A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) által szervezett „A jövő múltja” című konferencia díszvendége Marina von Neumann Whitman, Neumann János lánya volt.
A díszvendég előtt pár mondatban Friedler Ferenc, az NJSZT elnöke nyitotta meg a konferenciát. Szomorúan emlékeztünk Kovács Győzőre, a kiállítás egyik megálmodójára és a projekt korábbi fáradhatatlan motorjára. A megnyitást már nem érhette meg. Az emlékplakettet felesége vette át. Szintén emlékplakettet kapott a kiállítás létrehozásában végzett kimagasló munkájáért Muszka Dániel és Alföldi István.
Marina von Neumann Whitman, a Michigani Egyetem közgazdász professzora (Nixon idején a Gazdasági Tanácsadó testület egykori – és legelső nő- – tagja) időrendi sorrendben mutatta be, milyen volt egy Neumann-lány élete a híres apa mellett. Hogyan kellett apja elvárásaival megküzdenie – a fiatalon házasodó lány sajnos már nem tudta édesapjának bebizonyítani, hogy a család mellett tudományos karriert is be lehet futni.
Kroó Norbert akadémikus (az MTA korábbi főtitkára és alelnöke, fizikus) szenvedélyes és bensőséges előadásban emlékezett meg az Amerikában alkotó magyar tudósóriásokról (Wigner Jenőről, Gábor Dénesről, Szilárd Leóról, Kármán Tódorról, Harsányi Jánosról, Neumann Jánosról, Szent-Györgyi Albertről), akiknek egyik-másikával még személyesen is találkozhatott. De nem feledkezett meg Jedlik Ányosról és Eötvös Lorándról sem. Rubik Ernő ázsiója is nagy a tudós berkekben. „A XX. századot Budapesten csinálták”, írta a Nature. Az örökséget Lovász László, Lax Péter, Várkonyi Péter és Domokos Gábor (utóbbi két úr a magyar Gömböc feltalálói) viszik tovább.
Kutor László, az Óbudai Egyetem docense az NJSZT Informatikatörténeti adattárházából szemezgetett. Előadását stílszerűen egy iPhone-ról, később egy iPadról vezérelte. Láthattunk videointerjúkat az előző század meghatározó informatikusairól, oktatóiról, nagyvállalat vezetőiről. Elmondta, hogy az informatikai anyag alapjait diákok rakják össze, de ezek szakmai és életrajzi kiegészítése még szakemberekre vár. Az NJSZT gondoskodik arról, hogy névadójának külföldön is emléktáblát avasson.
Z. Karvalics László, a Szegedi Tudományegyetem docense érdekes előadásban mutatta meg, hogy mi váltotta ki először a számolást, később annak gépesítését, végül az informatika kialakulását. A numerikus kényszer. Kezdetben a csillagászat, a katonai lőelemképzés és a földmérés. Később az iparosodás után a bérszámfejtés és adminisztráció.
Az előadások sorát Veres Zsolt, az IBM hazai vezérigazgatója zárta, ezt követte egy kerekasztal-megbeszélés Szalay-Berzeviczy Attila, Sarkadi-Szabó Kornél és Barcza György részvételével.
A konferencia legutolsó napirendi pontja az Informatika Történeti Kiállítás bemutatója volt. Feltűnt, hogy a magyar nemzeti örökség óriási, nemzetközi jelentőségű részét felmutató rendezvényt és kiállítást a szervező, lebonyolító és finanszírozó NJSZT-n kívül egyetlen hazai cég vagy nagyvállalat sem támogatta.
Herczeg József
