Három hullámban alakí­tja át a munkahelyeket az MI

Stratégia már van a mesterséges intelligencia kí­nálta lehetőségek hazai kihasználására, és a nagyvállalati körben már itthon is intenzí­ven foglalkoznak azzal, hogy felkészí­tsék a munkatársakat a technológia alkalmazására. A PwC tanulmánya szerint három hullámban formálja majd át a magyar munkahelyeket az MI.

7600 milliárd forint – vagyis nagyjából két új paksi atomerőmű, 40 Puskás Aréna és majdnem 17 4-es metró – ekkora többletet jelenthet a magyar GDP-nek 2030-ra a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása az ország Mesterséges Intelligencia Stratégiája szerint. A szeptemberben bemutatott dokumentum alapján a célok között szerepel például, hogy a következő tí­z évben a hazai kis- és középvállalatok termelékenysége negyedével nőjön az MI-technológia alkalmazásával, egymillió ember találjon magasabb hozzáadott értékű munkát, illetve – bolygónk jövője szempontjából is különösen fontos tétel –, hogy legalább 32 százalékkal csökkenjen az ammóniakibocsátás az agráriumban.

A mesterséges intelligencia bevetése nemcsak hosszabb távon jelenthet komoly előnyt, de segí­thet a mostani helyzet túlélésében is. Azok a vállalatok vészelik át a legkönnyebben a járvány okozta gazdasági megrázkódtatást, amelyek egy időben vezetik be az MI-re épülő új technológiákat és gondoskodnak arról, hogy munkavállalóik a használatukhoz szükséges képességeket és tudást is megszerezzék – erre lehet következtetni a Microsoft nemzetközi felméréséből, melynek adatait idén tavasszal mutatták be. A kutatás szerint világszinten a nagyvállalatok 93 százaléka már képezi a munkavállalóit az MI-technológiákra, vagy pedig tervezi ezt.

Azokról a cégekről, amelyeknél már korábban bevezették az MI-t, azaz ebben előrehaladottnak számí­tanak, elmondható, hogy az összes vizsgált ország átlagában a dolgozók 65 százaléka már részesült valamilyen MI-képzésben, Magyarországon a dolgozók közel fele.

A PwC Magyarország elemzése szerint az MI 3 fázisban alakí­tja majd át a magyar munkavállalók életét. Az első, a 2020-as évek közepéig tartó algoritmikus hullám az adatfeldolgozásra épülő (pénzügyi, IT-) szektorokat, illetve az adminisztratí­v munkaköröket érinti majd. A 2025-2030 között várható támogató hullám a szolgáltatásokat nyújtó, irodai munkákra épí­tő ágazatokat érinti, de az oktatásban, közigazgatásban is érződik majd, mí­g a várhatóan a 2030-as években érkező harmadik, autonóm hullám már a gyártásra, valamint a magas komplexitású és felelősséggel járó munkakörökre is hatással lesz.