Új dimenzióba helyezik a közigazgatási tevékenységet

Az adatbiztonság és az integrálhatóság az államigazgatás számára fejlesztett mesterségesintelligencia-megoldások két talpköve. A technológia révén az egyszerűbb ügyek emberi beavatkozás nélkül is elintézhetők lesznek, mondja Hajzer Károly, a BM informatikai helyettes államtitkára.

– Igazából nem is kérdés, hogy szükség van-e a mesterséges intelligenciára az e-közigazgatásban. De milyen tényezőkre kell figyelni az alkalmazásánál, mi nehezí­theti az MI-re alapuló megoldások bevezetését?

– A Belügyminisztérium által felügyelt szolgáltatásoknak a mesterséges intelligencia legkorszerűbb ví­vmányaival való ötvözésével lehetővé válhat meghatározott közigazgatási folyamatok teljes automatizálása. Ezen elemek (arcelemzésen alapuló azonosí­tás, hangfelismerés és beszédértés, elektronikus beszédképesség, mesterséges intelligenciával támogatott chatrobot) kialakí­tása és központi kormányzati felhőből való szolgáltatása új dimenzióba helyezi az eddigi közigazgatási tevékenységet.

A jogszabályok szükséges mértékű változtatásával el lehet érni, hogy bármely területen (nem csak kormányhivatali ügyekben), ahol a mesterséges intelligencia kiválthatja az ügyintézői beavatkozásokat, döntéseket, ott az akadályok elháruljanak a teljes körű automatizálás megvalósí­tása elől.

– A közigazgatási MI-megoldások minden eleme saját fejlesztésben készül el, vagy bizonyos szabványosnak tekinthető épí­tőköveket készen szereznek be a piacról, a fejlesztői közösségtől?

– Mindkét megoldást alkalmazzuk, attól függően, hogy általunk támasztott követelményeknek melyik felel meg jobban. Az alkalmazott MI-megoldások esetében több szempont figyelembevételével határozzuk meg a fejlesztések irányát. Az első és legfontosabb, hogy a felhasznált technológia minél inkább megfeleljen az információbiztonság standardjainak. A teljes felhasználói kört figyelembe véve nem veszélyeztethetjük az ügyintézés során kezelt és feldolgozott személyes és egyéb szenzití­v adatokat. A másik fundamentális feltétele az alkalmazott megoldásnak, hogy a lehető legjobb minőségű eszközt használja fel, hogy a megjelenő alkalmazás vagy szolgáltatás tényleges segí­tséget nyújtson. Továbbá Magyarország nem teheti meg, hogy lemaradjon ezen a téren sem, í­gy integrálhatóság szempontjából a jogszabályokhoz és az ügymenethez legjobban illeszkedő megoldás tehet minket versenyképessé. Az MI megoldások kapcsán leggyakrabban olyan K+F tevékenységet végző külső szakértőket vonunk be, akik a legní­vósabb magyar egyetemeken oktatóként is dolgoznak, illetve az Infokommunikációs és Információtechnológiai Nemzeti Laboratóriumok tagjai. Természetesen ezeket az épí­tőkockákat sem minőségbiztosí­tás nélkül  implementáljuk, hanem szoros együttműködés és aktí­v iparági közreműködés eredményeként.

– Hogyan használja ki az MI kí­nálta lehetőségeket az Automatizált Közigazgatási Döntéshozatali rendszer (AKD)?

– Az AKD kiemelt célja, hogy a rendszerben biztosí­tott, illetve integrált folyamatelemekkel újabb ügytí­pusok esetében is hatékonyan megvalósí­tható legyen az automatikus döntéshozatal. Jó példa erre a hamarosan elkészülő három új központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás integrálása az AKD rendszerbe. A mesterséges intelligenciával támogatott hangképzés szolgáltatás az elektronikusan rendelkezésre álló szöveget gépi úton hang alapú beszéddé alakí­tja, és alkalmas a digitális formájú szöveg gépi hangon történő felolvasására. Legfőbb funkciói, hogy valós idejű szövegfelolvasást tesz lehetővé, és a természetes emberi hanghoz hasonlí­tó kiejtést produkál.

– Tudna néhány ügyet emlí­teni, ahol jól működhet az automatizált döntéshozatal?

– Olyan ügyekben célszerű és indokolt a rendszer által nyújtott automatizáció alkalmazása, ahol egyrészt nem, vagy csak részben szükséges ügyintézői mérlegelés, másrészt a döntéshozatalhoz szükséges adatok elektronikus, gépi feldolgozásra alkalmas módon elérhetők, és a hiányzó adatok automatikusan beszerezhetők a rendelkezésre álló háttér-nyilvántartásokból. Számos közigazgatásban alkalmazott eljárás esetében az állampolgártól beszerzett, illetve valamely hivatalnál már rendelkezésre álló adatok teljes egészében elegendőek a döntéshozáshoz, í­gy az eljáró közigazgatási ügyintéző feladata kizárólag ezen adatok gépies összesí­tésében és egy határozatban való szerepeltetésében merül ki – esetenként akár több tí­zezres nagyságrendben évente. Ezek a folyamatok teljes mértékben robotizálhatók, és a mesterséges intelligencia eszközeivel hibatűrővé és magasabb szí­nvonalúvá tehetők, mint az ügyintézővel történő ügyintézési folyamatok.

A fentieken túl azonban a szolgáltatás lehetőséget biztosí­t arra is, hogy ügyintézői vagy – amennyiben az adott ügy esetében indokolt – ügyféloldali interakció valósuljon meg a rendszeren keresztül.

– Hogyan néz ki ez majd a gyakorlatban? Például a gép döntését minden esetben jóvá kell hagynia az embernek?

– Az AKD szolgáltatás esetében a döntéshozatal során nem szükséges a gép döntését jóváhagynia ügyintézőnek, azonban lehetőség van emberi közbeavatkozásra. Emellett a szolgáltatás közvetett módon támogatja a manuális folyamatok elvégzését is, amelynek keretében az AKD által már lekérdezett és összegyűjtött adatokat átadja egyéb rendszerek – iratkezelő rendszer, egyéb szakrendszer – részére, ezzel támogatva az ügyintézési folyamat időbeli és adminisztrációs tehercsökkentését.

– Hol tartanak a tervezett ügyintézési kioszkok telepí­tésével és milyen funkciók lesznek rajtuk elérhetők?

– 2022 végéig 400 eszközt tervezünk kihelyezni, háromnegyedüket kormányablakokban, a többit postahivatalokban és Digitális Jólét Pontokon. A prototí­pus átadása november elején megtörtént, és az év végéig sor kerülhet további 50 beüzemelésére. Ami az ügyeket illet, pilot keretében két ügytí­pus, a hatósági erkölcsi bizonyí­tvány igénylése, valamint a vezetői engedély pótlása már megvalósult. A projekt keretében további 12 ügytí­pus elektronizálásának fejlesztése, és kioszkokba történő implementálására kerül sor, igényelhetünk majd személyazonosí­tó igazolványt, vezetői engedélyt vagy anyakönyvi kivonatot is. Hosszútávon a közigazgatás bármely szereplője implementálhatja ügyeit a kioszkokba.

– í–sszességében mi lehet az MI e-közigazgatási használatának legnagyobb előnye az állampolgárok és vállalkozások, illetve magának az államigazgatásnak a számára?

– Az MI-vel támogatott ügyfél-kommunikáció lehetővé teszi, hogy az állampolgárok napszaktól, földrajzi helytől függetlenül intézhessék ügyeiket, otthonuk kényelmében vagy tetszőleges helyen, asztali gépen vagy mobil eszközeiken, kérdéseikre akár azonnal választ kaphassanak, ezzel mentesí­tve őket az utazással, ügyféltérben várakozással való időtöltés alól. Fontos szempont az akadálymentesség biztosí­tása, melynek köszönhetően a látássérült vagy í­rási-olvasási nehézséggel küzdő ügyfelek is zavartalanul igénybe vehetik a szolgáltatást. Ezeket figyelembe véve hatékonyan csökkenthetők az adminisztrációs feladatok, ezáltal az arra fordí­tott idő is. így ezekből a fejlesztésekből, mindkét oldal profitál. A feldolgozás során csökken az ügyintézési adminisztrációs teher és időigény, mí­g az állampolgárok oldalán jelentősen leegyszerűsödik az ügyintézés.