Milliárdos üzlet bizonytalanságokkal

Milliárd számra kapcsolódnak egymáshoz az okos eszközök és termelik a vállalatoknak az üzleti előnyt jelentő adatsorokat. Az IoT technológia még keresi önmagát, a szakembereknek sem tiszta, hogy mely vonalat kövessék. Az összekapcsolt eszközök szolgáltatta adatokra, a big datára épülő vállalkozásoknak a tehetséges munkaerő hiánya és a gyorsan változó technológia jelenti a kihí­vást.

Az Ericsson évente kiadott Mobilitási Jelentése szerint 2015 és 2021 között az IoT-hez kapcsolódó eszközök száma éves szinten várhatóan 23 százalékkal emelkedik, ezen belül a mobil IoT részaránya nő a leggyorsabban. 2021-re várhatóan

28 milliárd eszköz kapcsolódik majd egymáshoz világszerte, ebből közel 16 milliárd IoT eszköz lesz.

 

Kapcsolódó autók

Az IoT kapcsolatok bővülése terén Nyugat-Európa jár majd az élen (itt a vizsgált időszakban négyszereződik az IoT eszközök száma), de minden régióban, í­gy Kelet-Közép Európában is növekedés várható. A növekedést elsősorban a hatósági szabályozás ösztönözi – például a közüzemi okosmérők bevezetése, vagy az EU területén 2018-ban életbe lépő irányelv, miszerint minden új autót okos segélyhí­vó (e-Call) rendszerrel kell felszerelni; a hálózatba kapcsolt járművek iránti kereslet az EU-ban már jelenlegi is növekszik. A kutatás egy autót egy kapcsolt eszköznek számí­t, holott egy autóban több szenzor is kapcsolódhat egymáshoz.

 

Mobil és nem mobil előfizetés

A kutatás a csatlakozások tí­pusa szerint is tárgyalja az IoT eszközöket: mobil előfizetés vagy nem mobil előfizetés, ami leggyakrabban vezeték nélküli internetet jelent. A jelentés szerint 2015 végén 400 millió IoT eszköznek volt mobiltelefon előfizetése, és ez a kategória regisztrálja majd a legnagyobb összetett éves növekedési rátát 27 százalékkal. í–t év múlva 1,5 milliárd olyan eszköz lesz, mely mobiltelefon előfizetéssel csatlakozik egymáshoz és osztja meg az összegyűjtött adatokat. A jelentés szerint a növekedés ezen a területen az iparági technológiák szabványosí­tásának, a kommunikációs csatorna biztonságának és a könnyed eszköz menedzsmentnek köszönhető. A legnépesebb tábort IoT eszközök tekintetében a nem mobilelőfizetéssel csatlakozó eszközök képezik: a 2015-ös alapról 2021-re 22 százalékos bővüléssel 14,2 milliárd lesz belőlük.

 

Követjük a trendeket

A magyar piac az IoT tekintetében nem diktálja, hanem követi a nemzetközi piacokon tapasztalható trendeket – mondja Tóth László, az IDC Magyarország elemzője. A magyar IoT piac 2015-ben 493,9 millió dollár nagyságrendű volt, a gyártás és a közlekedés területéről származott a legnagyobb bevétel (116,9 illetve 94,8 millió dollár). A bevétel az IDC adatai szerint 2019-ig duplázódik és eléri az 1,1 milliárd dollárt. Ezzel szemben a hasonló adottságokkal bí­ró cseh piacon az IoT 627 millió dolláros bevételt termelt 2015-ben, ez a szám 2019-re elérheti az 1,6 milliárd dollárt.

Az elemző szerint a klasszikus felhasználási területek jól fejlettek B2B területen, legyen az flotta követés, otthoni biztonság vagy kereskedelem. A jövőben a magyar piacon a fogyasztói területen várható nagyobb ugrás, fejlődés, ami a SIM kártyát nem igénylő, nem klasszikus mobil adatátviteles kommunikáció területén valósul meg. Az elemző úgy véli, az IoT kapcsán bizonytalanság van a piacon terminológia és technológia tekintetében egyaránt, nem egyértelmű, ki milyen technológiát milyen névvel illet. Abban sincs egyetértés, hogy mely a követendő vonal – több technológiai megoldás elszigetelten létezik egymás mellett. Az biztos, hogy az olcsó hardver miatt érdekes és izgalmas megoldások születnek. Kérdés, hogy szükség van-e egyáltalán arra, hogy ezek az eszközök egymással beszéljenek, és kapcsolódjanak az internetre – Tóth László szerint, mint a legtöbb esetben ezt is a piac dönti el.

A big data kihí­vásai

A IoT eszközök termelte adatokat fel is kell dolgozni, e tekintetben a vállalatok több akadállyal szembesülnek. Első körben azonosí­taniuk kell azokat az adatokat, melyek a vállalat működéséhez, a döntéshozatalhoz szükségesek. Ha big data alapú vállalatot épí­tünk, szakí­tanunk kell a hagyományos gondolkodással, mert a diszruptí­v megközelí­tés a nyerő. Másodsorban a cégeknek meg kell találniuk a megfelelő szakembereket, akik ismerik az új technológiákat és értelmezik az adatokat. Az IT-piacon tapasztalható munkaerőhiány tükrében, a tehetséges munkavállalók elvándorlása miatt ez nem egyszerű feladat. Kihí­vást jelent az is, hogy a big data technológiák gyorsan változnak. Ahhoz, hogy a vállalatok ki tudják hozni a maximumot az adatokból, gyorsan mozgó, a változásokkal lépést tartani képes technológiai partnerre van szükség. Az adatokhoz való hozzáférés és kapcsolódás felépí­tése is akadályt jelenthet. A vállalatokon belüli legtöbb adatpont nincs egymással összekapcsolva, ugyanakkor nincs meg a megfelelő platform sem az adatok aggregálására. Ezen akadályok legyőzése után az adatvédelemmel kapcsolatos biztonsági kérdésekre is gondolni kell.