Ma már kevés az emberi képesség, legyen szó akár a védelem, akár a támadók csapatáról. Az automatizálás, a beömlő adattenger kezelése és felhasználása, a valós idejű reagálási képesség MI-alapú megteremtése már nem sci-fi, hanem a hétköznapok valósága, hangsúlyozták az ITexec 2024 konferencia záró szekciójának előadói.
■ ITexec 2024
Az automatizálással minimalizálni lehet az emberi beavatkozás szükségességét, egyszerűsíthetők a folyamatok, hatékonyabbá tehetjük az IT-biztonságot és ami még fontosabb: csökkenthetjük az emberi hibák számát is, emelte ki előadásában Pintér András, a Palo Alto Networks regionális értékesítési menedzsere. Az elmúlt 20-30 év változásait mindenki ismeri és érzi: a mai, digitalizált világban egyre több adat, információ keletkezik – és ez az adattömeg nem csak a cégeknek, szervezeteknek, de az őket támadó személyeknek és csoportoknak is egyre fontosabbá válik. A védelmi vonalak kiépítésével és fenntartásával megbízott informatikusok egyre több és egyre szofisztikáltabb tátámadással kénytelenek szembenézni, tette hozzá a szakember.
Manuálisan már nem megy…
Eljutottunk arra a pontra, amikor a hagyományos, manuális irányítással már nem lehetséges minden incidenst felderíteni és kezelni. Létszükségletté vált az az automatizáció, melyet amúgy a támadók is egyre gyakrabban és egyre okosabban használnak. Ráadásul őket az adatvédelem sem nagyon izgatja…
A jól kialakított, proaktív megközelítést alkalmazó, automatizálásra épülő kiberbiztonság alkalmas lehet arra, hogy valós időben csökkentse a cégek, szervezetek támadásokkal szembeni kitettségét. Az automatizálás egyben segít egy másik, komoly problémán is. A stresszes környezetben, repetitív feladatoknál nő meg igazán az emberi hibák aránya: éppen ez az a terület, ahol az automatizálás kifejezetten hasznos eszköz lehet ezek elkerüléséhez, hangsúlyozta Pintér András.
Az emberi tényezők szerepét emelte ki Sík Dávid, a kancellar.hu információbiztonsági tanácsadója is. A fejlesztések egyik legnehezebben eldönthető tulajdonsága, hogy egy-egy új alkalmazás mennyire legyen kényelmes – vagy mennyire legyen biztonságos. A tapasztalatok szerint jelenleg bizony még a felhasználók kényelme kap prioritást.
MIkor figyelünk majd az MI biztonságára?
Emellett a szakember aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy a piac nem igazán törődik a mesterséges intelligencia jelentette biztonsági kockázatokkal. Szerencsére van pozitív példa is: az adatvédelemmel és így a mesterséges intelligenciát is érintő területekkel foglalkozó jogalkotás Magyarországon az egész Európai Unióhoz képest élen jár, emelte ki.
Való igaz, a megfelelő IT-biztonság kiépítésének és fenntartásának jelentős költségei vannak, de ezek még mindig kisebbek, mint az esetleges kárérték. Az IDC adatai szerint 2023-ban a kibertámadásokkal okozott kár összege több mint 30 százalékkal nőtt, míg a védekezésre szánt költségvetési források csak 12 százalékkal emelkedtek. Ezért is fontos a beszállítói lánc védelme. Érdemes nagyon alaposan átgondolni és megvizsgálni, hogy a belső infrastruktúrához hozzáférő partnervállalatok milyen IT-biztonsági képességekkel, intézkedésekkel, rendszerekkel rendelkeznek.
Hasonlóképpen fontos az is, hogy legyen kontrollunk a számunkra szoftveres vagy hardveres megoldásokat fejlesztő cégek felett, tette hozzá Sík Dávid. Ne a biztonságon spóroljon a cégvezetés – hiszen a felmérések szerint akár egyetlen sikeres zsarolóvírus-támadás nyomán, alig 3-4 napos leállás után is tönkre mehet egy cég.
