A magyar informatikai piacon működni ma nem sétagalopp, a hangulatra idén rányomta bélyegét a források szűkössége és az állami megrendelések hiánya. Van azonban olyan cég, amelyet ez utóbbi nemigen érint, bár teljesen nyugodtan Szajbély György, a Griffsoft elnök-vezérigazgatója sem alszik.
– Ön szerint miként alakult idén a hazai informatikai piac?
– A válságot követően túlméretezett szállítói kör alakult ki, s ez a korábbi, (legalábbis a jelenlegi szinthez képest) szinte nyakló nélküli it-költekezés következménye. Most, hogy kiürültek a kasszák, drasztikusan csökkentek az igények, sok „általános informatikai ismerettel” rendelkező szállító áll megrendelés nélkül. Kitörni csak speciális tudással, réspiacokon lehet. De bízni kell abban is, hogy jövőre kormányprojektek tömege indul el. Idén ugyanis mindenkinek nagyon hiányoztak az állami megrendelések.
– Nem úgy, mint a Griffsoftnak. Mi jellemezte a cég idei üzleti évét?
– Nem volt könnyű összerakni, de a tavalyihoz hasonló lesz a bevétel. Nehezen kötöttük meg az éves rendszerkövetési és támogatási szerződéseket, főként a pénzügyi keretek szűkössége és a számos intézményi változás miatt. Jövőre sem számítunk jobbra. Annak viszont örülünk, hogy nem kellett embereket elbocsátani, sőt, bővülnek a feladatok.
– Milyen nagyobb, sikeres projekteket emelne ki 2012-ből?
– Lecseréltük a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság nagy nemzetközi szoftverház által szállított erp-rendszerét. Érdekessége a dolognak, hogy először vezettük be a Forrás vállalatirányítási rendszerünk .NET-es verzióját. Fontos fejlesztési mérföldkő, ugyanis vele megszabadultunk a korábbi verziókra jellemző terminálszerveres technológiától. Nem beszélve, hogy az intézményeknek nem kell többé licencdíjat fizetniük 3-4 ezer távoli munkaállomás után.
A Külügyminisztériumban pedig a Forrás központi bevezetése mellett, egy webes alkalmazás révén, 103 nagykövetségre is kerültek végpontok. Ezzel lehetővé vált, hogy online kapcsolat épüljön ki a követségek és a minisztérium között, s a gazdasági események rögzüljenek a gazdálkodási rendszerben.
Nagy előrelépés volt az is, hogy a kormányzati asp-központra a mi rendszerünkön keresztül már több mint 200 kormányintézmény kapcsolódott rá, amivel átláthatóbb és költséghatékonyabb működés érhető el.
– Tervek, várakozások a jövőre?
– A közeljövőben várható az Ügyészség rákapcsolódása az asp-rendszerre. További lehetőséget kínál, hogy folyamatban van a járások és hivatalaik felállítása, s komoly átalakítás előtt áll a közigazgatási elszámolási rend is. Ez szintén jelentős fejlesztéseket igényel. Aztán itt van a Klebersberg Intézményfenntartó Központ is. Hamarosan hozzá kerülnek az iskolák is, amelyeket szintén a már említett webes alkalmazásunkkal lehetne elérni.
– Ezek mind állami projektek. Az üzleti szférában nem nagyon mozgolódnak? Egyáltalán, milyen arányban oszlik meg a forgalom a magán- és a közszféra között?
– Az idén két komoly társaságnál vezettük be a Forrást. Tény azonban, hogy nem számottevő a magáncégek részaránya a bevételünkben, mindössze 15–20 százalék. A többi központi közigazgatás, önkormányzat, esetleg állami tulajdonú cég.
– Mi az oka annak, hogy ekkora arányeltolódás alakult ki?
– Ez két irányból történt. Régen sokkal több nagy magáncégünk volt, de a külföldi felvásárlások miatt elvesztettük őket. Az új tulajdonosok pedig hozták a saját vállalatirányítási rendszerüket. Így esett ki például a Kőbányai Sörgyár, amely nem kis partnerünk volt. Ez a folyamat odáig vezetett, hogy ma magyar erp-vel lehetetlen betörni nemzetközi céghez. Maradnak tehát a kis- és közepes vállalatok, amelyek érzékenyek a költségekre. Nagy a pénzügyi bizonytalanság, tehát nekik szállítani sem életbiztosítás. Az állami szférában viszont megszerették a rendszerünket, a kapcsolódó szolgáltatásokat, így az egyik projekt hozta a másikat. Mára a kormányzat valamennyi intézménye jogosult a Forrás rendszer licencének ingyenes használatára, ami tovább segíti a terjedését.
