Kivágta a biztosítékot az ACTA-egyezmény a szabadalmak és szerzői jogok megsértésének szankcionálásával, a vállalatok még mindig nem felkészültek a kiberbűnőzés ellen, végre lett negyedik mobilszolgáltatónk, miközben kerestük a kiutat a válságból.
Negatív felhanggal indult az év eleje: veszélybe került az internet szabadsága! Magánszemélyeket is sokmilliós pénzbírságra vagy szabadságvesztésre lehet ítélni fájlmegosztásért! A repülőtereken ellenőrizhetik a számítógépeket, adathordozókat, és elkobozhatják, ha illegális tartalom található rajtuk! Régen kapott ekkora negatív hírverést hazánkban nemzetközi egyezmény, mint az év elején aláírt ACTA-egyezmény (Anti-Counterfeiting Trade Agreement).
Felrobbant az ACTA-bomba
Már a nyilvánosságra hozott tervezet is rögtön kivágta a biztosítékot. Korábban nem látott szankciókat helyeztek kilátásba a szabadalmak, szerzői jogok akaratlagos vagy szándékolatlan, vélt vagy valós megsértése esetére. A korábbi verzióból származtak azok a rémhírek is, amelyekkel az internetes fórumok közönségei ijesztgették egymást. A végleges egyezményt tavaly októberben aláírta az első nyolc ország (Japán, Ausztrália, Kanada, Korea, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr és az Egyesült Államok).
Ezek után meglepődve fogadta a magyar szakmai és a laikus közvélemény, hogy január végén Tokióban a magyar kormány képviselői is aláírták a megállapodást. A titkolózás miatt alakulhatott ki az a kép, hogy a végleges szöveg megegyezik a sokat kritizált 2010-es verzióval. Kiderült azonban, hogy az eredendően a hamisítás és kalózkodás ellen, valamint a szellemi tulajdon védelmében kidolgozott megállapodásról terjengő rémhírek jó része megalapozatlan volt.
Az eseményekből és a reakciókból egyértelművé vált, Magyarországnak is foglalkoznia kell az internet mint közmű szabályozásával és a szerzői jogok kérdéskörével. Nem sokkal később az ACTA-ból – egyelőre – ad acta lett Európában és Magyarországon is. Az egyezményhez nemcsak a még vonakodó öt EU-tagállamnak (Ciprusnak, Észtországnak, Hollandiának, Németországnak, Szlovákiának) kell csatlakoznia, hanem az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia azt. Brüsszel azonban felfüggesztette a ratifikálást mindaddig, amíg ki nem derül, hogy az egyezmény összeegyeztethető-e az uniós joggal.
Ostromolják biztonságunkat
Az internet létezése egy másik bombát is élesített: a napjaikban zajló digitális forradalom kapcsán a számítógépes bűnözők ostromát. A kiberbűnözés mára világszerte bekerült a négy legfőbb gazdasági bűnözési típus közé, s az idei évben is kiemelt fókuszterületnek számított.
A Btk. alapján az alábbi eseteket különböztetik meg: rendszer elleni támadások, internetes csalások, adathalászat, szerzői joggal kapcsolatos bűncselekmények, egyéb feltörések, zaklatások és pedofília. A Budapesti Rendőr-főkapitányság év eleji legfrissebb statisztikái szerint tavaly 21 százalékkal nőtt az online visszaélésekre vonatkozó lakossági bejelentések száma a 2010-es adatokhoz képest. A legkomolyabb visszaélések bankkártyákkal történtek.
A PricewaterhouseCoopers globális gazdasági bűnözésről készített felmérése szerint, míg globális szinten a válaszadók 26 százaléka, Közép- és Kelet-Európában pedig a 22 százaléka gondolja azt, hogy a szervezetük valószínűleg számítógépes bűncselekmény áldozatául fog esni a következő 12 hónapban, addig Magyarországon ez a szám mindössze 8 százalék.
A hazai cégek ennek megfelelően csak feleannyira aggódnak titkos adataik elbirtoklása és infrastruktúrájuk sebezhetősége miatt, és sokkal kevesebben tartanak a kibertámadások következtében ért pénzügyi veszteségektől is, mint külföldi cégtársaik. Aggodalomra ad okot, hogy a megkérdezett vállalatok csaknem fele nem kapott semmilyen számítógépes biztonsággal összefüggő képzést az elmúlt 12 hónapban, ráadásul több mint felük nem rendelkezik az elhárításhoz szükséges erőforrásokkal.
Védhetetlen mobileszközök, sérülékeny adatbázisok
Az üzlet biztonsága hajszálon függ, hiszen szabadcsapatok garázdálkodnak mobileszközeinken és informatikai rendszerünkön. Az IDC legfrissebb jelentése szerint a biztonsági prioritások listáján 23 százalékkal a megbízhatóság áll az első helyen.
Egy másik fontos feladat a vállalatok előtt, hogyan oldják meg a személyes eszközök védelmét. 2014-re ugyanis vállalati környezetben várhatóan 37,9 százalékkal emelkedik majd a személyes eszközök befolyása. Továbbra is keveset költünk it-biztonságra, Csehország hozzánk képest háromszor többet. Az it-biztonság felelősségének tétjét várhatóan emelni fogja, amint az uniós törvényi előírások „jogerőre” emelkednek.
Szakértők szerint az e-banking és az otthoni munkavégzés megjelenésével a céges és/vagy személyes adataink könnyebben hozzáférhetővé váltak. Továbbá a külső támadások mellett a belső eseményeket is szemmel kellene tartani, azaz nagyobb felügyeletet igényelne a rendszergazda személye, aki könnyedén tudja kiszivárogtatni a bizalmas információkat.
Idén az adatbázisok sérülékenysége számít viszonylag új területnek. Kiemelt kockázatként kell kezelni a területet, mivel az adatok 75 százalékát az adatbázisokból lopják el – állították az információvédelemmel foglalkozó szakértők. Ugyanis a belső adatszivárgásra, adathalászatra kevés figyelmet fordítanak a cégek. Intelligens és integrált megoldásokkal lehetne kivédeni a súlyosbodó támadásokat. A prognózisok szerint a naplók (logok) elemzése már nem ad teljes körű biztonságot, ezért a komplex fenyegetettségek miatt előnyösebb a valós idejű védelemre koncentrálni.
Továbbra is a pénzintézetek adatbázisai a legvonzóbb célpontok, s további üzleti biztonsági kérdést jelentett, hogyan kezeljék a cégek hatékonyan a mobileszközök védelmét, hiszen a legnagyobb rizikót a saját munkatársak jelentik. A mobileszközök védelmére a központi menedzselést javasolták. Azaz ugyanakkora hatékonyságú rendszert kell kiépíteniük, mint évekkel ezelőtt az asztali számítógépek, majd később a laptopok esetében – ecsetelték az első negyedévben az informatikai biztonsággal foglalkozó eseményeken.
Kihívások előtt negyedik mobilszolgáltató
Év végéig már saját hálózattal akarja lefedni Budapest belterületét az MPVI. Szervezete felépítéséhez pedig nagyszámú tehetséges szakembert keres a vállalati működés minden területére. Nyilvánosságra került, hogy az MPVI Mobil mindenfajta szolgáltatást nyújt majd, ígérték csomagban a hang-, adat- és sms-szolgáltatást is, de az adatforgalomra helyezték a nagyobb hangsúlyt, például gépek közötti (m2m) kommunikációval is kívántak foglalkozni.
Ez a negyedik szolgáltató kicsit megkavarta megkavarta a piaci helyzetet, az ügyfelek többet mozoghatnak. Egy év elején publikált felmérés rávilágított arra a tényre, hogy leginkább akkor szokás szolgáltatót váltani, ha a mobil-szélessáv minőségével kapcsolatban merül fel ügyfél-elégedetlenség. A több mint 16 ezer megkérdezett mobilfelhasználó közül 40 százalék bizonyult a fejlett szolgáltatások gyakori használójának, és ezeknek több mint fele váltott szolgáltatót az elmúlt években, 40 százalékuk pedig szolgáltatót készül váltani a következő 12 hónapban.
Egy ügyfélmegszerzési és -megtartási felmérés arra a következtetésre jutott, hogy a mobil-szélessáv minőségének hatása 2011-ben jelentősen növekedett az ügyfélmegtartás szempontjából. 2011-ben is a hálózati lefedettség és a hangminőség szerepelt a főbb kritériumok között, de a „fejlett szolgáltatások gyakori használói” kategória tagjai már hasonló fontosságúnak tartják a szélessáv minőségét annak eldöntésében, hogy lecseréljék vagy megtartsák-e mobilszolgáltatójukat.
A felmérés arra a tényre is rávilágított, hogy az okostelefonnal rendelkező előfizetők számának növekedése miatt ez a réteg lesz a legreprezentáltabb. A fejlettebb piacokon drasztikusan, 34 százalékkal növekedett ez a felhasználói szegmens 2011-ben, és tagjainak több mint fele 35 év alatti. A felmérés szerint ezeknek a felhasználóknak a 60 százaléka elvárja a tökéletes minőségű szélessávú hálózatot még akkor is, ha az kicsit többe kerül, 45 százalékuk pedig hajlandó fizetni olyan extra mobilszolgáltatásokért is, mint a biztonsági csomagok vagy a gps alapú szolgáltatások.
Android, a legnépszerűbb
A globális mobilpiac növekedésére jellemző, hogy a világ hétmilliárd lakosára immár hatmilliárd mobil-előfizetés jut. Két év múlva pedig a mobilnet-használók száma meghaladja majd a vezetékes internetezőkét. 2011 végére a mobil-előfizetések globális száma elérte a hatmilliárdot. Magyarországon ez a szám a 2010-es érték négyszeresére növekedett, így tavaly decemberben már közel 12 millió előfizetést számlálhattak a mobilszolgáltatók.
Globálisan az újonnan vásárolt mobilok közel 30 százaléka okos: a 2011-ben értékesített 1,6 milliárd készülékből félmilliárd volt intelligens marokkészülék. Magyarországon az okostelefonok felhasználóinak száma megközelíti az egymilliót.
Az okostelefon-platformok közül 49 százalékos piaci részesedésével az Android lett a legnépszerűbb, hozzávetőleg 300 millió androidos készüléket használnak világszerte. A globális trendektől nem marad el Magyarország sem, mobilpiacunkon az Android már javában átvette a vezetést.
Folyamatosan növekvő keresletet generált a hálózatok fejlődése és a mobilinternet terjedése is: 143 országban volt 3g-lefedettség, de számos helyen megkezdődtek a fejlesztések, vagy váltak elérhetővé a következő generációs hálózatok. Magyarországon 2011 decemberében összesen alig több mint 2 millió vezetékes, viszont majd’ 2,2 millió mobilinternet-előfizető volt.
Van kiút a válságból
Hiába a mobilizáció sikeres terjedése, a cégek még a válsággal küzdöttek. Kiutat kellett találniuk, hogy kiszámítható körülmények mellett tervezhessenek. A magyar vezérigazgatók sok tekintetben ugyanúgy vélekedtek a globális folyamatokról, mint nemzetközi társaik, ugyanakkor a fejlődés szükséges feltételének tartották a gazdaság működésének kiszámíthatóságát, illetve a gazdaságpolitikába vetett bizalom visszaállítását, összegezték a szakértők annak a felmérésnek az eredményeit, amelyet a hazai vezérigazgatók körében végeztek.
A cégvezetőknek csupán 15 százaléka reménykedett a globális gazdaság élénkülésében a 2012-es év elején, míg ez az arány világszerte 50 százalék a vállalatvezetők körében.
Alapvető különbség rajzolódott ki a hazai és a külföldi vezérigazgatók elképzelései között a növekedés esélyeit illetően. Az említett globális felmérés szerint a cégvezetők a fejlődő országok felé fordulnak, míg hazánkban a tervek középpontjában a már meglévő, leginkább hazai piacokon megszerzett részesedés növelése áll.
A környezettől azt remélték a vezetők, ne legyen ismétlődő válság, maradjanak meg európai exportpiacaink. Amit ennek kapcsán a vállalatvezetők hozzátehettek, az a cégük rugalmassága. Ennek a hozzáállásnak sokkal nagyobb szerepe volt, mint 5–10–20 évvel ezelőtt.
Kitörési irányok
A tavasszal megrendezett második Business & Technology konferencia fő üzenete az informatikai ipar felé: „Ki lehet lábalni a válságból!” Pedig, miközben mindenki tudta, hogy a válság utáni korszak nyertesei azok a cégek lesznek, amelyek ilyenkor is a megújulás lehetőségeit kutatják, a vállalkozások először éppen az innovációra szánt forrásaikat húzták le a büdzséből.
Az elképzelések szerint az innováció valóban lehetett kiút, az informatika pedig jól hasznosítható a vállalati folyamatok optimalizálásában. A cégvezetők azonban nemigen foglalkoztak a szűkebb értelemben vett rendszeroptimalizálással. Jó iránynak jelölték például a számítási felhőt, a mobilitást, a közösségi médiát, illetve az esetenként a piaci vetélytársak összefogásával járó gazdasági ökoszisztémák létrehozását.
Ám mindehhez három társadalmi feltételnek teljesülnie kell: Magyarországnak digitálisan írástudó országgá kell válnia; radikálisan növelni kell az internetkapcsolattal rendelkező pc-k számát; és meg kell tanulnunk angolul.
A tanácsadók szerint a cégvezetők többsége jellemzően „önelégült nyugalommal” vagy „ál-tettvággyal” állt a változtatáshoz, csupán kevés olyan vezető akadt, aki valódi elánnal fogott neki a reformokhoz.
