Nap mint nap használjuk őket, de nemigen gondolkodunk el, hogy mennyire zöldek napjaink kedvelt mobilketyeréi. Valóban annyira-e, mint amennyire a gyártók fennen hirdetik? Látványosan döngetik a mellüket például az ebook- és táblagépgyártók: „mi védjük a környezetet a legjobban!”
Régebben az volt a módi, hogy a mobileszköz-gyártók anyagot, szállítást és pénzt nem kímélve, apait-anyait beleadtak, hogy kütyüik kinézetben és teljesítményben elnyerjék a vásárlók tetszését. Az elmúlt néhány évben azonban a teljesítményhajszát felváltotta az energiatakarékosság és a környezetbarátság, a fenntartható fejlődés melletti elkötelezettség hangsúlyozása.
Járulékos terhek
Több oldalról is megközelíthető a mobileszközök „zöldségének” kérdése – magyarázza Barsi Orsolya, a Deloitte környezetvédelmi tanácsadás üzletágának menedzsere. Ha az életciklusukat nézzük, a legtöbbet a gyártási folyamat nyom a latban: ennek folyamán kerül a környezetbe a legtöbb káros anyag. (A kis fogyasztású lapkák gyártása is rendkívül energiaigényes.) Az Apple saját adatai szerint az iPad életciklusában kétharmadot foglal el ez a periódus. Ezután következik a szállítás, majd az üzemelési időszak. Ez utóbbiban nem csupán az eszköz fogyasztását és alkatrész-utánpótlását kell figyelembe venni, hanem mindazt a járulékos terhet, amely az okos gépek internetelérésével rárakódik a használatra. Gondoljuk csak meg, szinte az összes szolgáltatást végső soron a felhőt alkotó szerverfarmokból kapjuk, ezek energiafogyasztása nem csekélység. A ciklus végén a tönkrement, kidobásra ítélt kütyük újrahasznosításáról kell gondoskodni. Ebben a folyamatban az eszközökben levő veszélyes anyagokra kell különösképpen ügyelni.
Lehet marketing- vagy pr-fogás a környezetbarátság hangsúlyozása a piacszerzés érdekében, de lehetne akár igaz is – csak éppen szinte lehetetlen meggyőződni róla. Teljes listát ugyanis nem közölnek a gyártók arról, hogy pontosan milyen anyagokat, milyen mennyiségben, milyen módon használtak fel az adott termék gyártásakor. Nem beszélve az ázsiai gyárak munkakörülményeiről.
Egy másik kritika az, hogy a gyártók az eldobott termék ártalmatlanítását az újrahasznosítást feltételezve értékelik. Az ismert jelentések figyelmen kívül hagyják, hogy az Egyesült Államokban – és még néhány, úgynevezett fejlett országban – az eladott elektronikai termékek kilencven százalékát valójában újrahasznosítás nélkül, hulladéklerakón helyezik el, rosszabb esetben fejlődő országokba „exportálják”.
|
Tudatos vásárlás |
|---|
|
Azzal tehetnék a legtöbbet a környezetükért a felhasználók, ha felhagynának a konzumidiotizmussal: minél kevesebbet vásárolnának. Különösen arról a mániás kényszerről kellene sokunknak leszoknia, hogy minden újdonságot azonnal megvegyünk, függetlenül attól, hogy a régi (mindössze egy-két éves) masina működik-e vagy sem. De ha már vásárolunk, akkor legalább környezettudatos cég által gyártott készüléket vegyünk. Ebben a törekvésben mobilalkalmazások is segíthetnek. A 3rd Whale nevű app telefonunk gps-e révén közli, hogy milyen környezetkímélő cégek és üzletek működnek a környéken (a cégekről fellehető nyilvános adatok alapján minősít). A GoodGuide nevű alkalmazás pedig abban támogat bennünket, hogy saját szempontjainknak megfelelő termékeket válasszunk. A program ugyanis a termékek vonalkódja – és a saját szakértőgárdájának minősítései – alapján sokkal többet elárul az adott termékről, mint a csomagoláson feltüntetett adatok. |
Papíron és bitekben
Mindenesetre a vásárlók is egyre gyakrabban keresnek zöld ekönyv-olvasót, e-könyv olvasására is alkalmas tabletet. Ezeknek valójában mekkora az ökológiai lábnyoma? Tényleg jobban kímélik a környezetet, mint a nyomtatott könyvek?
A papír és elektronikus formában előállított és eladott könyvek száma évről évre nő, összhangban a népesség növekedésével. De bármennyire is rohamléptekben terjed is a nagy populációjú országokban az ekönyv-olvasók száma, ezek jelenleg csak a töredékét adják a könyvek világpiacának.
A nyomtatott és digitális könyvek iránt emelkedő kereslet szükségképpen növeli az előállításhoz szükséges (nyers)anyagok, szállítás, raktározás keresletét is. Ám nemcsak a papírkönyvek, de az e-bookok és tabletek tömegének fizikai előállításához is rengeteg, adott esetben nehezen kitermelhető nyersanyagra, nagy méretű és csúcstechnológiájú berendezésekre – és mindehhez sok-sok energiára – van szükség.
Ez az a tény, amit sok digitáliskönyv-evangelista nem vesz figyelembe a környezetterhelési faktor taglalásakor: az anyagköltséget, azok előállítási körülményeit, az eszközök környezetterhelő szállítását. Vagy ha igen, akkor az it-ipar melléktermékének tekintik – hívják fel nyugati szakportálok a figyelmet. A National Geographic egyik blogírója viszont azt állítja, hogy 14 e-könyv elolvasása lényegében semlegesíti a készülék káros környezeti hatását.
Valóban, súlyos környezeti terhelést jelent a nyomtatott könyv előállítása, tárolása és kiszállítása a vásárlóhoz, de a kész könyv használata már nem. Ráadásul a papírkönyv évtizedekig újraolvasható, majd jórészt újrahasznosítható. Bár, ha végül szemétlerakóba kerül, bomlása során kétszer annyira terheli a környezetet, mint előállításakor.
Vonjunk mérleget!
Áram nélkül ugye, nem működik az ekönyv-olvasó. Általában szükség van továbbá egy másik digitális eszközre: számítógépre vagy okostelefonra is ahhoz, hogy letöltsük az olvasnivalót. A The Millions könyvpiaci portál szerkesztője szerint emiatt egy e-olvasónak 2–2,5-szer nagyobb a szén-dioxid-lábnyoma, mint egy papírkönyvnek. Ha egy háztartás több ilyen olvasót (valamint azokat kiszolgáló eszközt) vásárol, a család CO2-kibocsátása évente már hat-hétszeresére nő.A készülék gyártásához költségesen beszerezhető ásványok, nagy mennyiségű víz és elektromos energia szükséges. Mindez hetvenszer erősebben károsítja az egészséget, mint a nyomtatott könyv előállítása.
A legrosszabb pedig az, hogy nincs megoldva az átlagosan két évig használt e-olvasók újrahasznosítása, így életciklusuk végén a kütyü a mérgező e-hulladék között landol. Egyes számítások szerint a papírkönyv és az e-olvasó környezetterhelése öt év alatt egyenlítené ki egymást. Az e-olvasók átlagos élettartama kevesebb mint két év, öt esztendő alatt legalább kettőt vesz a fogyasztó: a látszólagos előny máris elvész.
Minél okosabb a készülék, annál több nyersanyag szükséges az előállításához, és annál többet tartják őket bekapcsolva. Tehát az e-olvasóként (is) használt táblagépek szintén környezetszennyezőek: például az Apple saját bevallása szerint egy iPad óránként 2,5 gramm szén-dioxid kibocsátásáért felel. Egy nyomtatott könyvnek pedig teljes életciklusa alatt mintegy 4,5 kilogramm róható fel. Igen ám, de az iPadek akkumulátorának töltögetése a rövid használati idő alatt átlagosan ötvenszer több szén-dioxid-kibocsátást eredményez, mint amennyit egy könyvolvasáshoz bekapcsolt 40-60 wattos izzó fogyaszt…Az iPaddal és a legtöbb egyéb táblagéppel azonban más baj is van – hívja fel a figyelmet Barsi Orsolya. Mivel ezek egyike sem váltja ki a vásárlók birtokában lévő számítógépeket, így újabb kütyü csatlakozik a háztartásban amúgy is fellelhető eszközökhöz, új környezetterhelő hatásokkal.
Mártonffy Attila
