Derült égből telefonadó

Púp a hátán a magyar távközlési ágazat szereplőinek a telefonadó, amely a korábbinál is mélyebbre taszí­totta a mobiltelefon-előfizetések számának csökkenésétől szenvedő iparágat.

Egyeztetésre kaptak meghí­vót a magyarországi telekom-ágazat szereplői a Nemzetgazdasági Minisztériumba (NGM-be) április végén, amikor felröppent a hí­r, hogy a magyar állam 40–50 milliárd forintos bevételt szeretne abszolválni a bevezetésre szánt telefon- és internetadóból.

A közvélemény szinte még nem is tudott a javaslatról, amikor a magyarországi telefon- és internetszolgáltatók már javában morfondí­roztak: vajon miként vészeljék át a távközlési ágazat megadóztatásából következő anyagi nehézségeket? Mivel a tervezetet tartalmazó konvergenciaprogramot a hónap végéig kellett az Európai Bizottság (EB) elé tálalni, nem maradt sok idő a sokkból való felocsúdásra.

Először fellélegezhettek az internetszolgáltatók, amikor a Miniszterelnökség miniszterelnöki biztosaként dolgozó Nyitrai Zsolt a Facebook-oldalán közölte; egészen biztos benne, hogy netadó nem lesz. Nem sokkal később lapunkhoz közel álló – nem hivatalos – kormányzati forrásból kiderült, hogy valóban nem fogják megadóztatni az internethasználatot, ezzel a végtelen történet egyik epizódja lezárult.

 

 

 

Villámlás

Arról már külföldi forrásból értesülhetett az interaktí­v közönség, hogy júliustól válhat esedékessé a távközlési különadó, amikor is telefonbeszélgetésekre percenként, illetve sms-üzenetenként kétforintos dí­jat fog kiszabni a kormány, mindezt 27 százalékos áfával terhelve.

A méltatlankodás és a törvénytervezet létjogosultságának vizsgálata közben az egyes szolgáltatók elkezdték ontani az ötleteket a telefonadó fizetésének lehetséges módjairól. A BTel elképzelése szerint problémás a perc alapú számlázás az új távközlési adó kapcsán, a megoldás pedig az adó havidí­jba épí­tése.

Néhány nap csend után megjelent a három nagy szolgáltató közös közleménye, amelyben a Magyar Telekom–Telenor–Vodafone trió a magyar gazdaság versenyképessége szempontjából végzetes lépésnek aposztrofálta a telefonadót. Világossá vált az is, hogy az ügyfelek lesznek a leendő törvény első számú elszenvedői.

Májusra már csak a formalitások maradtak; a kabinet döntését a parlamenté követte, és hivatalossá vált a távközlési ágazat megadóztatásának ténye. A gyakorlatilag augusztusban esedékessé váló adó – az adómaximum leszorí­tásával és havonta az első tí­z perc ingyenessé tételével – megrengette az európai médiát.

 

Dörgés

Az itbusiness forrásai szerint az ügyfelek zöme augusztusban értesült először a történtekről, amikor a fizetés lehetséges módjai közül kellett választaniuk. A lázadozás nem ritka mostanság az üzleti és flottás előfizetők körében.

Nagyon rosszkor jött a távközlési cégek szempontjából az új adónem bevezetése, ugyanis válságos időszakot él az iparág, a folyamatos költségcsökkentések, szervezeti átalakí­tások kellős közepén derült ki, hogy további 10–15 milliárd forintot kell valahogyan elkülöní­teni a telefonadó rendezésére. A Telenor volt az első, amely bejelentette, hogy áthárí­tja ügyfeleire a várható költségeket, azonban a Magyar Telekom és a Vodafone szomorúan konstatálta, hogy a plusz befizetni való a cég működésére, illetve a termékek és szolgáltatások fejlesztésére félretett persely tartalmát fogja sújtani – és persze az ügyfelek pénztárcáját is.

Megállapí­tható, hogy a telefonadó mind a szolgáltatókat, mind azok ügyfeleit negatí­van érinti az iparág fejlődésének szempontjából, ugyanis a fogyasztók minden lehetséges kiskaput bejárnak a spórolás érdekében. A Nemzeti Média- és Hí­rközlési Hatóság (NMHH) havi jelentései szerint már korábban elkezdett rohamosan csökkenni a mobiltelefon-előfizetések száma Magyarországon, és a távközlési adó megjelenésével a trend tovább erősödik. Való igaz; a mobilinternet egyre népszerűbb az NMHH szerint, ez demonstrálja a felhasználók kreativitását, amely az internet alapú távközlési megoldások – például Skype – használata felé tereli őket.

 

Deák Miklós