A magyar szoftverfejlesztési ágazat egyre szorosabban integrálódik a nemzetközi vérkeringésbe, és minden lehetősége adott arra, hogy több legyen, mint a szoftvergyártás összeszerelő üzeme.
Az elmúlt másfél évben a nemzetközi szoftverfejlesztésben egyetlen nagy globális piac alakult ki. Nem megy kivételszámba, ha nyugat-európai vagy amerikai vállalatok magyar cégeket bíznak meg kisebb-nagyobb feladatokkal, mondja Fauszt Gábor, az AutSoft értékesítési igazgatója. A mi régiónk nem annyira olcsó, mint például India, de a munkaerő jól képzett, nem kell költöznie, a kulturális különbségek, az időeltolódás kisebb mértékű, sorolja az előnyöket.
A hazai szoftveripar ráadásul a fejlesztés teljes értékláncát le tudja fedni szaktudással. A junior programozóktól kezdve a UX-dizájnereken át a rendszerszervezőkig és az üzleti tanácsadókig minden feladatra találni szakembereket (ha nem is mindig könnyen). Fauszt Gábor szerint a magyar szoftveriparnak arra kell törekednie, hogy minél nagyobb hozzáadott értékű tevékenységeket végezzen, mert ezzel lehet versenyelőnyt szerezni más térségekkel, országokkal szemben.
|
Még nem jött el az MI kora Technológiailag lehetséges, de üzletileg még nem feltétlenül éri meg az MI-vel támogatott automatikus kódgenerálás. Fauszt Gábor szerint egyelőre inkább az újrafelhasználható funkcionális modulok használatában rejlik az előny; ezeket a specifikáció alapján akár automatikusan is be lehet illeszteni a szoftverbe. A sztenderdizálható mobilappok különösen jó lehetőséget kínálnak arra, hogy kész modulokból állítsák össze őket, mint teszi azt az AutSoft InfoHUB nevű megoldása. |
Munkából előreláthatóan nem lesz hiány, hiszen a digitalizáció előretörésével előbb-utóbb minden cég szoftvercég lesz. Egyértelmű tendencia, hogy a nagyvállalatok az üzletileg kritikus szoftverek esetében a saját kezükben akarják tartani a tervezést, az architektúra kialakítását, a projekt szakmai vezetését, és inkább csak a tényleges kódolást adják ki külsős cégnek, ezzel is csökkentve a függést.

(X)





