Egy évet bírt ki változatlan formában az NFM infokommunikációs államtitkársága és az alá tartozó kormányintézmények szervezeti struktúrája. Ez ugyanakkor nem zavarta az NHH-t és az Antenna Hungáriát abban, hogy módosítsa hálózati üzemeltetési szerződésüket. Jó hír még, hogy elindult a 900 megahertzes frekvenciasáv árverése, s dinamikusan nő az e-kereskedelem volumene is.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és az Antenna Hungária aláírta a digitális földfelszíni televíziós és rádiós műsorszóró hálózatok üzemeltetési jogosultságára vonatkozó hatósági szerződések módosítását. A változtatás több célt is szolgál: elősegíti a digitális átállás végrehajtását, javítja a digitális földfelszíni műsorszórás elérhetőségét, valamint tovább élénkíti a televíziós műsorterjesztési platformok közötti versenyt, ami a magasabb színvonalú szolgáltatás lehetőségét biztosítja az ügyfeleknek.
Árverés
Kétfordulós nemzetközi árverésen értékesíti a 900 megahertzes frekvenciasáv használati jogosultságát tizenöt évre szólóan a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (NMHH). A 900 megahertzes sávban több frekvenciablokk kizárólagos jogosultságának megszerzésére lehet pályázni. Az 5 megahertz szélességű „A” frekvenciablokk kikiáltási ára nettó 4 milliárd forint. Az 1 megahertz szélességű „B” frekvenciablokkokat egyenként 700 millió forintért, a 0,8 megahertz szélességű „C” frekvenciablokkot pedig 560 millió forintért hirdette meg a kiíró. Az árverésre a jelentkezéseket 2011. október 20-án kell benyújtani. A részvételi díj 40 millió forint plusz áfa. Az árverési eljárás tervezett lezárása 2011. december 12.
Idehaza most először alkalmazzák majd azt az értékesítési módszert, amikor a pályázatokat egy időben, egyszerre kell benyújtaniuk a szolgáltatóknak. A „hármak” mellett akár egy negyediknek is, hiszen az NMHH elsősorban versenyélénkítési okokból olyan feltételekkel hirdette meg frekvencia-árverését, ami egy új piaci szereplő megjelenését is lehetővé teszi.
Dinamikus növekedés
Egy negyedik szolgáltató minden bizonnyal lendítene az elektronikus kereskedelmen is. Tavaly a magyar webshopok 137 milliárd forint forgalmat bonyolítottak le, szemben a 2009-es 99, illetve a 2008-as 65 milliárd forinttal. A Webshop-Experts és az Árukereső.hu várakozásai szerint az idén legalább annyival nő az áruházak forgalma, mint 2010-ben. A két vállalat közös felmérése szerint a teljes hazai forgalom 90 százaléka az áruházak 15 százalékában realizálódik.
Ugyanakkor a magyarországi elektronikus piacterek (aukciós oldalak) átmenő forgalma az idén elérheti a 36 milliárd forintot a GKIeNET előrejelzése szerint, ami a tavalyi 28-30 milliárd forinthoz képest mintegy húszszázalékos növekedésnek felel meg.
Egyébként világszerte jellemző trend, hogy az internetes kereskedelem még a recesszív környezet ellenére is dinamikusan tudott fejlődni. Elsősorban a közösségi vásárlást kínáló oldalak térhódításának tudható be, hogy idehaza is jelentősen megnőtt az online vásárlók aránya a 18–64 éves aktív internetezők körében. A KutatóCentrum szerint, míg 2010-ben a rendszeres internetezőknek csupán 48 százaléka vásárolt egy év alatt legalább egyszer a világhálón, addig 2011-re ez az arány 61 százalékra nőtt.
Vannak, persze, ellenérvek is. Mint a KutatóCentrum felmérésének adatai mutatják, a legtöbb nem vásárló azt emelte ki, hogy egyszerűen nem volt rá szüksége, hogy interneten keresztül vásároljon. A második legtöbb alkalommal a személyes megtekintés hiányát, harmadikként pedig a kártyaszám megadásától való félelmet nevezték meg indokként.
Mobilfizetés, e-számla
Egy nemzetközi felmérés szerint a mobilfizetés és az nfc-technológiájú eszközzel való ellentételezés mind népszerűbbek lesznek világszerte a felhasználók körében, olyannyira, hogy az ilyen módon megvalósított tranzakciók értéke az idei 240 milliárd dollárról 2015-re 670 milliárd dollárra nőhet. Az idei Sziget Fesztiválon is nagy újdonság volt, hogy készpénzzel már egyáltalán nem lehetett fizetni, kizárólag Metapay Fesztiválkártyával, vagy – a Vodafone és Metapay által közösen kifejlesztett – nfc-technológiájú mobiltelefonnal, méghozzá a fesztivál bármely pontján.
Közben három jelentős szolgáltatóval – MasterCard, OTP Bank és SuperShop – együtt a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone megalakította a Magyar Mobil Tárca Egyesületet. A szerveződés célja többek között az, hogy a mobil nfc alapú szolgáltatásokhoz kialakítsa és ajánlásként megfogalmazza a szükséges technológiai szabványokat.
Az e-fizetés felé mozdul el a MÁV-Start is: a weboldalán vásárolt vasúti menetjegyekről már elektronikus számla is kérhető. Az e-számla egyenértékű a papíron kiadott számlával, ugyanazon adattartalommal rendelkezik, valamint a hiteles elektronikus aláírás és időbélyegző révén megfelel a jogszabályi előírásoknak.
Nyelvtanulás
Az e-kereskedelemmel és a mobilfizetéssel ellentétben gondok vannak hazánk idegen nyelvi képzésével. Bár az elmúlt években látható fejlődés ment végbe, a nyelveket tanuló középiskolások aránya messze elmarad a régió országaitól. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint míg Lengyelországban 92,9, Romániában 98,1, Szlovákiában 98,3, Csehországban pedig 100 százalék a nyelveket tanuló középiskolások aránya, addig hazánkban ez a mutatószám nem éri el a 80 százalékot. Ilosvai Péter, az IT Services Hungary (ITSH) ügyvezető igazgatója szerint a két nyelvvizsgához kötött érettségi bevezetésére lenne szükség, az egyetemeken pedig már nem tanulni kellene a nyelveket, hanem használni. Az oktatási rendszer hiányosságait egyelőre a nagyvállalatok pótolják.
|
Zúzás és agónia |
|---|
|
Az Apple lezúzta a Nokiát a globális okostelefon-eladásokban, miután az idei második negyedévben több ilyen készüléket szállított le, mint a finn cég. A Financial Times információi szerint míg az előző év ugyanezen időszakához képest 34 százalékkal kevesebb, azaz nagyjából 16,7 millió készüléket értékesített a Nokia, addig az Apple 20,3 millió iPhone-t szállított le az áprilistól júniusig tartó második negyedévben. Az örömre azonban baljós árnyak vetültek az Apple-nél: lemondott vezérigazgatói posztjáról a megromlott egészségi állapotú, hónapok óta betegszabadságon lévő Steve Jobs. Feladatkörét Tim Cook vette át, míg Jobsot a társaság igazgatótanácsa a vállalat elnökévé nevezte ki. „Mindig azt mondtam, ha egyszer eljön majd az a nap, amikor nem tudok megfelelni az Apple vezérigazgatójával szemben megfogalmazott elvárásoknak és teljesíteni kötelezettségeimet, én fogom ezt először tudatni veletek. Sajnos, ez a nap elérkezett” – olvashatták a cég vezetői Jobsnak az igazgatótanácsnak küldött levelében. |
Tanácsadói szerepben
Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) ezentúl szakmai tanácsadóként segíti a kibővített feladatkörrel működő Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) munkáját. Az NHIT az informatika és a hírközlés területén egyebek mellett az információs társadalomra vonatkozó stratégiai döntések és programok véleményezésében számít a szektor legjelentősebb érdekvédelmi szervezetére mint tanácsadóra. Az állami szervezet megbízásából az IVSZ a kormányzat elé kerülő anyagokról véleményeket, állásfoglalásokat fogalmaz meg, szakmai vitaanyagokat készít. A tanácsadói feladatkör része, hogy az IVSZ javaslatokat készít a jogszabályalkotáshoz, valamint a stratégiai irányvonalak és a programok kialakításához kapcsolódóan.
Az IVSZ új munkacsoporttal is bővült: a „Határokon túli terjeszkedés támogatása” elnevezésű munkacsoport célja a magyar vállalatok új piacokra való betörésének és a nemzetközi színtérre való kijutásának segítése. Feladatai közé tartozik továbbá szervezett együttműködési, illetve fejlődési lehetőségek biztosítása azon ikt üzleti egységek számára, amelyek potenciálisan alkalmasak és képesek a kitörésre, a regionális, illetve globális jelenlétre.
Míg az IVSZ feladatköre bővült, mintha megrendült volna az informatikai államtitkárság szervezete. Augusztus 15-ei hatállyal ugyanis benyújtotta lemondását Vasváriné Menyhárt Éva, a hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes államtitkár. Ugyanezen a napon kezdeményezte Nyitrai Zsolt államtitkár Kratochwill Péternek, aKormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) elnökének felmentését. Egyidejűleg híresztelések kaptak lábra, hogy maga Nyitrai Zsolt is távozik az államtitkári székből, ám ezt akkor még cáfolta az NFM.
Sőt még arra is futotta a minisztériumnak, hogy 222 millió forintos pályázatot írjon ki mikrovállalkozások technológiai fejlesztésére; az elnyert összeget nem kell visszatéríteni. A minimálisan egymillió, legfeljebb pedig tízmillió forint utólagos finanszírozású támogatás a beruházás költségének 70 százalékára igényelhető, azaz a pályázónak legalább 30 százalék saját erővel kell rendelkeznie. A pályázat célja: európai uniós forrásból nem finanszírozható technológiai eszközök beszerzése az elmaradottabb térségekben a gazdaság fellendítésére és a foglalkoztatás növelésére.
Szociálisan
A fejlesztések azért nem álltak le, példa erre, hogy megkezdte működését a szociális ágazati portál. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szakterületen dolgozók számára egyetlen weboldalon teszi elérhetővé a számukra lényeges információkat. A 12 millió forintos, uniós források bevonásával megvalósult informatikai fejlesztés része a két éve indított központi szociális információs fejlesztéseket támogató kiemelt projektnek, amelynek összköltsége közel 1 milliárd 280 millió forint.
Jelentős hálózatfejlesztésről számolt be a Telenor is. Projektjének egyik mérföldköveként indította el a 42 megabit/szekundumos névleges maximális adatátviteli sebességű Hipernet internetszolgáltatást. A korábban meghirdetett 21 megabit/szekundumosnál kétszer gyorsabb szolgáltatást elsőként Budapesten és néhány környező településen vezetik be.
A pc-piac
Csendesebb változások zajlottak a pc-piacon is. Az IHS iSuppli piackutató cég előrejelzése szerint 2013-ra első ízben haladja majd meg világszerte az úgynevezett internetképes berendezések – táblagépek, játékkonzolok, televíziók stb. – kereskedelmi forgalma a személyi számítógépekét. Míg tavaly ezekből az eszközökből csupán 161 millió talált gazdára, addig 2013-ban várhatóan több mint 500 milliót értékesítenek belőlük. Személyi számítógépekből viszont „csak” 433 milliót adnak majd el.
A hazai pc-piacon a Dell Magyarország 17 137 számítógépet adott el az idei második negyedévben az otthoni felhasználóknak, és ezzel 28,3 százalékos részesedést ért el a lakossági piacon. A második helyen az Acer végzett 21,2 százalékkal, míg a harmadik a Samsung lett 12,8 százalékkal. Az IDC piackutató előrejelzése szerint az idén összesen 322 ezer számítógépet adnak el a magyar lakossági piacon, szemben a tavalyi 327 ezerrel. Az értékesített konfigurációk döntő többsége hordozható gép.
Ez nem véletlen, hiszen a versenyképességet növeli a mobilitás is, aminek egyik hordozói a noteszgépek. A GfK Hungária felmérése szerint a notebookok értékesítése augusztus első felében mintegy 50 százalékkal haladta meg a megelőző időszak (július vége) értékesítési számait, ami egyértelműen arra utal, hogy a vásárlók ennek az időszaknak és a vonatkozó akcióknak kiemelt figyelmet szentelnek. Míg júliusban egy 15,4 hüvelyk képátlójú modellt átlagosan 119 ezer forintért értékesítettek, addig a szezont jelentő augusztusi időszakban már 7 százalékkal alacsonyabb áron, azaz átlagosan 111 ezer forintért keltek el ezek a hordozható számítógépek.
A noteszgépeknek szerepük volt az októberben lezajló népszámlálásban is. A cenzus előkészülete mát augusztusban elkezdődött, s a szervezők az egy hónapig tartó esemény előtt erőteljes kampányt indítanak az internetes válaszadás mellett. A számlálóbiztosok október 17-től már csak azokat keresték fel, akik az interneten nem közöltek adatot.
