Március: Királyi fenyegetés miatt példátlan összefogás

A koronaví­rus-járvány alakí­totta és határozta meg a tavasz első hónapját, amikor vállalatok, tanárok és egészségügyi dolgozók tömegesen tanultak meg kicsit másképp dolgozni internet, laptopok, okostelefon és tabletek segí­tségével. Ebben a hónapban gyakorlatilag zökkenőmentesen indult az azonnali fizetési rendszer, ugyanakkor lebonyolí­tották az 5G mobilfrekvencia árverést is, melyen komoly árverseny alakult ki. Nemzetközi téren a nagyobb felvásárlások lezárása vagy elhalasztása keltette fel a figyelmet.

A járvány miatt kialakult helyzet rányomta a bélyegét a márciusi hónapra, amikor a vállalatok tömegesen álltak át a távmunkára, az iskolák a digitális oktatásra. Rengeteg technológiai cég ajánlotta fel segí­tségét az iskolai tanuláshoz, munkavégzéshez vagy az egészségügy számára. A lehetőségeket a Digitális í–sszefogás program keretén belül gyűjtötték össze és kategorizálták. Ezek között voltak szoftverek, hardverek, szolgáltatások, extra adatkeretek, egyéb megoldások, tanácsadói segí­tség, illetve ingyenesen elérhetővé tett oktatási és egyéb tartalom.

 

ítutalások másodperceken belül

Néhány gyermekbetegséggel, de sikeresen debütált március másodikán az azonnali fizetési rendszer. A rendszer az eredeti tervek szerint tavaly élesedett volna, de a bankok hosszabb átmeneti időszakot kértek. Az érvek között szerepelt, hogy a más országokban működő átmeneti, tesztelési időszak sokkal hosszabb volt, és ott nem volt kötelező minden intézménynek csatlakoznia.

A rendszer bármikor lehetővé teszi, hogy az átutalást 5 másodpercen belül valósuljon meg. Ugyanakkor másodlagos azonosí­tókra is – emailre, telefonszámra, adószámra – lehet utalni, feltéve, ha az ügyfél hozzárendeli a számlájához a kí­vánt azonosí­tókat. Az azonnali utalási rendszer jól jött a járványügyi helyzetben is, ahol az elektronikus fizetési módszerek használati gyakorisága magától értetődően rendkí­vül megnőtt.

2019 ősze helyett végül március 26-án, gyorsí­tott eljárásban, a tervezett négy nap helyett egy nap alatt bonyolí­totta le a Nemzeti Média- és Hí­rközlési Hatóság (NMHH) az 5G-s frekvenciák árverését. A jelenlévők a helyzetre való tekintettel védőfelszerelésben versenyeztek a különböző frekvenciasávokért, ahol komoly verseny alakult ki, a kikiáltási ár 83,5 milliárd forint volt, de 128,5 milliárd forint folyt be az állam kasszájába.

Az már március 11-én, a beérkezett ajánlatok bontásakor kiderült, hogy a 700 MHz-es, 2100 MHz-es és 3600 MHz-es frekvenciasávokra a kí­nálatnál nagyobb a kereslet. A NMHH közleménye szerint a 700 MHz-es frekvenciasávban alakult ki intenzí­v verseny. Ezt az árak is tükrözik, mind a Telekom, mind a Vodafone az egységenkénti 5 milliárd helyett 13 milliárdon ütötte le a csomagokat. A 3600 GHz-es sávban sokkal kisebb volt a különbség, az egységenkénti 1,5 milliárdos kikiáltási árhoz képest a licit 1,65 milliárdig ment fel. (Lásd Az 5G frekvencia-árverés eredménye cí­mű táblázatunkat!) A megszerzett frekvencia 15 évre, 2035-ig szól, de egyszer – változatlan feltételekkel és újabb egyszeri dí­j megfizetése nélkül – öt évvel meghosszabbí­tható.

 

Lekapcsolták a netes ví­rushálózatot

í–sszesen 35 ország hatóságainak és az illetékes magánvállalatok összehangolt akciójára volt szükség ahhoz, hogy az először 2012-ben jelentkező Necurs kártevő által létrehozott botnet-hálózatot le tudják kapcsolni. A kártevő mindeddig 9 millió számí­tógépet fertőzött meg, az í­gy létrehozott botnet-hálózatot pedig arra használta, hogy zsarolóví­rusokat, kártevőket terjesszen szerte a világban. Három éven keresztül, 2016–2019 között, a Necurs botnet terjesztette az emailben terjedő kártevők 90 százalékát, a spam és kártevők első számú terjesztési hálózatának számí­tott.

A hálózatot azért volt nehéz lekapcsolni, mert a kártevő központja folyamatosan változott egy doménneveket generáló algoritmus segí­tségével: amint észrevették, hogy az adott doménnevet a hatóságok felfedezték, generáltak egy másikat, bejegyezték, majd oda költözött az ellenőrzőközpont. Az üldözőknek azonban sikerült egy lépéssel a Necurs kártevő elé kerülni: több mint hatmillió olyan nevet jósoltak meg precí­zen, melyet a kártevő nagy valószí­nűséggel a jövőben használhatott volna ellenőrzőközpontja virtuális székhelyéül. Ezeket a doménneveket jelentették a különböző országok weboldal-regisztrációval foglalkozó hatóságainak, í­gy azokat a kártevő már nem tudja használni.

 

Újbóli visszautasí­tás

Ismét visszautasí­totta a HP a Xerox immár 24 dollár/részvényes felvásárlási ajánlatát, mert az a vállalat vezetői szerint alulértékeli a HP-t, és nem képviseli a HP részvénytulajdonosok érdekeit. A  Xerox november elején juttatta el első hivatalos ajánlatát a HP-hez, mely szerint pénzért és részvényekért cserébe a két vállalat egyesülne. A sajtó értesülései szerint a Xerox akkor részvényenként 22 dollárt kí­nált a HP-nak. Március végén a Xerox a járványhelyzetre hivatkozva elállt a további próbálkozásoktól. Elemzők szerint a két vállalat egyesülésének van üzleti értelme: mindkét cég komoly költségcsökkentést érhetne el a szinergiák kihasználásával, a fúzió összesen 1,5 milliárd dollárt spórolna meg a két cégnek évente. (A HP, Inc. a volt Hewlett-Packard pc-ket és nyomtatókat gyártó része, az IT-szolgáltatásokat a HPE – Hewlett Packard Enterprise – kí­nálja.)

Lezáródott az az 2019 októberében bejelentett akvizí­ció, melynek keretén belül a Sophos kiberbiztonsági vállalat a szoftveres és technológiával támogatott szektorokra koncentráló Thoma Bravo tulajdonába került. A magántőke-befektetési társaság 3,9 milliárd dollárt fizetett a cégért, ami részvényenként 7,4 amerikai dollárt jelent. A felvásárlási folyamat végén a Sophos törzsrészvényeinek kereskedelme megszűnt a Londoni í‰rtéktőzsdén.

Az 5G frekvencia-árverés eredménye

Forás: Nemzeti Média- és Hí­rközlési Hatóság