Fókuszban a személyiség, az én egzisztenciára váltása

Régi-új éra köszöntött be a munkaerő-piacon: amennyire visszahozza a nyolc, tí­z évvel ezelőtti állapotot, annyira kérdőjelezi meg a IT-munkaerőpiacot, mint olyat. A koronaví­rustól hónapok óta formálódó, képlékeny helyzet az év végéhez közeledve egyre szilárdabb formát ölt. A szemünk elé tárulkozó alak jegyeiből pedig könnyen kiolvasható, hogy milyen érvényesülési trend határozza meg 2021-et, hogy mivé evolválódik a munkaadó és munkavállaló kapcsolata és az is, hogy miért lesz a szokásosnál sokkal esszenciálisabb a self branding.

Visszatekintve a munkaerő-piac elmúlt két évtizedére, bizonyos időközönként hol az egyik, hol a másik irányba lengett ki az a bizonyos inga, azaz egyszer a munkavállalók kegyiért küzdöttek a cégek, másszor pedig a vállalatok és vállalkozások voltak abban a szerencsés helyzetben, hogy válogassanak a jelöltek közül. 2010 környékén végleg leáldozott a basáskodó főnökök ideje, hiszen onnantól kezdve lett a jól képzett munkavállaló érték, ezért a megtartás vette át a stafétát, egészen 2020-ig. Noha túlzás lenne azt kijelenteni, hogy a megtartás nem játszik most is fontos szerepet egy-egy kiváló IT-szakember esetében, mégis árnyaltabbá váltak a viszonyok.

 

Válogatás, tesztelés, várakoztatás – a munkaadónál a labda

A járvány miatt átrendeződő piacon már az év közepe-vége felé megindult az a trend, hogy újra a munkavállalók küzdenek a munkaadók kegyeiért, és ez valamelyest az IT-szegmensre is igaz. Persze, egy szoftverfejlesztő könnyebben talál állást, mint egy ruhabolti eladó, ugyanakkor mindkét szektor esetében megsokszorozódott jelentkezésszámmal kell kalkulálni. A koronaví­rus előtt egy-egy IT-pozí­cióra maximum 20-30 jelentkező volt, most ennek nem ritka, hogy a duplája is befut. A válogatás, a jelentkezők közt dúskálás vette át a szerepet, és az employer brandingről a self brandingre terelődött a fókusz. Hiszen most a szakembernek kell kiemelkednie a tömegből, megmutatni azt, hogy ő értékesebb fejlesztő, mint a többi. Ez a tendencia pedig a járványhelyzet jelenlegi állása szerint nemhogy eltűnni, hanem erősödni fog a következő években.

 

Villantsál magadból is, ne csak a tudásodból

Ahogy korábban már szó esett róla, az IT-sek esetében nem volt annyira látványos a munkahelyek elvesztése, ugyanakkor számtalan szakember került az egzisztenciális biztonságot nyújtó cég küszöbén kí­vül. Sokan közülük az állásportálokon vagy a LinkedInt böngészve igyekeztek és igyekeznek megtalálni karrierí­vük újabb állomását, amihez most már nem elég egy jó CV.

A self branding ereje és igénye viszont jól megmutatkozik. Egyértelműen látszik a cégvezetők java részén, hogy pozití­vum számukra, ha az informatikus szakmai oldalán túl az emberből is í­zelí­tőt kapnak. Mivel az interjúztatás folyamata korántsem a szokványos formában zajlik egy ideje, í­gy minden, amit a self branding profil menüpont vagy a LinkedIn bemutatkozó fülecskéje alatt elolvashat a toborzó, az bizony komolyan segí­ti vagy épp gátolja a jelöltté válást. Jelenleg ott tartunk, hogy az illetőre jellemző emotikon, idézet, fotó, cí­mke vagy nyitószöveg sokat nyom a latban ahhoz, hogy a CV vagy a LinkedIn szakmai kompetenciákat felsorakoztató része is sorra kerüljön.

A sztereotí­piákkal ellentétben az IT-ben dolgozók elég nyitottak az ilyen jellegű bemutatkozások készí­tésére, a self brandjük megalkotására, aminek nem csak az álláskereső portál, hanem a LinkedIn is helyszí­néül szolgálhat. Elvégre a tömegből való kiemelkedés most a jó pozí­ció megszerzésének záloga: minél több jól képesí­tett szakember van a piacon, annál élesebb a verseny.

 

Transzparencia a másik oldalról

Ebből következik az is, hogy az informatikus szó hallatán szemünk elé képzelt figura is változni fog, ahogy változni fog a munkaadó és a munkavállaló kapcsolata is. Elvégre minél több oldalról ismeri meg a leendő frontend-fejlesztőt, liveops-mérnököt a cég, annál könnyebb lesz a szervezeti kultúrához leginkább passzoló szakembert felvenni, amivel a negatí­v kimenetelű együttműködések száma minimalizálható lesz, ezáltal a fluktuáció is. Illetve, a másik oldal számára is egyértelműbbé válik, akar-e az adott munkahelyen dolgozni.

Azután, ki tudja, lehet, hogy két hasonló kvalitású fejlesztőnél arra esik a választás, aki szabadidejében például sportol, és ezt büszkén vállalja, mert a munkaadó felismeri, hogy egy fitt, kitartó és kevesebbet betegeskedő embert kaphat.

A jelen munkaerő-piaci környezetben apróságokon múlik az érvényesülés és a siker. A közösségi és egyéb médiafelületek térhódí­tásával párhuzamosan egyre fontosabb lesz kitűnni a tömegből, a jó self branding pedig egy idő után hatékony soft skillé avanzsálhat.