Zajlik a negyedik ipari forradalom, még ha az általa hozott változások nem is annyira drasztikusak és azonnaliak, mint a forradalmaknál általában. Elhozza az ipari és az infokommunikációs technológiák soha nem látott összefonódását, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az informatikai megoldások kulcsfontosságúak lesznek a termelő környezetben is. Milyen megoldásokra és technológiákra kell tehát figyelniük az ipari szereplőknek 2022-ben?
Ha bármin javítani akarunk, akkor ismerni kell a jelenlegi állapotát – ehhez pedig adatok kellenek. A modern termelőeszközök ontják magukból az adatokat, de ha mégsem, egyre több megoldás létezik, amellyel a meglévő berendezések is felokosíthatók, hogy ki lehessen nyerni belőlük a szükséges információkat (gépállapot, technológiai paraméterek, ciklusidők, selejtarány, áramfogyasztás, hogy csak néhányat említsünk).
Valójában nem is az adatok kinyerése okozza a nehézséget, hanem sokkal inkább azok elemzése. Egyrészt nagyon könnyen be lehet gyűjteni óriási mennyiségű adatot, amelyek tárolása, valós idejű feldolgozása komoly infrastruktúrát igényel. Másrészt jó válaszokat csak jó adatokból lehet kinyerni. Nem mindegy, hogy milyen forrásból, milyen részletezettségű adatokat nyer ki a vállalat, és azokat milyen struktúrában tárolja el. Az ilyen jellegű tudás ritkán található meg egy kisebb méretű, klasszikus termelővállalatnál, de egyre több magyar fejlesztő kínál hardvereket, szoftvereket és szolgáltatásokat a termelési adatok feldolgozásához. A megoldás kiválasztásánál érdemes figyelni a megjelenítési lehetőségekre (tablet, mobil, akár a távolból is) és az integrációs képességekre (MES- és ERP-rendszerekkel).
Â
Mesterséges intelligencia
Sok szálon összefügg az adatok feldolgozásával a mesterséges intelligencia (MI) és a gépi tanulás. Minél több az adat, és minél rejtettebb összefüggéseket kívánunk felfedezni, annál nagyobb szükség lesz a gépi intelligenciára.
Az MI két területen tud komoly értéket teremteni egy vállalat számára. Az egyik a prediktív karbantartás: a múltbéli minták tárolásával és elemzésével, valamint a pillanatnyi állapot monitorozásával észreveheti azokat a jeleket, amelyek valamilyen közelgő meghibásodásra utalnak. Ha sikerül a bajt időben észlelni, elkerülhetővé válnak a nem tervezett leállások, és/vagy csökkenthető a hibás működésből származó selejt mennyisége és aránya.
A másik fontos terület éppen a selejtek detektálása. A gépi látást és a gépi tanulást alkalmazva emberi közreműködés nélkül is kiszűrhetők a hibás darabok. A gyártás és a termék jellegétől függően vagy a hibátlan darabot tanítják meg a rendszernek, amely ezután kiválogatja azokat, amelyek eltérnek az ideális állapottól; vagy éppen ellenkezőleg, az egyes hibákat, tökéletlenségeket táplálják be a megoldásba, amely ezután megtalálja azokat a termékeket, amelyeken felismerhetőek ezek a hibák.
Â
A fizikai valóságon túl
A szórakoztatóipar után a gyártóipar is hamar felfedezte magának a kiterjesztett és virtuális valóság (AR/VR-) technológiákat. A Covid jelentette korlátozások és a munkaerőhiány pedig fontosabbá tette ezeket a megoldásokat, mint valaha.
Az AR/VR számos ponton segíthet egy üzem életében. Gépek kezelését, bonyolult munkafolyamatokat lehet betanítani a segítségével. Még nagyobb segítség lehet az AR a karbantartás számára, hiszen a szerelési útmutatók szó szerint a szemük előtt jelenhetnek meg, egyértelművé téve az elvégzendő feladatokat. Annak sincs semmi akadálya, hogy az egyes berendezések által termelt adatokat ilyen formában jelenítsék meg: a műszakvezető csak ránéz egy gépre, és máris tisztában lehet a működési paramétereivel, teljesítményével és egyéb adataival.
Akár egy teljes üzemcsarnokot, annak minden berendezésével, infrastruktúrájával és jellemzőjével le lehet képezni a virtuális valóságban. Ennek birtokában minden módosítás (gépek cseréje, áthelyezése, stb.) is kipróbálható virtuálisan, felmérve a várható hatásokat, majd a különféle szcenáriók közül kiválasztható az, amely a legnagyobb előnnyel kecsegtet.
Â
Hálózat, ahol és ahogy akarod
Ha az Ipar 4.0 az adatok létrehozásáról és felhasználásáról szó, akkor szükség van a hálózatra is, amely ezeket az adatokat eljuttatja rendeltetési helyükre, bárhol legyen is az. A hagyományos vezetékes hálózat vagy a wifi, minden jó tulajdonságra dacára, nem képes kielégíteni az összes, az Ipar 4.0-val kapcsolatos igényt.
A közeljövőben ezért fordul egyre több felhasználó figyelme az 5G, és annak egy speciális gyakorlati megvalósítása, a campus- (privát- vagy magán-) hálózat felé. Ez egy olyan mobilhálózat, amelyet az ügyfél telephelyén, az ő igényei szerint, dedikált frekvencián építenek ki, és csak az arra feljogosított SIM-kártyával ellátott eszközök férhetnek hozzá. A campushálózat rendelkezik mindazokkal a képességekkel, amelyekkel a kereskedelmi 5G: a több gigabites tartományba eső adatsebesség, az 1 ezredmásodperces válaszidő, a rendkívül nagy megbízhatóság vagy éppen a rendkívüli eszközsűrűség.
Mindezt egyszerre nem tudja ugyanaz a hálózat, de a technológia lehetőséget ad különféle hálózati szegmensek egyidejű létrehozására, az adott igényeknek megfelelő jellemzőkkel. így megoldható az önjáró targoncák egymás közötti kommunikációja, gyártósorok összekapcsolása, mobil eszközök és szenzorok leolvasása vagy a gépi látásból származó adatok valós idejű feldolgozása. A jövő tavasszal üzembe álló fényeslitkei intermodális terminálon például 5G campushálózat segítségével fogják a távolból irányítani a terminál óriásdaruit.
