A technológiai változás üteme ma gyorsabb, mint valaha, és még a digitális forradalom kormánykerekei mögött álló programozók és mérnökök számára is nagy feladat lenne megjósolni, hogy mi lesz a következő új slágertermék és technológia, amely először mindenkit rabul ejt, majd rohamtempóban elavul a szédítő sebességű fejlődés miatt.
■ ITBUSINESS INSIDE 2023
Az ITBUSINESS immár 21. alkalommal, idén „A jövő megbízhatatlan” címmel megrendezett konferenciájának „Helyünk a világban” című nyitószekciója kísérletet tett a főbb kérdések és a rájuk adható válaszok felvázolására.
„Velünk maradnak-e a globalizáció üzleti életet támogató, éltető folyamatai, vagy feloldódnak a kiszámíthatatlan jövő ködében?”,
tette fel a ICT-szektor számára talán a legfontosabb kérdést Tálas Péter, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet intézetvezetője és tudományos főmunkatársa, amikor a poszthegemoniális világrendről beszélt megnyitójában, áttekintve a gazdasági és politikai változásokat, amelyek átalakuló világunkat formálják.
Szoftverbiztosítás és reziliencia
Székely István, a Neuron Software STO kompetenciaközpont igazgatója feltette a kérdést: „Miért nem köthetünk biztosítást a szoftverkörnyezetünkre? Vagy kiváltható esetleg ez a fajta proaktív biztonságteremtés valamivel? Mi lenne, ha az IT-rendszereket, és szoftvereket is rendszeresen diagnosztizálhatnánk, pont mint szervezetünk kulcsembereinek egészségét?
A nemzetközi és magyar piacon tapasztalható üzleti rezilienciáról beszélt Cseresnyés Dóra, a Sigma Software csoport magyarországi leányvállalatának vezetője. Az elmúlt 3 év kihívásai alapján az egyik legfontosabb stratégiai szemponttá vált a reziliencia, amelynek titka szerinte egy olyan ökoszisztéma, amely valójában rendszermodell együtt dolgozó termékek sokasága.
Informatikai és adatvédelmi szempontból mutatta be az új, kötelező panaszkezelési rendszert Dr. Barta Nándor ügyvéd. A röviden csak „Panasztörvényként” aposztrofált jogszabály az úgynevezett „whistleblowing” (figyelemfelhívó) folyamatokkal foglalkozik. Az ide tartozó bejelentések jellemzően üzleti titokkal való visszaéléssel, pénzmosással, rasszizmussal, fizetés jogszerűtlen csökkentésével, azzal való fenyegetéssel, szexuális zaklatással kapcsolatosak. A dolog csak az 50 vagy több munkavállalóval rendelkező cégeket érinti, nekik viszont kötelező belső visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni.
Az első szekciót egy kerekasztal-beszélgetés zárta, melyben iparági szakértők vitatták meg a „leginnovatívabb szektor” kihívásait. „Vajon a jövő megbízhatatlan vagy mi vagyunk azok?”, tette fel a kérdést Tálas Péter. Jobbágy László, a Szerencsejáték Zrt. CIO-ja szerint nem várt helyről érkezett a válság, és a reziliencia lényege: semmit se tekintsünk adottságnak, ami ma létezik, bármiről, akár a digitalizációról is elképzelhető, hogy holnap talán már nem lesz. Ukrajna közigazgatási életének felborulása jól példázza ezt.
Dr. Pap Sándor, az NHIT alelnöke szerint a feladat az, hogy stabil szolgáltatásokat kapjanak az állampolgárok. A gyorsan változó idők, gyors adaptációt igényelnek, a technológia változásait is le kell követni, adaptálni az állami informatikai rendszerekbe. Kárai Anita a HumanField üzletfejlesztési igazgatója szerint a mai válságos időkben nagy a bizonytalanság a vállalatoknál, ugyanakkor ellentmondásos, hogy ugyanezek a cégek a HR-piacon mindent megtesznek azért hogy feltöltsék a nyitott pozíciókat. Kárai Anita megítélésében az infláció irracionális bérigényeket is teremtett, viszont a magas profitráta, ha ez jellemzi a piacunkat, nagy versenyelőnyt eredményez, azok nyernek, akik szereplői egy ilyen piacnak. Kárai Anita így fogalmaz: „a jelölti oldal is válságot érzékel, csak magasabb jövedelemért mozdulnak, a vállalatok pedig nem tudnak jó döntéseket hozni. A kereslet és a kínálat csak nehezen találkozik.”
A konklúziónál maradva: az üzleti környezet nagy sebességű változása állandósulni látszik, amihez akkor is alkalmazkodnunk kell, ha ehhez teljesen új képességeket, adaptív rezilienciát kell kifejlesztenünk, és olyan szörnyetegeket kell legyőznünk, mint a konstans adaptációs stressz.
Az ítélet napja vagy Utópia hajnala?
A mesterséges intelligencia (MI) átalakítja életünket és az üzleti élet folyamatait is. Az elmúlt mindössze fél év alatt nagyjából mindent letarolt, sőt, az is jól látszik, hogy ez csupán a kezdet. A konferencia mesterséges intelligenciáról szóló szekciója kísérletet tett a főbb kérdések és a rájuk adható válaszok felvázolására.
Szertics Gergely a PHI Institute képviseletében Frankfurtban az egyetemen is tanítja az MI vállalati bevezetésének módszertanát. Kiemelte, hogy az MI fejlődik, és nekünk nem az MI-hez, hanem a fejlődési sebességéhez kell alkalmazkodnunk. Óvott a megszokott „proof of concept” megközelítéstől, mivel az előzetes adaptáció nélkül jellemzően nem hozza meg a várt sikereket, ha a vállalat nem igazítja hozzá előzetesen működését a bevezetés folyamataihoz.
Szederkényi Zsolt, az xFLOWer vezetője előadásában a folyamattámogató eszközök szerepét világította meg a vállalatautomatizálás szempontjából. A tételmondat így hangzott: nem ismerjük a jövőt, de a jelent tudjuk modellezni. A workflow-evangelista példaként egy új biztosítási üzletág beindítását említette 2 hónap alatt, ami az MI-kora előtt még lehetetlennek minősült, de ma már vannak erre low-code eszközök.
„Értsük meg a jelent a jövő érdekében!” címmel taglalta a jövőbeni folyamatok megismerhetőségét Ványa László a Progress képviseletében. A dolog kulcsa – előadása szerint – a jelen megismerésében rejlik, ezáltal lehet megfelelően felkészülni a jövőre. Kiemelte, hogy adatokra van szükség a döntéstámogatáshoz, a vizibilitáshoz, illetve azt is, hogy valószínűleg már ma is használjuk azokat az adatokat, melyekre szükségünk lesz.
Az MI számára szükséges tárhelyekről esett szó Benyovszky Balázs előadásában, az Inter-Computer-Informatika képviseletében, aki elmondta milyen jellemzőkkel bíró „storage”, azaz tárolókapacitás áll a számtalan MI-applikáció mögött. A petabájtokban mérhető tárhelyigény biztonsága, rugalmassága, illetve a GPU-kéréseinek kiszolgálási sebessége kulcsfontosságú kérdések – mondta, hozzátéve: a két központi elem a bővíthetőség és a teljesítmény.
A kerekasztal előtti utolsó előadó a Trans-Europe-től érkezett. Olejnyik Attila beszélt az Adobe óriáscég különleges és mindenkit maga mögött hagyó előrelátó üzleti stratégiájáról és a „Firefly” képgeneráló szoftverről, illetve annak üzleti előnyeiről is. A talán leglényegesebb szempont az, hogy míg a többi modell összelopkodott tartalmakból dolgozik, a Firefly nem, ezért az Adobe jogtisztasági garanciát is ad a tartalmakra – ezt senki mástól nem kapjuk meg.
A szekciózáró kerekasztal beszélgetés során Vetési Iván bemutatta a NISZ Zrt-nél használt MIA-t, azaz mesterséges intelligencia asszisztenst, ami hibrid, emberi segítséget is bekapcsolni képes chatbot-szolgáltatások csokra. A népszerű rendszer full automata, a félautomata (válaszlehetőségek felkínálása) illetve emberi beavatkozással összekapcsolt válaszok aránya 95 százalékos az automatizált működés javára. Az OTP Bank képviseletében Schin Lotár ismertette az ELTE-vel együttműködésben fejlesztett nyelvi modellt, amely többnyelvű környezetben is megállja majd a helyét a régió nyelvi környezetét alapul véve.
Energetika és fenntarthatóság
Az energiatermelés és -felhasználás átalakulása, a megújuló energiaforrások egyre nagyobb arányú térhódítása az energiatermelés és -felhasználás folyamatos egyensúlyának biztosítása új, innovatív megoldásokat tesz szükségessé, amelyek elképzelhetetlenek az informatikai rendszerek jelentős fejlesztése nélkül.
„Fenntarthatók és versenyképesek szeretnénk lenni, és nagyon fontos, hogy ez nem kettő, hanem három fontos szó”, mondta el Felsmann Balázs, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke. Felhívta a figyelmet, hogy a Green Deal ugyanis – amelyből a kifejezés származik – egy versenyképességi program, vagyis nem szabad, hogy az egyik jellemző a másik rovására menjen. „A megfogalmazott ütemtervvel sajnos nem állunk túl jól. A 2050-es nettó zéró kibocsátás eléréséhez még hosszú út vezet, viszont ezen az úton nagy szerepet kap majd a digitalizáció”, mondta.
Maga az átalakulás egyébként óriási üzlet is, az energiaközösségek létrejötte, az új technológiás hálózatfelügyeleti rendszerek, a fejlett épületenergetikai rendszerek, az okos mérési rendszerek és okos hálózatok, a smart charging (az elektromos autók akkumulátorainak bevonása a hálózatba) mint kitűnő példák erre.
A Madis Consulting a digitális átalakulás szakértője egyedi szoftveres és adatvezérelt megoldásokkal. Nagy Norbert, a cég üzletfejlesztési menedzsere a hazai napelem-piacról beszélt:
„Ha az elmúlt években kiépített, elképesztő nagyságú hazai napelem-kapacitás betáplálását ráengednénk a hazai hálózatra, az összeomlana”,
állította. A megoldás az öregedő hálózati infrastruktúra megújítása, illetve a hálózatmenedzsment intelligens IT-megoldásokkal való ellátásában keresendő. A Madis itt a gépi látást – és gépi tanulást is beveti majd.
Zöld adatközpontok és tengeralattjáró-technológia
A klímaváltozás nagy probléma, gazdasági veszteséget okoz az USA-tól Európáig mindenütt, szerencsére az EU zöld politikája lassan de láthatóan képes mérsékelni a károkat. Szalay Virág, a Magyar Telekom értékesítési szakértője elmondta: számos nemzetközi szabályozás és ösztönző létezik Európában a gazdasági és környezeti károk csökkentése és redukálása érdekében, amihez a Telekom éves fenntarthatósági jelentésének elkészítésével csatlakozott, sőt partnereit is igyekszik erre ösztönözni. Az IT és az energetikai szektor kooperációját is fontosnak tartják. „Green Magenta” és „Race to Zero” programjaik is illeszkednek fenntarthatósági törekvéseikbe. A Magyar Telekom saját adatközpontjaiban – a helyszín és a korábbi építési technológiákból adódóan – nem feltétlenül tudják megvalósítani a teljes egészében megújuló energiaforrások felhasználását; ezzel együtt is keresik a megoldásokat a „zöldítésre”, például piaci zöldenergia vásárlásával. A Microsoft, a Telekom egyik kimelt partnere a jövőbe mutató kísérleteiben még vízalatti adatközpont-konténert is tesztelt Skócia partjainál, amelynek hűtési megoldását a tengeralattjárók hőcserélő rendszere ihlette.
A szekciót záró kerekasztal-beszélgetés során Gál István a MAVIR-tól az edukációban látta az első lépést, a másodikat pedig az adatminőségben és rendelkezésre állásban. Az európai hálózat méretét ő sem merte megbecsülni, de ha annak az összes adatát el kellene tárolni 2 másodpercen belül, az próbára tenné a mai technológiát. Az ELTE docense, Munkácsy Béla nyitottságot kért a döntéshozóktól, illetve akadálymentesebb működési környezetet a súrlódásmentesebb fejlődéshez. Ecsedy Péter, a Power Charge International innovációs alelnöke is az edukáció mellett voksolt, de a végfelhasználók és a már említett döntéshozók mellé a telepítői és kivitelezői oldalt is beemelte.
A rapszodikus időben és mennyiségben keletkező megújuló energia tárolásához persze masszív IoT-rendszer is kell majd, és az sem lenne hátrány, ha a fogyasztói oldalon is rendelkezésre állna az előre tervezhető „szobaszintű energiafelhasználási igény.”
Információbiztonság
A technológia robbanásszerűen fejlődik, és sajnos ugyanígy halad előre a vele járó biztonsági fenyegetések evolúciója is. Idén a kiberbiztonsági trendek középpontjában a mesterséges intelligencia (MI és a célzott ransomware) támadások állnak. A konferencia „Információbiztonság” szekcióját Bányász Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézetének kutatója nyitotta: „Nemcsak a ChatGPT-é a világ”, címmel. Nem bizony, hiszen nem is valós tudás, amely ezek mögött a generatív nyelvi modellek mögött áll, ugyanakkor képesek a valós idejű válaszokra, és megértik a kontextust, ami hajlamos átverni bennünket. A mesterséges intelligencia persze nem újdonság a kibervédelemben, hosszú-hosszú ideje már benne van a különböző védelmi megoldásokban – vázolta a szakember, majd feltette a kérdést: Mik is azok a kockázatok és fenyegetettségek, amelyek ezeknek a platformoknak a használatából erednek? Ha egybe szeretnénk valami igazán rémisztő koktélt, el lehet képzelni, hogy:
A socialmedia-platformokon használt botnet-hálózatok, kombinálva hamisnév-generátorral, geolokációs helymeghatározással és hasonló eszközökkel random képes legendákat generálni, és a korábban létrehozott álprofilok képesek intenzív álhírterjesztő kampányokat lefolytatni.
Bővebben a rövidítésekről
A biztonsági szakemberek először nem is értették, hogy mi történik a ChatGPT berobbanásának idején, hiszen ők „már hosszú évek óta együtt vették a szapora levegőt az olyan veszedelmes technológiákkal, mint a machine- és deep learning, illetve az MI, amely nem azonos generatív unokájával”, számolt be Csinos Tamás, a Clico Hungary country managere. A szakember ezután a felhőbiztonságról adott összefoglalót a felhőtechnológiák kifejezéstárának rövidítésein keresztül, mivel a felhőbiztonsági témakörének gyakorlatilag minden komponensében viszonylag sok MI és gépi tanulási algoritmus található, főképp azért, hogy az ezzel foglalkozó szakemberek elkerülhessék a riasztási fáradtságot (a farkast kiáltó fiú esetét).
Elérkezett a hibrid rendszerek kora
A Microsoft és a Telekom által közösen létrehozott hibrid többfelhős infrastruktúráról már esett szó, és Berecz Sándor előadásából az is kiderült, hogy vannak olyan speciális, fejlett megoldások, amelyek a piacon még nem érhetők el, de a Magyar Telekom a partnerei számára már tudja ezeket biztosítani. A cégek gyakran több felhővendortól vesznek igénybe különféle szolgáltatásokat, észrevétlenül multicloud alapokra helyezve a vállalat működését. A Deutsche Telekom már egy ilyen világra készül „A hibrid rendszerben üzemeltetett infrastruktúra nem átmeneti állapot, hanem a végállomás”, mondta Berecz Sándor.
Az Európai Unió célul tűzte ki a kiberbiztonsági kockázatok csökkentését az egységes szabályozás bevezetése által, mondta el Nagy Gergely, az AAM Információs Tanácsadó Zrt. információbiztonsági szolgáltatásokért felelős üzletágvezetője.
„Az EU vonatkozó rendeletei közvetlenül hatályosak és alkalmazandók, illetve 2025. január lesz az egyik legfontosabb határidő, amikor az alkalmazásuk megkezdődik”,
számolt be róla a szakértő.
Az utolsó kerekasztalban mindenki megfogalmazhatta, hogy mit jelent számára az MI. Majtényi Márta, a Norsk Hydro globális CISO-ja az MI-t evolúcióját látja nagy lehetőségnek és nagy rizikónak is tartja egyben. Barna Tamás, a Trend Micro szenior rendszermérnöke szerint innováció is, és a gépi, szoftveres képességek emberi képességekhez való közelítése, ami alapvetően nagyon izgalmas terület.
Szó esett a lehetséges veszélyekről és a párhuzamosan jelentkező lehetőségekről: Magyarországon néhányan talán azt gondolták, hogy a nyelvi enklávé biztosította környezetben védett piacot képezhetünk, mivel a Google fordító még ma sem beszél rendesen magyarul. De ennek az illúziónak vége, gyakorlatilag el is felejthetjük.
