Szeptember: Ősszel mozgásba lendül a piac

A mesterséges intelligencia 11-14 százalékkal növelheti a hazai GDP-t, ezért a kormány elfogadta a Mesterséges Intelligencia Stratégiát. Itthon egy kí­nai IT-s cég jelentette be, hogy az európai kereslet kielégí­tésére íœllőn nyitnak gyártócsarnokot. A félvezetők területén egy 40 milliárd dolláros gigafelvásárlást jelentettek be, de az appboltok elleni harc és a kí­nai monopóliumok elleni háború is folytatódott augusztusban.

Elkészült Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája – ismertette szeptember elején Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. A stratégia kidolgozásában a Mesterséges Intelligencia Koalí­ció több mint 250 tagszervezete, ezernél több szakértővel vett részt. Számí­tások szerint az MI 2030-ra 11-14 százalékot adhat hozzá a nemzeti össztermékhez Magyarországon.

A Mesterséges Intelligencia Stratégia keretén belül Budapesten felállí­tják a kormányzati struktúrába illeszkedő Nemzeti Adatvagyon íœgynökséget. Debrecenben az adatok elemzésével foglalkoznak, amihez újabb szuperszámí­tógépet telepí­tenek a helyi egyetemre, kutatás-fejlesztés területen pedig megalakult a MI Nemzeti Laboratóriuma.

 

Gyártóüzemet nyit íœllőn a Lenovo

30 ezer négyzetméteres lesz a gyártócsarnok, melyben asztali számí­tógépeket, grafikus munkaállomásokat és adatközponti termékeket gyárt a kí­nai vállalat – jelentették be szeptember végén. Az új gyártócsarnok 2021 tavaszán készül el, 8,2 milliárd forintból, ebből az állam 2 milliárd forintot biztosí­t. A beruházás révén több szakaszban ezer új munkahely jön létre, köztük mérnöki és informatikusi pozí­ciók is lesznek.

Az íœllőn gyártott termékek 90 százaléka elhagyja Magyarországot, exportra kerül. Az új gyártóüzem a Flex szerződéses gyártó által üzemeltetett gyárat váltja ki. A kí­nai cégnek ez lesz az első európai közvetlen termelőegysége, ahonnan főképp az EU-s piacot szolgálja ki.

 

Indul a mobilfrekvenciák licitje

Megjelent véleményezésre a 900 és 1800 MHz-es frekvenciasávok árverési eljárásának dokumentációtervezete a Nemzeti Média- és Hí­rközlési Hatóság (NMHH) weboldalán. A tervezett eljárásban olyan frekvenciasávokat értékesí­tene a hatóság, amelyekkel a hazai szolgáltatók megkezdték a mobilszolgáltatást. A 900 MHz-es frekvenciasávban összesen 60 MHz-re, az 1800 MHz-es frekvenciasávban pedig összesen 120 MHz-re lehet majd licitálni.

A frekvenciákon jelenleg szolgáltatást nyújtó három szolgáltató használati jogosultsága 2022. április 7-én és 8-án jár le, ezeket – az idén tavasszal lezárt 5G-s frekvenciák eljárásához hasonlóan – az NMHH árverésen értékesí­ti. A jogosultságok 2022. április 8-tól és 9-től számí­tva tizenöt évig lesznek érvényesek, és egyszer öt évre meghosszabbí­thatók.

 

Gigafelvásárlás a félvezetők területén

A korábbi piaci pletykákat megerősí­tve az NVIDIA bejelentette, hogy 40 milliárd dollárért megvásárolja a ARM processzorgyártót. A vételár több mint felét, 21,5 milliárd dollárt, részvényekben fizet ki, a maradékot pedig készpénzben. A tulajdonos, a japán SoftBank, 10 százalékot megtart az ARM-ből.

Az ARM nem gyárt lapkákat, csak az általa létrehozott szellemi tulajdont értékesí­ti különféle csomagokban, amelyeket a különböző hardvergyártók a saját lapkáik megvalósí­tásához használnak fel. Ezt a felvásárló NVIDIA sem szeretné megbolygatni, és azon sem változtat, hogy a vállalat központja továbbra is Nagy-Britanniában marad.

 

Az 5G-s vállalati hálózatok felé nyit az Ericsson

A vezeték nélküli edge- és WAN-megoldások területén piacvezető amerikai Cradlepoint vállalatot 1,1 milliárd dollárért vásárolta meg az Ericsson. Az amerikai vállalat saját fogalmazása szerint felhőalapú hálózati megoldásokat kí­nál emberek, helyszí­nek és dolgok vezetékes és vezeték nélküli szélessávú összekapcsolására. A svéd távközlési cég a felvásárlással egy hiányosságát pótolja, a mobilszolgáltatókon túl a vállalatokkal nem volt közvetlen kapcsolata. Az 5G azonban már nemcsak a mobilszolgáltatók kiváltsága, a gyártó vállalatok is épí­thetnek saját kommunikációs rendszert a termelés támogatására.

 

A TikTok- és Epic Games-sztori folytatása

Szeptemberben kiderült, hogy a Microsoft nem vásárolhatja meg a ByteDance amerikai érdekeltségeit, miután a kí­nai vállalat vezérigazgatóját nem tudták az üzletről meggyőzni. Helyette a kí­nai vállalat önálló entitásba szervezi ki amerikai tevékenységét, amelyben az Oracle és a Walmart összesen 20 százalékos önrészt kapna.

Az Epic Games appboltok elleni harca viszont komoly háborúvá fajult: 13 szoftver- és médiavállalat megalapí­totta a Coalition for App Fairness nevű szövetséget azzal a céllal, hogy igazságosabb feltételeket harcoljanak ki. A szövetkezők a 30 százalékos jutalék mérséklése mellett azt is el szeretnék érni, hogy a fejlesztők termékeivel kapcsolatos adatokat az áruházak tulajdonosai ne használhassák fel arra, hogy saját megoldásaikat tegyék versenyképesebbé, vagy hogy a fejlesztők bármikor kommunikálhassanak felhasználóikkal üzleti témában. Az Apple természetesen válaszpert indí­tott az Epic Games ellen.

Online kiskereskedelmi forgalom

Alakulása 2020 1. félévében

Forrás: GKI Digital online kiskereskedelmi index