A helyfüggő szolgáltatások lényege az, hogy a szolgáltató valamilyen technológia segítségével megállapítja, merre jár éppen a mobiltelefon – vagy bármilyen más mobileszköz – felhasználója, majd az ő igényeinek és földrajzi helyzetének megfelelő információt – vagy bármilyen más tartalmat – továbbít a felhasználónak. Persze, ez visszafelé is működik, amitől jogvédők orwelli világot vizionálnak.
A Juniper Research előrejelzése szerint a következő öt évben robbanásszerű bővülés várható a helyfüggő mobilszolgáltatások (mobile location-based services – mlbs) piacán, 2014-ben már akár 12,7 milliárd dolláros forgalmat is generálhat. Köszönhetően az okostelefonok növekvő arányának, az alkalmazásboltok fejlődésének és a hibrid pozicionálási megoldások elterjedésének – ezek a gps mellett épületeken belül, illetve cellainformációk alapján is képesek lesznek a tartózkodási hely meghatározására.
Az egyre fejlettebb telefonos kezelőfelületek és a könnyen elérhető appstore-ok jóvoltából ugyan a telefonos szoftverek piaca is felélénkül majd, de továbbra is a helyfüggő szolgáltatások, kereső- és információs szoftverek, valamint az ar- (augmented reality – kiterjesztett valóság) alkalmazások lesznek a legnépszerűbbek, amelyek közvetlenül a böngészőből is elérhetőek lesznek.
Megállíthatatlan
A helyfüggő, illetve személykövető szolgáltatások ma a technológiai fejlődés egyik forró témáját jelentik. A nagyvállalati üzletfejlesztők ugyanakkor gyakran szembesülnek azzal a dilemmával, hogy a szabályozott, gyakran merev keretek között működő cégük lassan reagál a rohamosan fejlődő technológia kínálta lehetőségekre, s a technológia egyszerűen elszalad mellettük. Nagy internetszolgáltatók például évekig azt próbálták kitalálni, miként lehetne megszüntetni az internet anonimitását, mígnem egyszer csak megjelentek a közösségi oldalak, s a felhasználók önként és dalolva adják meg legszemélyesebb adataikat is.
Ugyanakkor a megállíthatatlan technológiai fejlődés nem attól lesz érdekes, hogy milyen szolgáltatásokat „találnak fel”, hanem attól, hogy ezek a szolgáltatások miként illeszkednek bele az igénybevevők tágabb szociokulturális közegébe, milyen a társadalmi fogadtatásuk. Így volt ez tíz évvel ezelőtt, az internet terjedésének kezdetekor, s így van ez most is, a mobilforradalom idején, amikor egyre többen arról beszélnek, hogy a lehető legtöbb eszközbe tegyünk sim-kártyát. Tekintve, hogy becslések szerint minden embert 500-1000 tárgy vesz körül, potenciálisan sok ezermilliárd kis, kommunikáló egység sorakozik majd körülöttünk a jövőben. S hogy mindez mekkora hatással lesz a társadalomra, azt egyelőre csak találgatni lehet. Elképzelhető, hogy összevethető lesz a gőzgép feltalálásával, az első automobil megjelenésével vagy a televíziózás beindulásával – feszeget szociológushoz illő kérdéseket Simó György, a Vodafone Magyarország üzletfejlesztési részlegének tanácsadója.
Talán ilyen mérföldkőnek tekinthető a mobilkommunikáción alapuló helyfüggő szolgáltatások megjelenése, s ezzel minden mobilszolgáltatónak, iparágnak és társadalmi szervezetnek foglalkoznia kell.
Nyomon követve
Az üzleti modell ígéretes, s két nagy csoportra lehet osztani. A szolgáltatások 30-40 százalékát a már jelenleg is intenzíven használt autós navigáció teszi ki, s további 40 százalék a hely alapú keresésre épül. A maradék pedig kifejezetten a személykövetéssel kapcsolatos.
Népszerű alkalmazás például a vállalati gépjármű(flotta) valós idejű követése gps alapon. Ennek révén a cég hatékonyan ellenőrizheti, miként végzi feladatát az alkalmazott, ugyanis az általa vezetett jármű helyzete méteres pontossággal meghatározható, s adott esetben kiszűrhető a gyorshajtás is. Sőt, ha a jármű mozgását rávetítik egy intelligens adatbázisokkal rendelkező térképre, a vállalati diszpécser akár közlekedési szabálysértéseket vagy balesetet is felderíthet. A valós idejű információáramlás jóvoltából a vállalat tehát sokkal eredményesebben szervezheti tevékenységét.
Másik, népszerűvé válható terület a kisállatok, házi kedvencek, de akár nagyobb háziállatok nyomon követése elkóborlás esetén. Ez a szolgáltatás Magyarországon azonban még nemigen terjedt el – főként a szolgáltatás árérzékenysége miatt.
A személykövetés sem terjedt el széles körben, de elgondolkodtató, hogy rájuk szerelt (vagy beléjük ültetett?) nyomkövető segítségével mennyivel könnyebben lehetne megtalálni az eltévedt gyermekeket, önmagukról nehezen gondoskodni képes beteg vagy idős embereket. Így gyorsabban lehetne vészhelyzetben riasztást kapni; s a szülők is nyugodtabbak lennének a mai, veszélyekkel teli világban, ha a mobiltelefon mellett még egy külön ketyerével is ellenőrizhetnék csemetéik hollétét. Ugyanez a helyzet kirándulók, hegymászók és síelők esetében is. Simó György szerint a nyomkövetés ugyancsak hasznos lehet katonai missziót teljesítő csapatoknál is, háborús övezetekben. A gps alapon azonosítható mobiltelefonok jó szolgálatot tehetnek katasztrófaelhárító egységek hollétének a megállapításában is.
Négyszöglet és utcakép
A helyfüggő szolgáltatások – például a Foursquare vagy a Google Street View, de különösen a jármű- és személykövetés – viszont adatvédelmi problémákat is felvetnek, ezért a személyes információ védelme nagyon fontos az ilyen szolgáltatásokat nyújtó szervezeteknek. (A Foursquare olyan okostelefon-alkalmazás, amellyel bejelentkezhetünk különböző valós és virtuális helyekre. Az alkalmazással barátokat gyűjthetünk, akik a bejelentkezések alkalmával értesülnek helyzetünkről, így közösségi élményt is nyújt a rendszer. A Street View „szolgáltatás” keretében egy autó pásztázza végig a várost s készít fényképfelvételeket esetlegesen – ezeket aztán a Google egyrészt felteszi a webre, másrészt elraktározza.)
Az információvédelem azért fontos, mert a felhasználónak egyáltalán nem mindegy, milyen információkat gyűjtenek róla, azt hol és meddig tárolják, és mire használják fel – kizárólag a szolgáltatással kapcsolatban-e, vagy valamiféle orwelli abszolút kontrollra. Különösen fontos ez a személykövetés esetében; sokak szerint okkal kell tartani attól a világtól, amelyben beültetett chipekkel irányítják az embereket.
A felhasználó bizalmát tehát meg kell nyerni, hiszen ez a legfontosabb feltétele annak, hogy végül meri-e használni a szolgáltatást, vagy sem. Egy elhibázott adatkezelésbe belebukhat a szolgáltató, ráadásul a jogosulatlan adatkezelés a legtöbb országban jogszabályba is ütközik. Így a Street View esetében sem a nyilvánosan elérhető képekkel van probléma, hanem azzal, hogy az eredeti felvételek is megmaradnak a Google szerverein, s tartalmazzák az arcokat és a rendszámokat is. Bár ezekhez az internetről nem lehet hozzáférni, a Google technikai okokból kénytelen megtartani őket. Az európai országok adatvédelmi törvényei viszont kifejezetten tiltják a személyes adatok jogosulatlan kezelését, beleértve az arcot és rendszámot ábrázoló képeket is.
Üzlet vagy polgárok?
A személyes adatok fogalomkörébe Európában nemcsak a titkos – például egy naplóban leírt vagy elzárva tárolt – információk tartoznak, hanem akár nyilvános adatok is. Ezt már a hetvenes években lefektette a német adatvédelmi törvény, arra hivatkozva, hogy az adatbázisokat korszerű, számítógépes eljárással össze lehet hozni, elemezni lehet őket, s olyan személyiségi profilt lehet létrehozni, amely sértheti a magánszférát – ecseteli a mai jogvédelem hátterét Jóri András adatvédelmi biztos. A német példa nyomán a többi európai állam is megalkotta saját adatvédelmi jogszabályait, végül 1995-ben megszületett az Európai Unió egységes adatvédelmi irányelve. Erre azért volt szükség, mert a nemzeti törvények, külön-külön, akadályozták az egységes versenypiac fejlődését. Mivel 1995-ben az internet még nem terjedt el széles körben, az európai irányelv sem igazán tud választ adni a fentebb megfogalmazott problémákra – olyannyira nem, hogy napirenden van a cseréje.
| Akadálymentesen |
|---|
|
Lényegében a helyfüggő szolgáltatások közé tartozik az az „akadálymentesítő” alkalmazás is, amelyet az Artklikk fejlesztett ki siketek és nagyothallók számára. Ennek segítségével a budapesti Kossuth tér nevezetességeiről speciális kép- és hanganyag válik elérhetővé mobiltelefonon. A szolgáltatás lényege, hogy a Kossuth téren található látnivalókról, közintézményekről és érdekességekről jelnyelvi közlések tekinthetők meg helymeghatározásra is képes okostelefonon. Az alkalmazás segítségével mindig a felhasználóhoz legközelebb eső nevezetesség képe jelenik meg a menüelemként: ennek kiválasztásával megtekinthetővé válik a hozzá tartozó magyar jelnyelvi videó. Az alkalmazásra a térre kihelyezett speciális táblák figyelmeztetnek. A felhasználó a táblákon lévő kód segítségével töltheti le a programot mobiltelefonjára. |
Bonyolítja a helyzetet, hogy az új technológiák többségét az Egyesült Államokban fejlesztik, ahol más az adatvédelmi felfogás, mint Európában. A tengerentúlon ugyanis a személyi adatok védelme kezdettől fogva megmaradt a titokvédelmi jellegű jogszabályok keretei között; például nem lehet valakit lefényképezni annak engedélye nélkül, de egy direktmarketing-cég nyugodtan turkálhat személyi adatok után a különböző adatbázisokban, és olyan profilt épít, amilyet akar. Ott tehát az üzleti szféra befolyása erősebb, míg Európában inkább a polgárok érdekeit veszik figyelembe.
Ez az éles ellentét a két jogfelfogás között számos vitában megjelenik, például a Google Street View-ban, a banki és légiutas-adatok továbbításában. Ugyanakkor az Egyesült Államokban is megfigyelhető a törekvés az egyes államok adatvédelmi törvényeinek harmonizálására, aminek eredményeképp egy, az európaihoz hasonló, szövetségi törvény jöhet létre. Azzal a különbséggel, hogy a tengerentúlon a személyi adatok védelme nem alkotmányos, hanem inkább fogyasztóvédelmi kérdés. További különbség, hogy míg Amerikában a munkáltató számítógépére kerülő személyes adatok nem tartoznak személyiadat-védelem alá, addig ideát már számos állásfoglalás tört lándzsát amellett, hogy a munkavállalónak is van magánszférája a munkahelyén.
Generációs ellentét
Azonban nem csak kontinensek, munkaadók és munkavállalók között lehetséges adat-, illetve információvédelmi konfliktus, fennállhat ez generációk között is. Magyarországon az adatvédelmi jog a rendszerváltó generáció alkotása, Németországban pedig a ’68-as generáció működött közre tevékenyen. A kettő között az a hasonlóság, hogy mindkettőnek voltak élményei egy korábbi diktatúráról, illetve szigorúbb államrendről, így az általuk megfogalmazott jogszabályok érthető módon az állami kontroll ellen, nem pedig az üzleti szféra „praktikái” ellen irányultak – mutat rá Jóri András.
A helyzet azóta alapvetően megváltozott: a ma élő generációk már nemcsak választhatják az informatikai rendszerek, hálózatok, szolgáltatások használatát, hanem egyenesen rá vannak kényszerítve – egy mai tinédzser előtt jószerével nincs választási lehetőség, hogy használja-e például a Facebookot –, sőt, olyan rendszerekbe is bekerülhetnek, amelyek felett nincs ellenőrzésük. Ez az eset áll fenn akkor, ha valaki például valamilyen alkalmazást szolgáltatásként vesz igénybe, s adatait az alkalmazásszolgáltató (asp), esetleg egy harmadik fél tárolja valahol a számítási felhőben.
Az új generációknak ráadásul nincs „diktatúraélményük”, s a közösségépítés érdekében szívesen teszik közzé adataikat. Ugyanakkor, ha az adatvédelmi szabályok bürokratikus, nehézkes, tehát nem hatékony működést eredményeznek, akkor ezek a szabályok könnyen elveszthetik társadalmi támogatottságukat, s ez elég nagy veszélyt rejt magában. Annak érdekében tehát, hogy hatékonyan lehessen védeni a magánszférát, reagálni kell a változásokra.
Mindezek ellenére az EU bürokratikus és nehézkes eljárásrendje közvetett hatást gyakorol a magánszféra helyzetére. Azért, mert az Unió jelentős piaci súllyal bír, s a közösségen kívüli szolgáltatók előbb-utóbb elkezdenek tárgyalni – akár nemzeti, akár uniós szinten – szolgáltatásaik magánszféra-védelmi „finomításáról”, elkerülendő a nagyobb botrányokat.
Mártonffy Attila
