Az évtized rocksztárjai klaviatúrán muzsikálnak

Az évek múlásával egyre irrelevánsabbá válik a kérdés, hogy mennyi IT-szakember hiányzik a munkaerőpiacról, a gyors ütemben növekvő kereslet ugyanis kielégí­thetetlennek tűnik. Az már jól körvonalazódik, hogy nagyban megalapozza a jövő és a rákövetkező évet is a magasan vagy jól képzett senior szakértők hiánya, a holnap kérdése pedig nem más, mint az, hogy mi lesz a hosszú távú megoldás?

A koronaví­rus-járvány nem pusztán a munkavégzés körülményeire gyakorolt visszafordí­thatatlannak tűnő hatást, hanem a munkabér mellett nyújtott egyéb juttatásokra, a munkavállalók elvárásaira és igényeire is. Utóbbiak közül pedig csak néhány tekinthető átmenetinek, kiváltképp az IT-szektorban, ahol a remote office és a magas bér a tárgyalás kiinduló pontja. Az otthoni munka azonban lehetővé tette azt a fajta globalizációt, amelynek köszönhetően a szakemberek a világ bármely pontján vállalhatnak munkát. A 2022-es év kihí­vása ezen a fronton azonban jóval túlmutat a hazai és a nemzetközi bérezés szakadékán.

 

Egy városnyi ember hiányát megoldhatja az MI?

Jelenleg negyvennégyezer fő, egy közepes városnyi ember hiányzik az IT-szektorból. Az évek alatt krónikussá váló jelenségen nem segí­tett a koronaví­rus, sőt, most már nemcsak az IT-szektor, hanem minden ágazat szinte lasszóval fogja az IT-seket, hiszen a berobbant digitális transzformáció főszereplőivé váltak. A szokásosnál gyorsabban megnövekedett piaci keresletet pedig már sem az egyetemek, sem a gyorstalpalók, sem a bootcampek nem tudják kielégí­teni, egyszerűen nem tudnak annyi informatikust kinevelni, amennyire a gazdaságnak, a cégeknek szüksége lenne. í‰vente átlagosan kilencezer informatikus szakember hagyja el a padokat a szóban forgó képesí­téssel, de ez nem oldja meg a fennálló problémát.

A hiány legjobban a szoftverfejlesztői, a DevOps, és a szoftvertesztelői pozí­ciókat sújtja. A helyzeten az sem segí­t, hogy a cégek zöme ragaszkodik a medior és senior munkaerőhöz, ami valószí­nűleg a közeljövőben sem fog változni. Erre a helyzetre valószí­nűleg a jövő év sem hoz megoldást, sőt egy friss kutatás szerint még tizennyolcezer főt hozzá is adhatunk a jelenleg hiányzó negyvennégyezerhez. Annak ellenére, hogy a KSH statisztikája szerint a 2019/20-as évben ez volt a gazdasági és műszaki terület mögött a harmadik legnépszerűbb, úgy tűnik, a megoldást nem az oktatás felpörgetése és a pálya vonzóvá tétele jeleni, hanem a technológia.

Hosszú távon olyan, mesterséges intelligenciával támogatott keretrendszerek, automatizmusok jelentik az IT-munkaerőhiány megoldását, amelyek bizonyos folyamatokat már saját maguktól is el tudnak végezni, a taní­tható robotok pedig mintegy asszisztensként tehermentesí­tik a szakembert, adott esetben az egyszerűbb feladatokat el is végzik. Az még kérdéses, hogy a mesterséges intelligencia folyamatos fejlődésével a munkaerőhiány hány százalékkal mérsékelhető, de az kétségtelen, hogy hatalmas szerepe lesz.

 

Hogyan lehet a globális munkaerőpiacon IT-st bevonzani?

A munkaerőhiány mérséklése mellett a következő év(ek) kihí­vása az elérhető és potenciális munkaerő megszerzése és megtartása. Egyrészről már most kézzel fogható az, hogy az IT-seket amúgy is jellemző munkaváltási passzivitás most megnövekedett, sokkal nagyobb erőfeszí­tés elérni és felkelteni az érdeklődésüket. Ami nem a külföldi projektek számlájára í­rható, hanem sokkal inkább a megfontoltságéra, és arra, hogy az IT jellemzően egy munkaerő-megtartó piac. így általánosságban két okból vált valaki: a magasabb bérért (ami az aktuális bér minimum másfélszeresét jelenti) vagy azért, mert belefásult abba, amit csinál.

Ha sikerül megszerezni a kiszemelt munkavállalót vagy egy potenciális jelölt igent mond az ajánlatra, ott jön a következő kihí­vás a megtartás képében, ami sokszor pénzben mérhető.

2021-ben a felkapott programozási nyelveken beszélő szakemberek közel huszonöt százalékos, mí­g a big data engineerek harminc százalékos fizetésemelést tudhatnak magukénak, de általánosságban is legalább húsz százalékkal emelkedtek az IT-s fizetések. Vannak olyan, már nem is annyira extrém esetek, amikor a jó szakképesí­tésekkel rendelkező informatikus többet keres a cégvezetőnél.

Azonban a hazai kis- és közepes vállalkozások, de a nagyvállalatok is elérik nemsokára azt a bérplafont, amely fölött már nem tudnak többet ajánlani. Illetve, ha átlagos fizetést kí­nálnak a szakembereknek, hónapokig, évekig is eltarthat a pozí­ció betöltése. Kétségtelen, hogy a hazai cégek zöme nem tudja felvenni a bérversenyt a nemzetközi cégekkel, í­gy más megoldást kell kitalálni a jövőre nézve.

A megoldást átmenetileg a komplex juttatási csomagok, a remote office és a nagyfokú szabadság jelenthetik, de a burn-out határán levő szakembereknek egy-egy kiugróan izgalmas projekt többet ér a forintoknál.

Egyre jobban körvonalazódik, hogy a végzettség nem minden. A tapasztalat egyre többet ér, ahogy a soft skillek és a(z angolul) Four C, azaz a kreativitás, a kritikus gondolkodás, a kommunikáció és a kollaboráció is, í­gy igazán értékes munkavállalóvá az tud válni, aki a szakmai tudás mellett a (magyarul) 4K birtokába jut. A kreatí­v gondolkodás ugyanis nem erőssége a mesterséges intelligenciának, épp ezért nem képes teljesen önműködővé válni algoritmizált alapokon.

 

Nemzetközi vizeken: mi lesz a fő kihí­vás a holnapban?

Az IT tele van lehetőségekkel és kihí­vásokkal, ugyanakkor komoly munkaterhelésnek teszi ki a szakembereket. Az elkövetkező évek kihí­vásait tizenkét pontba lehet sorolni: a munkaterhelés növekedése, a kiberbiztonság örökös szélmalomharca, készség hiányosságokból fakadó elakadások, a digitális átalakulás akadályai, a felhő alapú számí­tástechnika még kevéssé ismert kérdései, a céges költségvetés limitjei, a vezetői támogatás hiánya, a jó projektmenedzsment hiánya, a karrierpálya megtorpanása, az analitika és adatkezelés lassú integrálása, az automatizálás mellőzése.