A sharing economy mostoha sorsa

Egyre komolyabb vitákat vált ki a sharing economy, vagyis a megosztáson alapuló üzleti modell, amely egyrészt a fogyasztók és az innovatí­v vállalkozások számára nyit új lehetőségeket. A hagyományos működési formához ragaszkodó cégeknek azonban komoly gondokat okoz. A magyar taxisok elérték, hogy kivonuljon az Uber – kérdés, mi lesz a hasonló módszerrel dolgozó, de más területen tevékenykedő társaságokkal.

Az ITBUSINESS hasábjain korábban már részletesen foglalkoztunk azzal, hol tart napjainkban a sharing economy. Akkor úgy fogalmaztunk, hogy bár komoly támadások érik az Ubert – a modell talán legismertebb képviselőjét – Magyarországon, de nem tudjuk elképzelni, hogy kivonuljon az országból. Nos, július 24-e emlékezetes nap lesz. Nemcsak azért, mert kiderült, hogy tévedtünk, hanem azért is, mert a fuvarrendelő mobilalkalmazást működtető cég végül feladta a küzdelmet és felfüggesztette magyarországi tevékenységét. A taxisok tehát győztek, és bebizonyosodott az is, hogy a szabályozás sebessége és rugalmassága messze elmarad attól, amit a technológiai fejlődés, valamint az üzleti világban zajló változások indokolnának.

 

Nemzetközi kitekintés

 A magyar helyzet persze nem egyedülálló, hiszen például Spanyolországban is taximonopólium van, kötött hatósági tarifákkal, amely a spanyol versenyhatóság számí­tásai szerint már 2013-ban 324 millió eurós kárt okozott az ország gazdaságának. Az Uber magyarországi működését ellehetetlení­tő szabályozás abból a szempontból is érdekes, hogy a nem éppen rugalmasságáról és nyitottságáról ismert kí­nai piacon idén ősszel olyan jogszabályi változások lépnek életbe, amelyek megkönnyí­tik a fuvarrendelő applikációkat működtető cégek helyzetét. Igaz, a távol-keleti országban más a helyzet, hiszen ott nem az Uber a szegmens legnagyobb szereplője, hanem egy helyi cég, a Didi Chuxing, amelybe egyébként beolvad az amerikai társaság kí­nai érdekeltsége is, í­gy egy 35 milliárd dollár értékű társaság jön létre.

Ez az összeg jól érzékelteti, mekkora üzlet a megosztáson alapuló gazdaság. Eddig leginkább a közlekedésben éreztette hatását az új modell, a már emlí­tett két cég mellett a szintén amerikai Lyft, az indiai Ola, vagy a Dél-Kelet-ízsiában terjeszkedő Grab Taxi egyaránt hatalmas hálózatot épí­tett ki, és rengeteg befektetést vonzott. Az Uber azonban ebben is verhetetlen, már több mint tí­zmilliárd dollárnyi pénzt tettek a cégbe különböző befektetők, és a piaci értéke egyes becslések szerint 60 milliárd dollár körül van.

 

Piacformáló erő minden téren

Az Uber talán a legismertebb, de korántsem az egyetlen olyan, sharing economy-ra épí­tő társaság, amely igencsak megosztja a közvéleményt és az üzleti világot. A másik jó példa az Airbnb, amely a szállásközvetí­tési piacot formálja át alaposan. Persze a szállodák üzemeltetői nem zárnak le fontos közlekedési csomópontokat, béní­tják meg akár napokra nagyvárosok közlekedését, pedig lenne mitől tartaniuk. Az Airbnb szintén jelentős mennyiségű befektetést vonzott már, piaci értéke pedig meghaladja a 25 milliárd dollárt. De talán ennél is fontosabb, hogy közel kétszáz ország több mint 34 ezer városában mintegy kétmillió szálláshelyet kí­nálnak rajtuk keresztül, és a 2008-ban indult szolgáltatást már 60 millióan vették igénybe.

A Magyar Szállodák és í‰ttermek Szövetsége (MSZí‰SZ) idén is elemezte a turisztikai célú, rövidtávú lakáskiadás terjedését, hatását elsősorban Budapesten. A szervezet összesí­tése szerint 2010–2015 között a magyar fővárosban magánlakásokban bérbeadásra kí­nált szobák száma 317 százalékkal, ugyanebben az időszakban az ezekben regisztrált összes vendégéjszaka 640 százalékkal, a külföldi vendégéjszakák mennyisége pedig 740 százalékkal nőtt. Eközben a budapesti szállodai szobák száma 5,2 százalékkal, az összes vendégéjszaka száma 42,4 százalékkal, a külföldi vendégéjszakák száma csupán 44,7 százalékkal nőtt. Mí­g 2010-ben a magánlakásokban regisztrált külföldi vendégéjszakák a szállodákban regisztráltaknak 2,7 százalékát, 2015-ben már 15,5 százalékát tették ki.

A folyamat tehát gyors és egyértelmű, ugrásszerűen nő a rövidtávú lakáskiadás, amely egyrészt jót tesz a főváros turizmusának és a vállalkozásoknak, másrészt azonban versenyhátrányba kényszerí­ti a hazai szállodákat, mivel a magánlakást kiadóknak kevesebb szabályt kell betartaniuk, mint a hoteleknek. Mi lehet a megoldás? Nos, az MSZí‰SZ a szabályozás újragondolását javasolja, igaz az általuk vázolt pontok között akadnak olyanok is, amelyek alaposan megnehezí­tenék, vagy szinte teljesen ellehetetlení­tenék az Airbnb-s megoldást. Kérdés, hogy ebben az esetben hogyan reagálnak majd a döntéshozók, újabb innovatí­v, az idelátogató külföldiek által kedvelt vállalkozásnak kell-e majd menekülnie, vagy az ellenőrzéseknek és az ésszerű szabályozásnak köszönhetően sikerül egy működőképes, a piaci helyzetet nem torzí­tó konstrukciót kidolgozni.

 

Ellenállni lehet, de vajon megéri?

Az most biztosnak látszik, hogy a következő években folytatódik a sharing economy térhódí­tása világszinten, és a már emlí­tett szektorok mellett olyan területeken hozhat hatalmas változásokat, mint az irodapiac vagy a logisztika. A világ tí­z legértékesebb startupja közül 4 ezzel a modellel működik, és például az Uber kivonulását követően megjelent nálunk az észt Taxify, amely szintén a technológia kí­nálta előnyökre épí­tve hódí­tana a taxis piacon. Sőt, még az sem biztos, hogy az Uber nem tér vissza, augusztus első felében érkezett ugyanis a hí­r, hogy a cég panaszt nyújtott be az Európai Bizottságnál Magyarország ellen, mert szerintük kifejezetten az ellehetetlení­tésük volt a célja annak a törvénymódosí­tásnak, ami júliusban lépett életbe.