Uborka- vagy felvásárlási szezon?

A nyár második hónapjában több, stratégiai fontosságú és a magyar vállalatok sikerét fémjelző felvásárlásoknak lehettünk tanúi. A techóriásokra nehezedő szabályozói nyomás tovább fokozódott, miközben egyes techmilliárosok az űr meghódí­tásával kacérkodtak.

Előzetes megállapodást kötött a 4iG Nyrt. a PPF Telecom Group leányvállalatával a vezető montenegrói mobilszolgáltató, a Telenor d.o.o., Podgorica (Telenor Montenegro) 100 százalékos részvénycsomagjának megvásárlásáról. A Telenor Montenegrót 2018-ban vette meg több régiós mobilszolgáltatóval együtt a cseh hátterű befektetési társaság, a PPF Group. Ez a 4iG Nyrt. második nemzetközi tranzakciója, mellyel tovább folytatódhat a cégcsoport távközlési portfóliójának épí­tése.

A lengyel e-kereskedelmi piac meghatározó szereplője az Idosell 51 százalékos, többségi tulajdonrészt vásárolt a bérelhető webshopokkal foglalkozó Shoprenterben. A kisebbségi, 49 százalékos tulajdonrész továbbra is az eddigi fő tulajdonos Innonic Zrt.-nél marad, a Shoprenter változatlan felállásban viszi tovább feladatait. A vételárról, a kifizetés részleteiről a felek további információt nem árultak el. A tranzakció július 22-én zárult. A debreceni Shoprenter 2006-ban webshop fejlesztéssel indult, 2011-ben váltottak a jobban méretezhető, bérelhető webshop felületek értékesí­tésére.

 

Titkosí­tás, svájci módra

A Svájci Posta többségi részesedést vásárolt a Tresorit felhőszolgáltatóban. A megállapodásnak köszönhetően a Svájci Posta a jövőben a vállalat technológiájával bőví­ti portfólióját, amellyel célja, hogy meglévő szolgáltatásait digitalizálja és könnyen használható, biztonságos digitális szolgáltatásokat nyújtson felhasználóinak.

A céget 2011-ben alapí­totta Lám István, Szebeni Szilveszter és Szilágyi György. Szolgáltatásuk a végpontok közötti, saját fejlesztésű titkosí­tás, az elsősorban a vállalati felhasználókra szabott csomagokon keresztül teszi lehetővé a fájlok biztonságos tárolását és megosztását. A felvásárlás pénzügyi részleteit nem hozták nyilvánosságra, a felek már három éve dolgoztak együtt. A legutóbbi, 2018-as befektetési körben a Tresorit 11,5 millió eurót vont be.

 

Csak biztonságban

A Microsoft felvásárolta a CloudKnox Security IT-biztonsági céget. A 2016 óta működő kaliforniai startup több olyan multi-cloud jogosultságkezelő platformot fejleszt, amely hatékonyan védi ügyfelei kritikus felhőinfrastruktúra-erőforrásai és identitásait. A tranzakció pénzügyi részleteit nem hozták nyilvánosságra. A felvásárlás újabb lépést jelent a Microsoft biztonsági üzletágának kibőví­tésében, amelyre a társaság az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektet a Windows és más termékei biztonságosabbá tételéért.

Június eleje óta ez a harmadik olyan informatkai biztonsági vállalkozás, amelyet a Microsoft megszerzett: másfél hónappal ezelőtt az IoT- és beágyazott rendszerek biztonságával foglalkozó ReFirm Labs felvásárlását jelentette be, július közepén pedig a cloud biztonsági szoftvereket fejlesztő RiskIQ-t szerezte meg több mint félmilliárd dollárért.

 

Félmilliárd eurós büntetés

Az európai, de az amerikai hatóságok is össztűz alá helyezték a technológiai óriásokat. A francia hatóságok a júniusi, 200 millió eurós büntetés mellé egy 500 millió eurós büntetést is kiszabtak a Google-ra, mert egy korábban meghozott határozat ellenére a keresőóriás nem állapodott meg a médiaszolgáltatókkal a tartalomátvétel feltételeiről.

Harminchét amerikai állam nyújtott be versenyjogi keresetet a Google ellen, amiért a cég szerintük versenyellenes magatartást tanúsí­tott a Play Store alkalmazás-piactér piaci pozí­ciójára épí­tve, azaz visszaélt erőfölényével az amerikai alkalmazáspiacon. A beadványban többek közt azt kifogásolják a felperesek, hogy a Google óriási profitra tett szert az alkalmazások, illetve a Play Store-on keresztül értékesí­tett digitális javak értékesí­téséből, miközben fokozatosan, több eszközt is bevetve erősí­tette monopolhelyzetét a szegmensben, kiszorí­tva más androidos alkalmazás-piactereket. A hónap végén pedig az Európai Bizottság arra szólí­totta fel a Google-t, hogy az uniós jogszabályoknak megfelelően tegye átláthatóvá keresőprogramja működési elvét a keresési találatok sorrendjének meghatározása terén; különben az amerikai internetes szolgáltató szankciók bevezetésével nézhet szembe.