Minél régebben íródott egy napló, annál érdekesebb olvasni. A következő oldalakon a 2022-es év az ITBUSINESS által legjelentősebbnek tartott történéseit gyűjtöttük csokorba. Reméljük, hogy az olvasónak most is élmény nyújtunk, és 5-10 év távlatában még érdekesebbek lesznek a leírtak.
◼︎ Ezekre a történésekre fogunk emlékezni 2022-ből
Január
13 milliárdos exit Január közepén kiderült, hogy 13 milliárd forintért elkelt a magyar alapítású, big-data technológiákkal, adatvizualizációval és adatelemzéssel foglalkozó Starschema. A vásárló az indiai HCL Technology, amely 2010-ben kezdte el európai terjeszkedését, majd 2018-ban megvásárolta az IBM egyes részeit. A Starschema olyan cégeknek dolgozik, mint az Apple, Facebook, Netflix vagy Tesla, de ügyfelei közé tartozik az európai pénzügyi szektorból az Erste, Raiffeissen Bank vagy Intesa SanPaolo. A céget két magánszemély, Csillag Péter és Földi Tamás alapította 2006-ban, akik 2015-ben kezdtek el befektetőket keresni. Három évvel később, 2018-ban szállt be a cégbe 5 millió dollárral az OTP és a PortfoLion Regionális Magántőke Alap.
Létrejön a magyar ICT-konglomerátum Januárban lezárult a DIGI Távközlési Szolgáltató Kft. és leányvállalatainak – az Invitel Zrt., a DIGI Infrastruktúra Zrt. és az i-TV Zrt. – 4iG általi felvásárlása is. A 2021 márciusában bejelentett tranzakció értéke 625 millió euró volt, amely így az elmúlt évek egyik legnagyobb magyarországi vállalatfelvásárlása. A 4iG az állammal kötött stratégiai megállapodása értelmében 2022 első negyedévében az Antenna Hungária Zrt-be apportálta hazai és nyugat-balkáni telekommunikációs érdekeltségeit, melyekkel a 4iG többségi tulajdont szerzett a vállalatban. A 4iG a sikeres DIGI akvizícióval és Antenna Hungária tranzakcióval a legnagyobb telekommunikációs vállalatok közé lépett Magyarországon, illetve egy új, budapesti központtal működő regionális távközlési csoportot hozott létre.
A Microsoft a játékra és a metaverzumra tekint Januárban jelentették be, hogy 68,7 milliárd dollárért megvásárolják az Activision Blizzard játékfejlesztő és -forgalmazó vállalatot. A lépéssel a redmondi óriás a harmadik legnagyobb szereplő lett a játékpiacon a Tencent és a Sony után. A felvásárlást a tervek szerint 2023-ban fejezik be. Az akvizíció nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy az Activision Blizzard közel 400 millió havi szinten aktív játékosával 190 országban van jelen. A vállalat beolvasztását követően a Microsoft már 30 belső játékfejlesztő stúdióval, valamint további kiadói és esport-gyártási képességekkel rendelkezik. (Bővebben l. cikkünket a 24. oldalon.)
Végleges búcsú a BlackBerry-től és a telefonkönyvtől Az üzletemberek és politikusok közkedvelt, teljes billentyűzetes okostelefonjához kapcsolódó szolgáltatásait teljesen leállította január elejétől a kanadai Research in Motion vállalat. Innentől a wifi, a telefonhívások vagy az SMS-ek zavartalan működése sem biztosított a készülékeken. A valaha igen népszerű, sőt, a menedzserkultusz részét képező készülékeknek az iPhone megjelenése jelentette a vég kezdetét. Az utolsó években már másoknak voltak kénytelenek licencelni a márkanevet a tulajdonosok. 2020 első negyedévében bejelentették, hogy többé nem lesz ilyen készülék. A technikai támogatás még megmaradt, de csak 2022. január 4-ig. És ha már történelem: január végén kiderült, hogy 2022-ben végleg leáldozik itthon a telefonkönyvek korszaka, hiszen már nem számít egyetemes szolgáltatásnak az előfizetői névjegyzék kiadása fizikai hordozón. Az NMHH adatai szerint 2017-ben még közel 60 ezer telefonkönyvet nyomtattak, 2020-ra már 17 ezernél kevesebbet.
Február
Megsújtotta a GVH az Alzát A februárban nyilvánosságra hozott vizsgálat szerint az Alza.hu a termékek egy részénél agresszíven, javarészt valótlan tartalmú üzenetekkel sürgette felhasználóit mielőbbi vásárlásra. Ezért 40 millió forintos bírságot szabtak ki a webáruház üzemeltetőjére, egyúttal legalább 450 millió forint értékű fogyasztói jóvátételi programra kötelezték a céget. A versenyhivatal vizsgálata megállapította, hogy a weboldal jogsértő módon sürgette a felhasználókat mihamarabbi vásárlására, amikor szembetűnő, villogó üzenetekkel – például „Jelenleg X ügyfél érdeklődik a termék iránt”; „A héten X ügyfél vásárolta meg ezt a terméket” – helyezte pszichés nyomás alá a felhasználókat. Ez önmagában véve is tisztességtelennek minősül.
Ellentét az Európai Unió és Kína között Az EU februárban keresetet nyújtott be a WTO-nál Kínával szemben, amiért az korlátozza az európai vállalatokat szellemi tulajdonuk védelmének külföldi bíróságok előtti érvényesítésében. A testület azért indított eljárást a Kereskedelmi Világszervezetnél a 27 uniós tagállam nevében, mert álláspontja szerint a kínai bíróságok megakadályozzák az európai vállalatokat, hogy azok megvédjék távközlési technológiai szabadalmaikat. Az EB emellett úgy látja, hogy az EU-s cégeket elriasztják attól, hogy külföldi bírósághoz forduljanak alapvető szabadalmaikat érintő sérelmeikkel a kulcsfontosságú technológiák, köztük a 3G-s, a 4G-s vagy 5G-s megoldások kapcsán. A Kínán kívüli bírósághoz forduló szabadalomtulajdonosoknak gyakran kell jelentős bírsággal szembenézniük Kínában, és abban is nyomást gyakorolnak rájuk, hogy piaci ár alatti számítsák meg az engedélyeket.
Március
Ez a világ már nem az a világ: kitört a háború Az orosz–ukrán háború elindulása sokként érte a technológiai piacot is, szereplői sorra jelentették be, hogy kivonulnak az orosz piacról. A háború miatt a német, majd a magyar Nemzeti Kibervédelmi Intézet sem javasolta a Kaspersky termékeinek használatát, mert a cég tevékenysége nem független az orosz kormánytól. Az orosz–ukrán konfliktus árnyékában tartott brüsszeli NATO csúcson résztvevő Joe Biden amerikai elnök az orosz függőséget enyhítendő cseppfolyósított gázt ígért az öreg kontinensnek. Cserébe az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen megígérte a „Safe Harbor” és a „Privacy Shield” neveken ismertté vált transzatlanti adatcsere egyezmény felélesztését. Egységes kiberbiztonsági álláspont alakult ki az EU-ban a kibertérben is megerősödött támadások miatt. Az EU bejelentette, hogy új kiberbiztonsági katasztrófaelhárítási alap felállításával erősítené a blokk digitális védelmét. Az EU azonban nem enyhítette a nagy amerikai ICT-cégekre helyezett nyomását, hanem még növelte is. Március végén az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság képviselői megegyeztek a Digital Markets Act minden lényegi kérdésében. A jogszabályi keretrendszer az óriáscégek működési környezetét változtatja meg EU-n belül. A javaslat egy sor konkrét előírást és kötelezettséget ír elő rájuk versenyellenes magatartásuk korlátozása, illetve teljes megszüntetése céljából.
Technológiai együttműködések Márciusban Magyarországon megalakult az ITM (április óta TIM) és a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont kezdeményezésére a Blockchain Koalíció. A szervezet alapító tagjai szerint Magyarország nemzetközileg is értékelhető pozíciót szerezhet a technológia alkalmazásában. Az alapítók között megtalálhatók a közszféra szereplői, a felsőoktatás és a tudományos szféra intézményei, szakmai szervezetek és vállalkozások. A Blockchain Koalíció megalakulása után pár nappal Veszprémben aláírták a „Circular Hungary – Körforgásos Gazdasági Technológiai Platform” alapító okiratát. A platform az ITM kezdeményezésére jött létre, számos szereplő csatlakozott hozzá. Az együttműködés célja, hogy a European Green Deallel, valamint Magyarország nemzeti stratégiáival összhangban felgyorsítsa a körforgásos gazdaságra történő átállást, ezáltal hazánkat az alkalmazott technológiák éllovasává tegye.
A pénz soha nem alszik A Google 5,4 milliárd dollárért márciusban megvásárolta a Mandiant biztonsági vállalatot. A cég neve 2020-ban vált szélesebb körben ismertté, amikor szakemberei felfedezték, hogy hekkerek a SolarWinds megoldásának forráskódját módosítva jutottak be amerikai cégek és kormányzati szervezetek hálózatába. A Google a Microsofttal licitált az egyébként 4,5 milliárd dollárra értékelt vállalatra. A felvásárlásnak köszönhetően a Google saját felhőplatformján végponttól végpontig terjedő, komplex védelmi csomagot kínálhat. A HP a videó- és audióeszközöket kínáló Poly-t vásárolta fel 1,7 milliárd dollárért, a vállalat adósságának felvállalásával a vételár 3,3 milliárd dollárra rúg. A felvásárlással a HP a távoli munkavégzést segíti, a hibrid irodát erősíti a kapcsolattartáshoz szükséges eszközök kínálatával. Március elején a japán Sony és a Honda Motor bejelentették, hogy közös vállalkozást indítanak elektromos hajtású járművek fejlesztésére és értékesítésére, ehhez további partnerek jelentkezését várják. Az új cég 2025-ben kezdené meg az autók értékesítését. A gyártásért a Honda lesz a felelős, míg a Sony fejleszti a mobilitási szolgáltatási platformot.
| A Twitter-saga
Egy dollármilliárdos kezdeti hóbortjának indult, de később talán a legfurcsább felvásárlássá nőtte ki magát az IT-világban. A folyamat a szappanoperákra jellemző fordulatokban is bővelkedett. Elon Musk Twitter-felvásárlási története az egész 2022-es évet meghatározta. Úgy tűnik, Elon Musk a világ megmentőjeként kíván az örökkévalóságban fennmaradni, ezért úgy döntött még április elején, hogy megvásárolja kedvenc mikroblogger-platformját, a Twittert. A különc üzletembernek ugyanis nem tetszett, ahogy a Twitter moderálja a különböző hozzászólásokat, és hogy milyen irányba haladt általában a közösségimédia-oldal. Noha senki sem kérte, az üzletember április elején vételi ajánlatot tett a felvásárlására részvényenként 54,2 dollárért, ami nagyjából 44 milliárd dolláros vételárat jelentett, több tíz százalékkal meghaladva az aktuális piaci értéket. Ezt megelőzően a dollármilliárdos 9,2 százalékos részesedést szerzett a közösségi oldalban részvények felvásárlásával, amire becslések szerint 2,89 milliárd dollárt költött. Mivel az ajánlatot tárgyalások vagy megegyezés nem előzte meg, így a közösségi oldal első körben ellenséges felvásárlásként kezelte a javaslatot. Elon Musk azért döntött a felvásárlás mellett, hogy a fórum a globális szólásszabadság platformja legyen, a céget pedig tervei szerint kivezetné a tőzsdéről. Ellenséges felvásárlás? Üzlet? Per?
De ezzel csak elkezdődött a Twitter-saga fordulatokban gazdag története. Elon Musk előbb csak a médiában kezdett el panaszkodni arról, hogy a Twitter vezetése félrevezette őt, amikor a közösségi oldal felhasználószámáról informálták, és hogy a hamis, robotfiókok aránya jóval nagyobb, mint ahogy neki bemutatták. A panaszkodást tett követte: június elején az üzletember ügyvédei a Twitter vezető jogászának és az amerikai tőzsdefelügyeletnek küldött levélben azt állították, a közösségi oldal nyilvánvalóan megsértette a 44 milliárd dolláros felvásárlásról szóló megállapodást, így neki jogában áll elállni az egyezménytől. A Twitter azonban mindezt nem nézte és nem is nézhette tétlenül, miután a részvények ára hullámvasút módjára ingadozott: beperelték Muskot, hogy „nem hajlandó teljesíteni a megállapodásban foglalt kötelezettségeit”. Azt szerették volna elérni, hogy Musk az eredeti szerződés szerint október végéig vásárolja meg a mikroblogger-szolgáltatót. A helyzet hosszan lebegett, majd október végén vált ismertté, hogy Musk – még a bírósági eljárás megkezdése előtt – ismertette, hogy tartja magát az eredeti megállapodáshoz, és mégis megvásárolja a Twittert. Attól, hogy megtörtént az üzlet, a történet nem ért véget A felvásárlás véglegesítésének bejelentése után Musk első intézkedései közé tartozott, hogy kirúgta Parag Agrawal vezérigazgatót, Ned Segal pénzügyi igazgatót, majd Vijaya Gadde-ot, a jogpolitikáért, bizalomért és biztonságért felelős vezetőt is menesztette. Az üzletember több időt töltött a cég San Franciscói központjában, ahol alkalmazottakkal találkozott. Állítólag néhány Tesla-mérnököt is vitt magával, akik segítettek felmérni a Twitter kódját. Az üzletember a Twitteren az életrajzában a pozícióját „Chief Twit”-re változtatta, valamint világossá tette, hogy más nagy változásokat is tervez a közösségi médiavállalatnál. Nyilvános szerepléseken és magánüzenetekben egyaránt elmondta, hogy lazítani akar a Twitter moderálási szabályain, és hogy nem szereti az állandó tiltásokat. Ezen kívül valószínűleg több alkalmazottat is elbocsát, bár azt mondta a dolgozóknak, hogy a leépítések mértéke nem éri el a 75 százalékot. A Twitter alapszolgáltatása is drámaian megváltozhat Musk vezetése alatt. A platform moderálási szabályainak lazítása mellett Musk nyílt forráskódúvá kívánja tenni a Twitter algoritmusát, hogy a felhasználók jobban megértsék az ajánlásokat. Ugyanakkor igyekezett megnyugtatni a hirdetőket, hogy nem akarja, hogy az oldal a „világ legelismertebb hirdetési platformja” legyen. Elon Musk október 28-án vált hivatalosan a Twitter tulajdonosává. Második lépése, a cég lefejezése után, hogy feloszlatta az igazgatótanácsot, és bejelentette, hogy a vállalkozás 7500 dolgozójának mintegy felét elbocsátja. Indoklása szerint erre azért volt szükség, mert a cég akkor naponta 4 millió dollár veszteséget termelt. További HR-horror következett: a kirúgott vezetők nem kaptak végkielégítést, tiltottá vált a home office, a valaha 7500 fős cég létszámának csökkenése mintegy 2700-nál állt meg. Bár a média Musk intézkedéseit tiszta őrültségnek tartotta – használók százezrei hagyták ott a platformot, a cég tőzsdei értéke meredeken csökkent –, a tech iparág számos cége hajtott végre ugyanebben az időben hasonló „racionalizálást”, például a HP Inc. jelentette be, hogy 2023-ban 4-6 ezer fős leépítést és radikális profiltisztítást hajt végre. Lapzártánkig nem is vitte még végre minden változtatási elképzelését Elon Musk. Elképzelései közé tartozik, hogy a cégek fizessenek díjat a tweet-beágyazásokért. Az viszont a sajtónak is elismerte, hogy a Twitter Blue előfizetési rendszerét megváltoztatja: a felhasználóknak havi 8 dollárt kell fizetniük azért, hogy ellenőrizhessék azonosságukat, és hogy ellenőrzöttek is maradjanak. Hiába, a szólásszabadságnak is ára van. |
A Twitter tulajdonosai kezdetben sokat tanakodtak, mit tegyenek a felvásárlási ajánlattal, a sajtó a felvásárlás lehetséges kibúvóit is részletesen elemezte. Végül a kezdeti elutasítás április 26-án megértő fülekre talált, és a Twitter tulajdonosai elfogadták az ajánlatot – talán magát Elon Muskot is meglepve. A terv szerint az ügyletet a Tesla és a SpaceX 21 milliárd dollár értékben finanszírozta volna, a többit pedig Bank of America, a Morgan Stanley és a Barclays adta volna össze.Április
32 milliárdos exit Öt évvel megalapítása után áprilisban 32 milliárd forintos befektetést kapott az online csalások megelőzésére szolgáló magyar SEON. A fő befektető az Institutional Venture Partners, amely annak idején a Netflixbe, a Twitterbe, az Uberbe és a román unikornisba, az UiPath-be is beszállt. A pontos tulajdonrészeket nem hozták nyilvánosságra. A cég terméke egy online csalásmegelőző platform, amely az emberek digitális lábnyomának elemzésével kiszűri a potenciális csalókat az online tranzakcióknál. A vállalatot 2017-ben alapította Kádár Tamás és Jendruszák Bence.
Új IoT-technológiák Pár nap különbséggel jelentette be áprilisban a Vodafone és a (korábban Telenorról átkeresztelt) Yettel, hogy egy új technológiát vezetnek be az IoT területén. A Vodafone a CAT-M technológia mellett tette le a voksát, melynek egyik legnagyobb előnyeként azt tüntették fel, hogy képes a bázisállomások közötti mozgást megszakítás nélkül kezelni, így például flottakövetésre is bevethető a fő alkalmazási terület mellett, ami a riasztórendszerek, vész- és segélyhívó alkalmazások. A Yettel az LTE-M technológiát vezette be, melynek a legnagyobb újdonsága, hogy már a két irányú kommunikációt is lehetővé teszi. Azaz egy jeladó nem csupán jelet ad, majd „elalszik”, hanem a központi rendszer az LTE-M hálózaton képes megszólítani az egyes gépeket, végpontokat, immár fejlettebb eszközöket, kamerákat stb.
Május
Ernyőszervezet a magyarországi digitalizáció felett Május végén Digitális Magyarország Ügynökség néven új szervezet jött létre a Miniszterelnöki Kabinetirodán belül a kormányzati digitalizáció összefogására. A sajtóközlemény szerint az ügynökség ernyőszervezetként szinte valamennyi hazai digitalizációs folyamatot egy platformra tereli a hatékony fejlesztés és működés érdekében. Az ügynökség fő feladata a kormányzati digitalizáció, valamint a digitális állampolgárság megteremtése lesz, ennek érdekében feladatokat vesz át a minisztériumoktól. A szervezet vezetője Guller Zoltán lett, aki korábban a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ létrehozásában segédkezett és a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatói posztját is betöltötte.
Hazai felvásárlások Az angol székhelyű Zenitech májusban felvásárlási szándéknyilatkozatot írt alá az AutSofttal, az egyik meghatározó magyar szoftverfejlesztő vállalattal. Az egyedi szoftvermegoldásokat kínáló AutSoftot a BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének munkatársai alapították, részben egyetemi tulajdonnal 2011-ben. A vállalat az elmúlt években jelentős növekedésen ment át, mára már 150 főt foglalkoztat, és a magyar piac meghatározó digitalizációs szereplőjévé vált. Egy másik magyar cég tovább folytatta felvásárlással történő piacszerzését: a Gloster többségi tulajdont szerzett egy nemzetközi piacon jelen lévő szoftverfejlesztő cégben, a Family Financesben. Az akvizíció pénzügyi részleteit nem árulták el, a Gloster egy 25 fős fiatal fejlesztő csapattal bővült.
Eközben az USA-ban Május 25-én ismertette a Broadcom, hogy 61 milliárd dollárért felvásárolja a cloud cumputing megoldásokat kínáló VMware-t. A chipgyártó vállalat ezzel a lépéssel szeretné vállalati szoftverüzletágát tovább fejleszteni. A Broadcom 2018-ban megvásárolta a CA Technologies-t, egy évvel később pedig a Symantec vállalati IT-biztonsági üzletágát. A várhatóan 2023-ban befejezendő felvásárlás az IT-történelem harmadik legnagyobb üzlete lesz, a januári Microsoft-Blizzard (70 milliárd dollár) és a Dell 2015-ös EMC-vásárlása (67 milliárd dollár) után. (Bővebben l. cikkünket a 24. oldalon.)
Június
Nálunk gyárt a legnagyobb Június közepén a Lenovo hivatalosan is megnyitotta első gyártóüzemét Európában. Az Üllőn található gyár elsősorban szerver-infrastruktúra, tárolórendszerek, valamint csúcskategóriás PC-munkaállomások építésére összpontosít. A gyár már több mint 1000 teljes munkaidős alkalmazottat foglalkoztat különböző mérnöki, vezetői és operatív munkakörökben, és a létszám tovább fog növekedni, ahogy a létesítmény a teljes kapacitás felé halad. A két, háromemeletes épületben közel 50 000 m2-en működő új létesítmény a Lenovo egyik legnagyobb gyártóüzeme. A gyártósor naponta több mint 1000 szervert és 4000 munkaállomást képes gyártani.
Ha mégis bejön, szabvány lesz Káoszba fulladt a Netflix első kísérlete, hogy korlátozza a fiókok megosztását. Első körben Dél-Amerika három országában kísérleteztek, a megosztásért felárat kell fizetni. A pótdíj bejelentése után egyes felhasználók lemondták előfizetésüket, mások meg továbbra is megosztották a jelszavaikat anélkül, hogy ennek bármilyen következménye lett volna. A jelszómegosztást a streamingszolgáltató azért próbálja visszaszorítani, mert egy évtizedes növekedés után visszaesett a felhasználók száma. A másik megoldás a bevételek növelésére a külső hirdetések bevezetése lehet.
Július
Ami offline jogellenes, online is az Elsöprő többséggel szavazta meg a Digital Markets Act és a Digital Services Act szövegtervezetét az Európai Parlament, miután márciusban, illetve áprilisban megállapodtak a végleges szövegtervezetről. A törvények a digitális szolgáltatások és piacok helyzetét rendezné, azzal, hogy egyértelmű normákat határoz meg az EU-ban szolgáltatást nyújtó vállalkozások működéséhez. A törvények betartatásáért a nagy digitális platformszolgáltatók lesznek felelősek. Fel kell lépniük a jogellenes online tartalmak ellen, gyorsan kell reagálniuk, de úgy, hogy azzal ne sértsék a polgárok alapvető jogait. Meg kell erősíteniük a nyomon követhetőséget, és ellenőrizniük kell az online piactereken értékesítő kereskedőket, hogy biztonságosak-e termékeik és szolgáltatásaik. A szolgáltóknak átláthatóbbá és felelősségteljesebbé kell tenniük a működésüket.
Elfogyott a felhős kapacitás Az ukrán állami infrastruktúra hosztingigénye teljesen felemésztette a tartalékokat. A Microsoft a brit központok mellett a legtöbb európai adatközpontjában jelentős kapacitásszűkébe került, miután a cég az ukrán-orosz konfliktus februári kitörése óta gyakorlatilag a teljes ukrán kormányzati infrastruktúrát az európai szerverein hosztolja, ezzel hozzájárulva a támadás alatt álló ország működőképességének fenntartásához. Az ukrán hatóságoknak a háborús helyzet miatt az on-premise rendszerek használata nem opció.
Augusztus
Állami tulajdonba kerülhet a Vodafone Augusztusban előzetes, nem kötelező érvényű megállapodást kötött a 4iG, a magyar államot képviselő Corvinus Zrt., valamint a Vodafone Europe BV a Vodafone Magyarország százszázalékos részvénycsomagjának adásvételéről. A tranzakció értéke 715 milliárd forint, a tervezett akvizícióval a 4iG 51 százalékos, a magyar állam 49 százalékos tulajdont szerezhet a második legnagyobb hazai távközlési vállalatban. A Vodafone Magyarország felvásárlása alapjaiban rendezheti át a hazai távközlési piacot. Az előfizetői részesedés arányában a Vodafone a magyar piac második legnagyobb szereplője. Mintegy 3 millió mobil és 800 ezer vezetékes lakossági és üzleti előfizetőt szolgál ki, mobil és vezetékes hangszolgáltatásokkal, mobillal és vezetékes internettel. A 2020-21-es üzleti évben a Vodafone Magyarország éves árbevétele 278 milliárd forint volt, EBITDA-ja meghaladta a 93 milliárd forintot. A vállalat munkavállalóinak létszáma több mint 3 ezer fő.
Szeptember
Irány az űr! Bevásárolta magát a 4iG az AMOS műholdrendszereket üzemeltető és fejlesztő Space Communications Ltd-be (Spacecomba). Az izraeli Kommunikációs Minisztérium jóváhagyásának megfelelően részben nyilvános, részben zártkörű részvénykibocsátás keretében a Spacecom részvényeinek 20 százalékát vásárolhatja meg. A következő három év során a magyar társaság további 31 százalékkal növelheti részesedését a Spacecomban, ha az izraeli Kommunikációs Minisztérium, valamint a vállalat részvényesei hozzájárulnak az további tulajdonszerzéshez.
„A megállapodással a 4iG lehet az első magyar vállalat, amely a földi adatátviteltől a műholdas kommunikációig teljes körű, egymásra épülő szolgáltatásokkal rendelkezik a távközlés, illetve a digitális kommunikáció területén”, hangsúlyozta a bejelentés kapcsán Jászai Gellért, a 4iG Csoport elnöke. A Spacecom Magyarországon és a régióban AMOS 3 műholdján keresztül 2024-ig biztosíthatja szolgáltatásait a magyar geostacionárius pályát használva. A 4iG mostani tulajdonszerzése jelentős technológiai és üzleti támogatást biztosít majd az AMOS 3-at váltó, magyar kereskedelmi műhold fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez.
Október
Egy töltő mind fölött Hosszas előkészület után júniusban az EU zöld utat adott annak a törvényjavaslatnak, amely szerint minden mobiltelefon egységes mobiltöltővel kell rendelkezzen, ami a gyakorlatban az USB-C portot jelenti. Az októberben el is fogadott, 2024 őszén érvénybe lépő törvény főként az ún. Lightning portot használó Apple-t érinti kedvezőtlenül. A felhasználók unió-szerte évente 2,4 milliárd eurót költenek elektromos töltőkre, ugyanezek a leselejtezett eszközök pedig évi 11 ezer tonna elektronikus hulladékot termelnek. Az új uniós szabályozás célja, hogy a leggyakrabban használt akkumulátoros eszközeinket egységesen a legkorszerűbb, USB-C csatlakozójú és „intelligens” töltőkkel használhassuk. A szabványosítás a mobilok, tabletek és laptopok (!) mellett a fényképezőgépeket, ekönyv-olvasókat, a vezeték nélküli fejhallgatókat, hangfalakat és billentyűzeteket, egereket is érinti. Egyes gyártók már nem is adnak töltőt a készülékekhez, mások, például az Apple nyomán már a Samsung is, a 3,5 mm-es fülhallgató-csatlakozót spórolják ki a telefonjaikból, amelyek az audióeszközöket is az USB-C porton fogadják.
November
Magyarországon is ki lehet szervezni a raktárlogisztikát November elején megkezdte működését Magyarország legnagyobb, csúcstechnológiás fulfillment központja. A Boxy Zrt. új piacot nyit a magyar webáruházaknak a kiszervezett raktárlogisztikában (fulfillment szolgáltatásokban): csúcstechnológiát tesz elérhetővé a hazai kiskereskedelem számára, a beruházás mintegy felét fordították IT-eszközökre. Ma Magyarországon a webáruházak jellemzően teljes raktárat vagy polchelyet bérelnek, a megrendelt termék kiszállításához pedig külön futárszolgálatot vesznek igénybe. A kiszervezett fulfillment szolgáltatás révén azonban a teljes logisztikai folyamatot LaaS-ként (Logistics-as-a-Service-ként) vehetik igénybe. Az Üllőn átadott raktár jelenleg 10 ezer négyzetméterrel áll az ügyfelek rendelkezésére az automatizált goods-to-person rendszertől kezdve a robotizált szortírozón át az integrált szoftveres irányító platformig terjedő megoldásokkal.
Eltűnt 663 millió dollár Könnyen lehet, hogy 2022 novemberére úgy fogunk emlékezni, hogy ekkor pukkant ki a kriptopénz-buborék. A hónap közepén csődöt jelentett az FTX, az egyik legnagyobb kriptotőzsde, mert – közkeletű kifejezéssel élve – lapzártánkig tisztázatlan körülmények között többszáz millió dollárnak veszett nyoma. Nincs kizárva, hogy a példátlanul laza pénzügyi fegyelmű vállalkozás vezetői, köztük az ügyvezető Sam Bankman-Fried (becenevén SBF) vagyonmentő intézkedései is részei a jelenségnek. A pénzügyi világ azóta is csodálkozik, hogy miként lehetett egy ekkora piacot ilyen kevéssé szabályozni. A kriptoszkeptikus politikusokat ugyanis SBF a kriptofil politikusokat és pártjaikat támogató több millió dolláros adományai szorították háttérbe. Az FTX bahamai (!) székhelyű anyavállalata soha nem regisztráltatta magát a SEC-nél (az amerikai tőzsdefelügyeletnél) vagy a Commodity Futures Trading Commissionnál (CFCT-nél), és az FTX belső működését soha nem vizsgálták úgy, mint a Wall Street-i bankokat vagy a hagyományos tőzsdéket. Most már (november közepén) nem más, mint az USA pénzügyminisztere sürgette a kongresszust, hogy foglalkozzon a kriptopiac szabályozási hiányosságaival. Csak reménykedhetünk, hogy az FTX-botrány nem rántja magával a blokklánc-technológia egészét, például az NFT-vonulatot.
Pont került a Theranos végére Valóra vált mítosz helyett egy csalódással lett „gazdagabb” a világ. Egyértelműen kiderült, hogy egy csepp vérből nem lehet teljes körű laborvizsgálatot végezni, nem lehet kimutatni a daganatos betegségeket. Elisabeth Holmest, a Theranos alapító-vezérigazgatóját több év pereskedés után november közepén három rendbeli befektetői csalás és egy rendbeli összeesküvés miatt 11 év és 3 hónap börtönbüntetésre ítélték. Az egykor 9 milliárd dollárt érő startup mára befektetőinek fájó emlékévé silányult. Ms. Holmes 2003-ban alapította a Theranost, amely 2015-re 700 millió dollárnyi tőkét gyűjtött össze azzal az ígérettel, hogy az általa megálmodott eszköz képes lesz néhány csepp vérből kimutatni különféle betegségeket, köztük a rákos megbetegedést is. Holmes ötletét a kezdetektől fogva sokan támogatták, 2014-re az egészségügyi technológiai cég értéke körülbelül 9 milliárd dollárra nőtt. 2015-ben aztán a Wall Street Journal riportere, John Carreyrou közzétett egy cikket, amely megkérdőjelezte a Theranos egészét. Nemcsak a pénzügyi beszámolók valóságtartalmát, de a technológiai megoldás hatékonyságát is. Ekkor látott napvilágot az azóta megállapítást nyert tény, hogy a Theranos tulajdonképpen hagyományos klinikai vérvizsgálati rendszerekkel elemzi a hozzá eljuttatott mintákat.
