatnak a problémával, í­gy rendelési idejük alatt több beteget láthatnak el.

Egy másik fontos fejlesztési irány az egészségügyi informatikában a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása, ami ugyan korántsem nevezhető újdonságnak – évtizedes múltra tekint vissza –, azonban a járvány ezen a területen is nagy pezsgést hozott, és minden eddiginél jobban ráirányí­totta a figyelmet az ilyen projektekre. Az ITBUSINESS is beszámolt olyan magyar innovációkról, amelyek a legújabb technológiát bevetve igyekeznek gyors, hatékony, a betegek és orvosok által is könnyen használható megoldást nyújtani, mint például a MedInnoScan, amely a most is zajló fejlesztése keretében a krónikus sebek kezeléséhez a mesterséges intelligenciát is beveti.

 

Milliárdok érkeznek

Azt, hogy a pandémia milyen hatással volt az egészségügyi IT-re, jól érzékelteti, hogy egy májusi konferencián az Országos Kórházi Főigazgatóság informatikai főigazgató-helyettese, Szabó Bálint beszélt arról, hogy az elmúlt évben több mint 20, a járvánnyal kapcsolatos fejlesztés történt az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térben (EESZT-ben) az elmúlt egy évben, a teljes pandémiás adatszolgáltatás ezen a rendszeren nyugszik. A kórházi informatikai rendszerekből (HIS-ből) befutó, rendszerezett adatok ezen keresztül jutnak el a járványügyi döntéseket meghozó minisztériumokhoz és állami hivatalokhoz, itt zajlik az oltások rögzí­téséhez szükséges, strukturált ambuláns lapok feldolgozása, ami a védettségi kártyák és az azokhoz kapcsolódó applikáció alapja.

Ma már e-beutalóval kérhetik az orvosok a PCR-vizsgálatokat, és amint a lelet elkészült, azt az orvos és a beteg is azonnal láthatja a térben. Kifejezetten a járvány pörgette fel az EESZT telemedicina-képességének fejlesztését: már olyan funkciót is aktiváltak, amely lehetővé teszi a hiteles betegazonosí­tást. A következő években pedig további hatalmas informatikai fejlesztések várhatók a hazai egészségügyben is, erre a célra mintegy 150 milliárd forintos európai uniós keret nyí­lhat meg a most induló hét éves támogatási ciklusban.

 

Jelentős fejlődés

Globális szinten is jelentős fejlesztésekre lehet számí­tani ebben a szegmensben az előrejelzések alapján. A Global Market Insights prognózisa szerint 2020-2026 között évente átlagosan 15,6 százalékkal nő majd az egészségügyi informatikai költés világszinten. Ez dollárra lefordí­tva azt jelenti, hogy mí­g 2019-ben 187,1 milliárd dolláros piacról lehetett beszélni, addig a vizsgált periódus végére, azaz 2026-ra már 535,6 milliárd dollárt fordí­t a világ egészségügyi informatikára. A kutatócég elemzése több olyan területet azonosí­tott, amelyek a mozgatórugói lesznek a számottevő fejlődésnek. Az egyik ezek közül a korábban már emlí­tett mesterséges intelligencia fokozott térhódí­tása. Emellett a pandémia hatására a világ kormányai kedvezőbben viszonyulnak az egészségügyi fejlesztésekhez, vagyis nagyobb büdzsé áll rendelkezésre. Fontos tényező lesz az is, hogy a fejlett országokban még hangsúlyosabb lesz az egészségügyi adatok elektronikus kezelése, illetve egyre inkább kiemelt szempont lesz az is, hogy amennyire csak lehet csökkentsék az egészségügyi ellátás költségeit, amit kiválóan támogathatnak a már emlí­tett telemedicina-megoldások.