A gazdasági mélypontok továbbra is arra ösztönzik a cégeket, hogy racionalizálják költségeiket. Emiatt vált a legnagyobb kihívássá az it-rendszerek üzemeltetése.
Miután egy cég presztízsét is alaposan befolyásolja az informatikai felszereltsége, jócskán főhet elsősorban a nagy- és középvállalatok it-vezetőinek feje, milyen megoldásokkal tartsák továbbra is magasan szolgáltatási szintjüket. Sok vállalkozás jutott arra a következtetésre, hogy az üzemeltetést egyszerűbb egy külső szolgáltató bekapcsolásával megoldani. Egyfelől a számítási felhő és a virtualizáció jelenléte könnyebbség az üzemeltetési gondok orvoslására, másfelől még most is kétkedően fogadják az informatikai szakemberek.
Â
Â
Â
|
Az üzemeltetés legnagyobb kihívásai: |
|---|
|
– Hogyan vonhatjuk össze az erőforrásokat? – Hogyan férhetünk biztonságos hálózaton keresztül adatainkhoz? – Hogyan mérhetjük a szolgáltatási szinteket? – Hogyan alakítsuk a rendszert gyorsabbá és rugalmasabbá? |
Első kihívás: melyik felhőbe menjünk?
í–rök dilemma, beköltözzünk-e a felhőbe, vagy ne. A felhő a virtualizációra és a hálóra épül, számottevő hatékonyságot és kihasználtságot biztosít. S mivel a felhasználónál eszközigénye kevés, könnyű általa a szolgáltatási szintet is tartani. A gondot az okozza, hogy nyilvános felhő esetében valóban akarjuk-e egy külső fél által üzemeltetett, ismeretlen éterbe küldeni értékes, céges adatainkat. Az érem másik oldala: nincs szükség infrastruktúra-bővítésre, gyorsabb és olcsóbb üzemeltetni, nem kell újabb szoftvereket beszerezni, illetve a karbantartás és a frissítés költségei is kiesnek.
Privát felhőt ez idáig elsősorban nagyvállalatok engedhettek meg maguknak. Viszont a felhő e formájában könnyebb kézben tartani az adatbiztonságot és az adatvédelmet, illetve a jogszabályoknak való megfelelés is elérhetőbb, mint a nyilvános felhő esetében. A privát felhőket ezenkívül könnyebb összekapcsolni a belső céges rendszerekkel, igaz, csak 2-3 év múlva várható jelentős költségcsökkentés.
Az úgynevezett közösségi számítási felhő is szóba jöhet, amelyet közös érdekből (például: küldetés, biztonsági követelmények, politika, megfelelőségi szempontok – a szerk.) használ egy vagy több közösség, csoport mint költségcsökkentési eszköz.
Szakértők a jövő megoldásának a privát és nyilvános felhő kombinációjából született hibrid felhőt jósolják, melynek segítségével a kisebb vállalati egységek is hatékony költségcsökkentő megoldásokhoz juthatnak.
Â
Második kihívás: szolgáltatási modell és virtualizáció?
Nem könnyű választani a számítási felhő négy szolgáltatási modellje közül sem. Vajon a szolgáltatásként kínált szoftver, azaz saas (software as a service), amely az interneten keresztül továbbítja az alkalmazásokat a végfelhasználóknak? A szolgáltatásként kínált platform, a paas (platform as a service), amely a fejlesztők részére szolgáltatásként biztosítja az alkalmazásfejlesztési és telepítési platformot? Vagy a szolgáltatásként kínált infrastruktúra, vagyis iaas (infrastructure as a service), amely az informatikai erőforrásokat kínálja szolgáltatásként (kiszolgálók, tárolókapacitás, hálózat, operációs rendszereket)?
A választ valószínűleg a vállalati struktúra, a belső erőforrásigények és a pénzügyi lehetőségek adják majd meg.
Az előbbiek tükrében a virtualizációt sem lehet megúszni, ha a költségek lefaragásán gondolkodunk: a hazai cégek mintegy 68 százalékánál már folyamatban is van valamilyen virtualizációs próbálkozás. A következő három évben a virtualizáció és az egységes adatközponti környezetek kialakítása jelenthetik majd a megoldást a költségcsökkentésre, a biztonság növelésére és a megfelelő kockázatkezelésre, egy nemrég készült tanulmány szerint.
A cloud computing és a virtualizáció hatékony költségcsökkentő módszerré formálódik, segítségével egyszerűbb a költségek átcsoportosítása, a mobiltechnológia elterjedésével pedig a vállalati információk gyors elérése. Azt is meghatározza, milyen irányba változtassák meg üzemeltetési kultúrájukat úgy, hogy hasznot és versenyelőnyt is jelentsen.
Sebők Viktória
