Az internet sztárcégeinek tőzsdére lépésekor mindenki egy újabb dotkom-lufi kialakulásától és kipukkanásától tartott. Csak félig lett igazuk: a lufi nem fújódott nagyra, mégis kipukkant.
Még a magyar állampapírok is jobb befektetésnek bizonyultak (volna) az elmúlt bő fél évben, mint a közösségi médiában utazó, a tőzsdén már régóta várt sztárcégek, a Groupon, a Zynga vagy a Facebook részvényei. Az már csak a kegyelemdöfés volt, amikor július végén pár nap alatt 15 százalékot esett a Facebook árfolyama, több mint 1,7 milliárd dollárt húzva ki Mark Zuckerberg zsebéből. (Együttérzésünket tompíthatja, hogy maradt neki még vagy 12 milliárd dollárja, lesz mit a konyakba aprítania.)
Â

Â
|
Akinek sikerült |
|---|
|
Az új részvények iránt általában nagyobb az érdeklődés, de sokszor a bejáratott papírok jobb választást jelentenek. Ha valaki a Groupon tőzsdei megjelenésekor 100 ezer dollár értékben vásárolt a kuponos cég részvényeiből, akkor a papírjai augusztus 21-én nem egészen 18 ezer dollárt értek. ím ha ugyanezt az összeget akkor Apple-részvényekre költi, ma közel 64 ezer dollárral lenne gazdagabb. De a Facebookkal is hasonló a helyzet. A május 18-i 100 ezer dolláros befektetés ma már alig több mint 50 ezer dollárt ér, miközben hasonló értékű Apple-részvényen ez idő alatt 23 ezer dollár nyereség termelődött. |
Derűre ború
Pedig az első pár hónapban általában szépen muzsikálnak a cégek. Még a sok elemző által gyanakodva figyelt Groupon is 20-ról 28 dollárra tornázta fel részvényeinek árfolyamát az első napon, amikor tavaly novemberben megjelent a Nasdaq-on. A Farmville-lel online földművesek millióit szülő Zynga sem vett repülőrajtot, de a decemberi tőzsdére lépést követően március elejéig 10-ről 16 dollárra tudta emelni részvényeinek árát.
Ezek után viszont már a lejtő következett. A Groupon veszteségről számolt be első, februári gyorsjelentésében, amit áprilisban azzal tetézett, hogy visszamenőlegesen tovább rontotta számait. Az első botlást még csak-csak megbocsátották a befektetők, de május elejére 10 dollár alá süllyedt az árfolyam, augusztus második felében pedig már alig 4,5 dollárt ét egy részvény.
íprilis volt a fordulópont a Zynga életében is: 18-án csúszott vissza az árfolyam a kibocsátáskori 10 dollárra, de ott sem állt meg. Amikor aztán július végén közzétette a cég a második negyedéves eredményeket – a részvényenkénti 3 centes veszteséget, hirtelen 40 százalékot esett a papírok ára. A cég részvényei augusztus elején nem egészen 3 dollárt értek.
Az okok mindkét cég esetében nagyjából hasonlóak: emelkedő működési költségek, gyengülő növekedési kilátások. A Groupon csak úgy tud új ügyfeleket megnyerni, hogy állandóan növeli alkalmazottai számát, a Zynga pedig egyelőre nem tud megbirkózni a mobil játékok jelentette konkurenciával. Ezért amikor az igazán nagy hal, azaz a Facebook papírjai május 18-án megjelentek a parketten, már meglehetősen borúlátó volt a hangulat. Ennek ellenére óriási volt az érdeklődés, nem is mindenkinek jutott a részvényekből (ők már alighanem áldják a szerencséjüket…).
Â

A túlfűtött várakozások is eredményezhették, hogy a Facebook részvényei nemigen tudtak túlemelkedni a kibocsátás 38 dolláros szintjén, sőt, négy nap után már 31 dollárra süllyedt az árfolyam. Az első gyorsjelentés aztán a lehető legrosszabbkor jött ki. Előző nap láttak napvilágot a Zynga katasztrofális számai, ami magával rántotta a fő platformját jelentő Facebookot is. így hiába nem okozott nagy meglepetést a Facebook első nyilvános negyedéve, a befektetők a negatív hírekre figyeltek.
Márpedig abból is volt elég. Hiába nőtt ugyanis a szolgáltatást mobilon igénybe vevők száma, ha nekik nem tudnak reklámokat kínálni, és ha mobilon rövidebb időt töltenek az oldalon az emberek. A Facebook esetében is gondot okoz a működési költségeknek a bevételnél gyorsabb növekedése. Mindez pedig épp elég volt ahhoz, hogy a 24 dolláros szint alá húzzák a részvényeket, amelyek azóta már a 20 dollár alá is benéztek.
Schopp Attila







